Mivel foglalkozol, mi a hivatásod?
Waldorf pedagógus vagyok. Az elmúlt 18 évben halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok továbbtanulásán dolgozom. A Dr. Ámbédkar Iskola egyik alapítója, és az iskolát fenntartó Dzsaj Bhím Triratna Buddhista közösség elnöke vagyok.
Hogyan kerültél kapcsolatba az Amnesty International-lel? Hogyan találkoztál először a magyar szervezettel?
2011-ben iskolánk Emberi Jogi Barát iskola lett az AI képzéssorozatának köszönhetően. Ennek kapcsán diákjaink sokat tanultak az emberi jogokról és büszkék arra, hogy a korosztályukban ebben a kérdésben ők a „legjártasabbak”!
Mi ösztönzött arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerülj a szervezettel?
Olyan falvakban dolgozom, élem mindennapjaimat, ahol az emberi jogok érvényesülésével komoly bajok vannak. Szeretném a megszerzett tudást olyan helyeken átadni, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Vállalsz-e máshol is önkéntes munkát?
Figyelemmel kísérem a kezdetektől, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány munkáját. Terepmunkát végeztem Jászladányon, Nyíregyházán és Hajdúhadházon.
Mik a legfontosabb célkitűzésed? Mivel járulnál hozzá az Amnesty International Magyarország munkájához?
Pedagógusként nagyon fontosnak tartom, hogy minél több középiskolába eljussunk és tanítsunk a diákoknak, pedagógusoknak az emberi jogokról. Meglátásom az, hogy valódi eredményeket úgy lehet elérni a társadalmi elfogadás terén is, ha minél több ember tisztába van azzal, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek.
Szerinted mi értelme van a munkánknak?
A mai magyar társadalomból, különösen vidéken, hiányzik az emberi jogi tudatosság ezért is talál táptalajra az egyre fokozódó szélsőségesség.
Mit mesélnél még el magadról?
Az autentikus cigány zene a mindenem és a legjobban akkor érzem magam, ha diákoknak nyári táborokban beás cigány mesét mondhatok.
üdv mindenkinek,
Orsós János
