Az őrizetesek között vannak jogos tartózkodási engedéllyel rendelkezők, okiratok nélküli bevándorlók, menedékjogot keresők és kínzások, emberkereskedelem áldozatai. Egyesek számára a bevándorlási tisztviselő az egyetlen és végső döntéshozó a fogvatartásukat illetően, míg mások esetében vizsgálat sem indul. Az emberi jogi szervezet hangsúlyozta annak szükségességét, hogy bírói testület vizsgáljon ki minden egyes esetet, annak megállapításra, hogy szükség van-e az őrizetbe vételre. A jelenlegi, hibákban bővelkedő és a hatékony törvényességi felügyeletben szűkölködő rendszerben a letartóztatás ténye önmagában elég ahhoz, hogy egy bevándorló sorsát megpecsételje.
Larry Cox, az AIUSA igazgatója így nyilatkozott: „Felháborító az emberi jogok megsértésének mértéke Amerika határain belül. Emberek ezreit börtönzik be jogszerűtlenül és tartják fogva egy olyan rendszerben, melyben a GPS jogi megfelelője nélkül lehetetlen eligazodni. Amerika már régen a bevándorlók országa, és attól függetlenül, hogy valaki öt éve, vagy öt generáció óta van itt, emberi jogait tiszteletben kell tartani. Az amerikai kormánynak biztosítania kell, hogy minden esetben bírósági tárgyaláson döntsék el az idegenrendészeti őrizetbe vétel szükségességét.”
Az emberi jogi szervezet a bevándorlók emberi jogait előmozdító és védelmező kampányát elindító AIUSA jelentés feltárja, hogy egy bevándorló elzárásának napi költsége 95 dollár, mely egy hónapra körülbelül 2850 dollárra rúg – évente több százmillió dollár az adófizetők pénzéből. Vannak olyan költségkímélőbb és célravezetőbb őrizetbe vételi eljárások, melyek napi 12 dollárba kerülnének. Egy alternatív programról készült tanulmány 91%-os részvételi arányt dokumentált a bevándorlási tárgyalásokon.
A nemzetközi jogi normáknak megfelelően őrizetbe vételt csak kivételes körülmények esetén lehetne foganatosítani, azt minden esetben meg kell indokolni, és jogi felülvizsgálatnak kell alávetni. Sok bevándorló esetében a szabadlábra helyezés szóba sem kerülhet, mert az óvadékot lehetetlenül magas összegben állapítják meg. Egy kínai nő, aki üldöztetés elől menekült, elmondta az AIUSA kutatóinak, hogy őt és édesanyját hazájában vallási röpiratok terjesztése miatt megverték. 2008 januárjában kért menedékjogot az USA-ban, ám a Bevándorlási és Vámhivatal (Immigration and Customs Enforcment, ICE) egyik tisztviselője úgy döntött, mindaddig őrizetben tartják, míg ki nem fizeti az 50.000 dolláros óvadékot. A határozattal szemben fellebbezési joga nem volt, és családjának közel egy évig tartott összegyűjteni a szabadulásához szükséges pénzt.
Annak ellenére, hogy a bevándorlási kérelmeket elbírálóknak esetenként módjukban áll a bevándorlókat óvadék nélkül, vagy a minimális, 1500 dolláros óvadék ellenében szabadon engedni, a jelentések azt mutatják, hogy ez egyre kevesebb esetben történik meg. A Bevándorlási Hivatal Felülvizsgálati Főosztályának (Executive Office for Immigration Review, EOIR) adatai szerint Amerikában a bevándorlási döntéshozók 2006-ban 14.750 esetben utasítottak el óvadékkérelmet. Ez a szám 2007-ben 22.254-re emelkedett, míg 2008 első öt hónapjában ugyanezt a bírák 21.842 esetben tették meg.
Sőt, még állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezőket is helyezhetnek „kötelező őrizetbe vétel” alá bíróság előtt lefolytatott óvadéki tárgyalás joga nélkül. A kötelező őrizetbe vétellel járó bűnügyek kategóriája terjedelmes és nehezen meghatározható. Egyik esetben egy 37 éves állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt Haitire deportáltak lopott buszbérletek birtoklása miatt. A bíróság úgy találta, hogy az elkövető kétrendbeli „közerkölcs elleni bűncselekményt” követett el, melynek büntetése őrizetbe vétel és kiutasítás.
Amerikai állampolgárokat és tartózkodási engedéllyel rendelkezőket vettek szabálytalanul őrizetbe, akik hónapokat töltöttek rácsok mögött, mielőtt kiderült volna, hogy nem utasíthatják őket ki. Az AIUSA felmérése szerint legalább 117 személyt tartottak őrizetben olyan bűnök elkövetéséért, melyekről végül kiderült, hogy nem jár értük kiutasítás. Ennél is meghökkentőbb, hogy jogi szolgáltatók csak 2007-ben 322 olyan letartóztatott személyt találtak, akik akár még amerikai állampolgárságért is folyamodhattak volna. Például a minnesotai születésű Mr. W-t az arizonai Florence-ben helyezték idegenrendészeti őrizetbe. Mivel őrizetben tartották, nem juthatott hozzá születési anyakönyvi kivonatához. Végül egy hónap után engedték ki, miután a börtönkonyhán napi egy dolláros fizetésért megkereste az anyakönyvi kivonat másolatának 30 dolláros árát.
A gyorsan növekvő számú idegenrendészeti őrizetesek elhelyezésében az ICE egyre inkább az állami és megyei börtönökkel kötött szerződésekre támaszkodik. Az őrizetbe vett bevándorlók 67 százalékát körülbelül 350 intézményben tartják fogva. Elméletileg ezeknek az intézményeknek meg kellene felelniük az ICE fogvatartási normáinak ám ezek a normák törvényileg nem kötelező erejűek, a durva bánásmód és hanyagság törvényi felügyelete, felelősségre vonása gyakorlatilag nem létezik és ez nemzetközi normákat sértő tettekhez vezet. Például gyakran alkalmaznak a bevándorlókkal szemben túlzott korlátozásokat, mint például bilincs, derék- és lábbéklyók, és köztörvényesekkel zárják össze őket.
Az igazgatásrendészeti őrizetesek orvosi ellátása is nehézkes, legalább 74 bevándorló halt meg őrizetben az elmúlt öt év során. Egy 27 éves afgán bevándorló, aki 7 évesen, menekült családjával érkezett az Államokba, őrizetbe vétele után nem sokkal véres vizeletről, folyamatos kimerültségről, fájdalmakról és rossz közérzetről panaszkodott. Hat hétig várt az orvosra, és még kilenc hónap után sem kapott diagnózist vagy kezelést. Elmondta az AIUSA-nak, hogy már azt fontolgatta, megszakítja állampolgársági kérelmét és inkább hagyja magát deportálni Afganisztánba, hogy ott orvosi ellátást kaphasson.
Sarnata Reynolds, az AIUSA Menekültügyi és Migrációs Jogi osztályának politikai igazgatója a következőket nyilatkozta: „Ahol olyan emberek, akik akár az Egyesült Államok állampolgárai is lehetnének, annyira kétségbeejtő helyzetbe kerülnek, hogy számukra ismeretlen országokba deportálják őket, ott nyilvánvalóan zavaró aránytalanságok vannak az amerikai idegenrendészeti őrizet rendszerében. Az őrizeti központokban uralkodó viszonyok újra és újra bizonyítják az ICE normák és a nemzetközi jogok megsértését, de az ezekért a jogsértésekért történő felelősségre vonás teljes mértékben hiányzik. A Bevándorlási és Vámügyi Hivatalt felelősségre kell vonni, és olyan alkalmazható emberi jogi normákat kell törvénybe iktatni, melyek felszámolják a nem megfelelő és veszélyes elszállásolási körülményeket.”
Ezen problémák orvoslásának érdekében az AIUSA felszólítja az amerikai kormányt a következők megtételére:
- Hozzon törvényt, mely rendelkezik arról, hogy idegenrendészeti őrizetet csak kivételes körülmények esetén lehessen elrendelni, és biztosítja, hogy elsősorban olyan, a szabadságot nem korlátozó intézkedéseket foganatosítsanak, mint például jelentkezési kötelezettség vagy kifizethető összegű óvadék.
- Biztosítsa minden bevándorló és menedékjogot kérő számára az egyéni bírósági tárgyalás lehetőségét a kezdetektől fogva, a törvényességre, szükségszerűségre és a fogvatartás alkalmazásának megfelelősségére alapozva
- Léptessen életbe megfelelő, a fogva tartásra vonatkozó emberi jogi normákat minden bevándorlási őrizeteseket fogva tartó intézményben és jogsértések esetére biztosítsa a felelősségre vonás lehetőségét.
További információ: www.amnestyusa.org.
