Az emberi jogi csoportok arra kérik az európai kormányokat, hogy nyújtsanak humanitárius segítséget




 

Az Amnesty
International, az Alkotmányos Jogok Központja, a Human Rights Watch, a Reprieve
és a Nemzetközi Szövetség az Emberi Jogokért (International Federation for
Human Rights) arra kérik a kormányokat, hogy működjenek együtt az új amerikai
kormányzattal, tegyék meg ezt a fontos lépést, mivel így elősegíthetik a
guantanámói fogolytáborok mielőbbi bezárását.

„Egyszerűen azért kell megoldást találnunk annak az 50 embernek a sorsára, akik
Guantánamón vannak bebörtönözve, mert nekik nincs hová menniük,” mondta Emi MacLean, az Alkotmányos Jogok
Központja ügyvédje.

„Az
Egyesült Államok kormánya már kétszer próbálta hazaküldeni Líbiába az
ügyfelünket, Abdul Raouf Al Qassimot, annak ellenére, hogy elég nagy a
valószínűsége, hogy Qassimot megkínozzák vagy bebörtönzik, ha hazatér. A férfi
élete egy másik ország humanitárius gesztusán múlik, azon, hogy valaki
kinyitja-e a kapuit neki.”

„Úgy tűnik, hogy mindenki egyetért Guantánamo bezárásával, valamint az újonnan
elnöknek választott Obama azt nyilatkozta, hogy be fogja zárni,” mondta Daniel Gorevan, az Amnesty International „Igazsággal
a Terror Ellen” kampányánkoordinátora
. „Nyilvánvaló, hogy ebben más
kormányok tudnának segíteni, azzal, hogy felajánlják védelmüket azoknak, akik nem
térhetnek vissza saját hazájukba. Ennek kettős hatása lehet: véget vethet az
emberi jogaikban korlátozott, jogtalanul fogvatartottak megpróbáltatásainak, és
véget vethet a nemzetközi emberi jogi botránynak, mely maga Guantánamo.”

“Ez egy kulcsfontosságú lehetőség az Atlanti-óceán mindkét oldalán, ugyanis
így átléphetnek a „terror elleni háborúban” elkövetett elhibázott tetteken: a kiszolgáltatottságon,
a titkos fogva tartásokon, és a kínzásokon,” nyilatkozta Cori Crider, a Reprieve ügyvédje. “Az
újonnan elnökké választott Obama azt nyilatkozta, hogy be fogja zárni Guantánamót.
A kérdés csak az, hogy mikor és hogyan teszi ezt meg. A Reprieve egyik védencét
visszaküldték Tunéziába, ahol elkábították, megverték illetve megfenyegették a
felesége és a lánya megerőszakolásával. Egy másik védenc még most is azért
harcol, hogy Guantánamón maradhasson, mert Tunézia azzal fenyegette meg, hogy
„egy vízzel teli hordóban fogják megkínozni”. Az Egyesült Államok határozottan
vissza akarja őt küldeni. Európa küldhet egy határozott üzenetet, mely elér
Obamához is, és ezzel is egy biztonságos alternatívát nyújthatnak ezeknek az embereknek.”

“Az új elnök, Obama elkötelezte magát Guantánamo bezárása mellett, de
ehhez szüksége lesz Európa segítségére is,” nyilatkozta Joanne Mariner, a Human Rights Watch Terrorizmus
és Ellenterrorizmussal foglalkozó igazgatója.


“Az Emberi Jogi Ligák Nemzetközi Szövetsége (FIDH) és a Központ az
Alkotmányos Jogokért (CCR) mobilizálta az Európai Parlament 77 tagját, akik egy
közös felhívást intéztek az EU tagországainak a guantanamói foglyok áttelepítéséről.
Mivel az EU az Egyesült Államok fontos stratégiai partnere, ezért segíteni kell
az amerikai kormányzatnak az emberek áttelepítését,” nyilatkozta Souhayr Belhassen, a FIDH elnöke.

Háttér
Elsődlegesen az USA felelőssége, hogy megoldást találjon a Guantánamón fogvatartottak
helyzetére, mivel az USA volt az, aki a fogva tartási intézetbe vitte őket, és
aki még mindig jogtalanul tartja ott őket elzárva. Amennyiben az USA nem tervezi
a vádemelést hivatalos, amerikai bíróságon, és saját hazájukba sem engedheti
vissza a foglyokat, akkor azonnal elő kell állniuk egy olyan lehetőséggel,
miszerint szabadon engedi őket az USA-ban. 

Világos, hogy az európai és más kormányok is fontos szerepet játszhatnak, és
játszaniuk is kell a rabok humanitárius védelmének biztosításában, mégpedig
azért, hogy az évekig tartó szenvedés után egy olyan biztonságos helyet nyújtsanak
nekik, ahol önállóan boldogulhatnak. Az európai kormányok közreműködésének fontos
szerepe lesz a jelen probléma megoldásában – egy megoldásban, ami fontos
Guantánamo bezárásának nemzetközi célkitűzésében.

A Guantánamón jelenleg is elzárt kb. 50 foglyot nem lehet jogszerűen
visszaküldeni hazájukba, mert ott olyan jogsértésekkel néznének szembe, mint a
kínzás vagy más jogszerűtlen bánásmód. Ők olyan országokból származnak, mint
például Kína, Líbia, Oroszország, Tunézia vagy Üzbegisztán.

Egy Berlinben tartott, zártkörű kétnapos stratégiai workshop eredményeként az
emberi jogi csoportok megtették a felhívásokat. Ezen a workshopon olyan civil
szervezetek és más nemzetközi szereplők vettek részt, akik aktívan fellépnek a
humanitárius védelemért.

Nemzetközi szereplők támogatásának nyilatkozata



“Ezeket az erőfeszítéseket meg kell újítani az európai kormányokkal és az
Egyesült Államok kormányával együtt. A kormányok most azon dolgoznak, hogy
hogyan is lehetne Guantánamót bezárni, valamint hogyan lehet védelmet nyújtani
azoknak, akiket nem lehet biztonságban visszaküldeni saját hazájukba. Az emberi
jogi civil szervezetek erőfeszítései a legjobbkor jönnek, mert így tudjuk majd
a legpozitívabban felhasználni a következő hónapokat”- Anne-Marie Lizin, az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) Parlamentáris Gyűlésének,
Guantanamó-val foglalkozó különleges képviselője, és az OSCE Parlamentáris Gyűlésének
alelnöke.




“Azért sürgetem az európai kormányokat, hogy nyissák meg határaikat azon
kevés ember előtt, akiknek üldöztetéstől vagy kínzástól kell tartaniuk, ha
hazatérnek saját országukba. Ez a segítség nagy fontossággal bír a Guantanamo-i
öböl azonnali bezárásának nyomatékosításában is.”- nyilatkozta Thomas
Hammerberg, az Európa Tanács Ember Jogi Biztosa.




Téma