Amit a népszavazáshoz tudnod kell: tények és tévhitek 2. rész

Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva. #tudjmegtöbbet blogsorozatunk második részében a menekülőkkel kapcsolatos leggyakoribb 9 tévhitet vizsgáljuk meg.

1. “Európát elárasztják a menekültek.”

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a világon 2015 végéig 65,3 millió (minden 113.) embernek kellett elhagynia az otthonát, közülük nagyjából 21,3 millióan vannak azok, akiknek az országukat is.   

Ebből az óriási tömegből Európára mindössze 6% jut, a többi menekült a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (39%), Afrikában (29%), Ázsiában illetve a Csendes-óceáni térségben (14%) és az amerikai kontinensen (12%) van. Vagyis az EU a világ egyik leggazdagabb hatalmaként a legkevesebb menekültről gondoskodik.

2.„Ezek nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók.”

2016-ban eddig nagyjából 292 ezer ember érkezett tengeri úton Európába: 164 ezren Görögországba, 125 ezren Olaszországba és 3000-en pedig Marokkón keresztül Spanyolországba. A legtöbben Szíriából (30%), Afganisztánból (16%), Irakból (10%), Nigériából (7%) és Eritreából (5%).

Az ezekből az országokból érkezők kaptak a legnagyobb arányban nemzetközi védelmet az EU tagországaiban 2015-ben: a szír kérelmezők 97%-át, az eritreaiak 90%-át, az irakiak 86%-át, az afgánok 67%-át, a nigériaiak 24,5 %-át ismerték el menekültként. Vagyis a 2016. január 1. óta Európába érkezett emberek többsége háborúk, üldöztetések elől vagy terrorizmus sújtotta országokból jön, és őket az EU tagországok nemzetközi védelemre jogosultnak ismerik el.

Magyarországon 2016 első felében összesen 22 491 menedékkérelmet adtak be. A kérelmezők 37%-a afgán (8380 kérelem), 15%-a pakisztáni (3392 kérelem), 15%-a szír (3389 kérelem) és 11% iraki (2488 kérelem). Vagyis a kérelmezők többsége (64%) háborúk, fegyveres konfliktusok és terrorizmus által sújtott országokból érkezik hazánkba.

3. „Ezek mind fiatal férfiak. Hol vannak a nők és a gyerekek?”

Az ENSZ adatai szerint 2016-ban az Európába tengeri úton érkező menekülők 29%-a gyerek, 18%-uk pedig nő. A július 7-ig Görögországba érkezők 38%-a, az Olaszországba érkezők pedig 16%-a volt gyerek. A szír menekültek 75%-a nő és gyerek. 2015-ben 85 482 kísérő nélküli kiskorú adott be menedékkérelmet EU-s országokban, 54%-uk afgán származású volt.

Szír menekült nő, Bekaa-völgy, Libanon

4. „A menekültek terroristák.”

Az Európába menekülő emberek nagy része éppen a háborús pusztítások és terroristák elől menekül el az otthonából, és keres menedéket. Ahogy António Guterres, az ENSZ előző Menekültügyi Főbiztosa megfogalmazta:

„A menekültek nem terroristák. Sokszor éppen ők a terrorizmus első számú áldozatai.”

Egy terrorista számára menekültként bejutni egy országba a legkockázatosabb, hiszen a menekülteket gyakran hosszabb-rövidebb ideig fogva tartják, és alapos ellenőrzésnek vetik alá. Magyarországon is része az általános eljárásnak, hogy a menedékkérelmeket az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megvizsgálja, hogy kiszűrje azokat, akik kapcsolatba hozhatóak terrorista cselekményekkel, terroristákkal. Az EUROPOL idei jelentése megállapította, hogy nincsen arra vonatkozó adat, hogy a terroristák szisztematikusan a migrációs útvonalakat használnák arra, hogy észrevétlenül Európába jussanak.

Az mindenképpen igaz, hogy egy ellenőrizetlen tömeg rejt magában biztonsági kockázatokat: ezért fontos, hogy minden országban legyen egy hatékony, az emberi jogokat tiszteletben tartó menekülteljárás, amely egyszerre szűri ki a veszélyes embereket, vagyis biztosítja a helyiek védelmét, és garantálja a háborúk, üldöztetések és terrorizmus elől menekülők védelmét.

Menekültek a Horgos-Röszke átkelőnél, 2015. szeptember 16.

5. „Ezek nem menekültek, mert biztonságos országokon keresztül jönnek Magyarországra.”

Gyakran elhangzik az az érv, hogy a rendes menekültek csak az első „biztonságos országig” (Törökország, Görögország stb.) menekülnek, ezért azok, akik Magyarországra jönnek már nem tekinthetőek menekülteknek.

Attól, hogy egy turista vagy akár egy görög állampolgár számára Görögország biztonságos, egyáltalán nem biztos, hogy egy menekülő ember számára is az. Egy ország nem attól lesz biztonságos, hogy már nem lőnek a menekülőkre, hanem, hogy van egy normálisan működő menekültügyi rendszere, menedékkérelmet lehet előterjeszteni és reális esélye van, hogy az illető védelmet és valamilyen alapvető ellátás kap (lakhatás, ellátás, a gyerekei iskolába járhassanak, egy idő után dolgozhasson stb.).

Attól még, hogy Magyarország 2015 augusztusában rendeletben nyilvánította biztonságosnak Görögországot (mint EU-s országot), Macedóniát és Szerbiát, még nem lettek azok. Görögországba uniós országok 2011 óta nem küldenek vissza menedékkérőket, mert nem működik a menekültügyi rendszere, és ez igaz Macedóniára és Szerbiára is – ahogyan azt kutatásunk is alátámasztotta. Ezekben az országokban tehát nincs reális esélye, hogy az emberek védelmet kapjanak.

Az Amnesty International ellenzi a biztonságos harmadik országok listájának alkalmazását, mert szerintünk az diszkriminál, és korlátozza az ezekből az országokból érkezők hozzáférését a normális menekülteljáráshoz. Az is igaz, hogy egy, a többség számára alapvetően biztonságosnak tekinthető ország (származási vagy harmadik), egy adott illető esetében könnyen lehet, hogy nem az: lehet, hogy Azerbajdzsán biztonságos hely a többségnek, de egy kormányt kritizáló jogvédő számára már azért más a helyzet. Ezért lenne különösen fontos, hogy még azokban az országokban is, ahol van biztonságos harmadik ország lista, a hatóságok egyénileg megvizsgálják, tényleg biztonságos-e az adott személy számára az az ország.

6.„Bűncselekményt követnek el, amikor illegálisan átjönnek a határon.”

Nézzük először is, mit mond az 1951-es Genfi Egyezmény (1989. évi 15. törvényerejű rendelet) 31. cikkének 1. pontja:

„A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük, vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk az 1. Cikkben foglalt meghatározás értelmében veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetőleg tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.”

Vagyis ennek értelmében egy menekült (menedékkérő) nem büntethető azért, mert például hamis okmányokkal, okmányok nélkül vagy tiltott helyen lépte át a határt. Ezekben az esetekben a szabálysértési vagy büntetőeljárást fel kellene függeszteni legalább addig, amíg az illető menedékkérelmét el nem bírálják, ha pedig védelmet kap, akkor meg kell szüntetni a vele szemben folyó eljárást. Magyarország 2015. szeptemberében bűncselekménnyé nyilvánította a határzár tiltott átlépését: az ilyen ügyekben nem szokták felfüggeszteni a büntetőeljárásokat, ami ellentétes a Genfi Egyezménnyel.

A 31. cikk 1. pontja tartalmaz két olyan megszorítást is, amelyre gyakran hivatkoznak azok, akik szerint a szabálytalanul (irregulárisan, tehát nem illegálisan) határt átlépők nem tekinthetőek menekültnek:

„…közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk az 1. Cikkben foglalt meghatározás értelmében veszélyeztetve volt”

A közvetlenség ebben az esetben nemcsak a származási országra (pl. Szíria) vonatkozik, hanem minden olyan helyre, ahol a menekült, menedékkérő áthalad. Fontos tudni, hogy a menekülőknek nem kell a szomszédos országokban maradniuk, kérhetnek védelmet távolabbi országokban is. Ha az illető a menekülés során olyan országokon halad át, amelyek nem biztonságosak (lásd előző pont), esetében a veszélyeztetettség továbbra is fennáll. Ez akkor szűnik meg, ha olyan helyre jut, ahol menedékkérelmet egy tisztességes eljárás során elbírálják el, és reális esélye van, hogy védelmet és megfelelő ellátást kap.

„…haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál”

Nincs konkrét határidő, ameddig jelentkezni kell, ez minden esetben a körülményektől függ. Sokan vannak, akik nem rendelkeznek információval a menekülteljárásról vagy nem akarnak egy adott helyen kérelmet benyújtani, mert egy másik országba szeretnének eljutni, ezért minden esetben egyénileg kell megítélni, hogy ez a szabály érvényesül-e. Az is fontos, hogy mindegy, hogy az illető önként jelentkezik vagy a hatóságok tartóztatják fel, a kérelmét minden esetben előterjesztheti.

7. „A tranzitzónákon keresztül mindenki bejut Magyarországra.”

A hatóságok tavaly ősszel összesen 4 tranzitzónát állítottak fel Magyarország déli határain, kettő ezek közül a szerb-magyar (Röszke, Tompa), kettő pedig a magyar-horvát határon (Letenye, Beremend) van. A tranzitzónákat azért hozták létre, hogy a Szerbia és Horvátország felől érkezők itt adhassák be a kérelmeiket.

A tranzitzónák létezése egy jogi fikción alapul: a magyar hatóságok szerint területük még nem Magyarország része (pedig magyar területen állnak), majd csak innen léphetnek be hazánk területére azok, akik A) különleges bánásmódot igénylő személyek (kísérő nélküli kiskorúak, kisgyerekes családok, idősek, fogyatékkal élők, traumák túlélői stb.), B) akiknek 4 hét alatt nem sikerül a kérelméről dönteni, C) akiknek a kérelmét elfogadhatónak találták. Fontos hangsúlyozni, hogy a tranzitzónákban érdemben nem vizsgálják meg a kérelmeket, ott arról döntenek csak, hogy van-e olyan körülmény, ami miatt az illető kérelme elfogadhatatlan (erre van a hatóságuknak 8 napja). Itt van az egyik csapda: tavaly óta ugyanis azok kérelmei, akik Szerbia felől (vagyis biztonságosnak tekintett országon keresztül) érkeznek, elfogadhatatlannak számítanak (vagyis érdemi vizsgálat nélkül elutasítják a kérelmüket), a kérelmezőt pedig kiutasítják Magyarország területéről. Vagyis miközben a tranzitzóna a hatóságok szerint nem Magyarország része, mégis onnan utasítják ki a menekülő embereket. Annyi különbség van, hogy a családokat a tranzitzónákból beviszik egy nyitott befogadó állomásra az ország területére, aztán nagy valószínűséggel elutasítják a kérelmüket, míg az egyedülálló férfiak kérelmét már a tranzitzónában elfogadhatatlannak találják, és onnan utasítják ki őket.

A jelenlegi gyakorlat a következő: megérkezik a menekülő ember mondjuk a röszkei tranzitzóna elé, ahol általában egyszerre több százan várakoznak rettenetes körülmények között. A „kényelmet” néhány csap és mobilvécé jelenti a kerítés mellett, és már ez is előrelépés, sokáig ugyanis egyáltalán nem volt még vécé sem. Nincsen zuhany, nincsen hely a gyerekeknek, ahol játszhatnának vagy a felnőtteknek, ahol pihenhetnének. A legtöbb család egész nap itt van az összetákolt sátraikban, hogy legalább ne a koszban vagy a tűző napon legyenek. A tranzitzóna előtt a menedékkérő feliratkozik egy, a „táborvezető” (nem hivatalos személy, általában egy szintén ott várakozó menedékkérő) által összeállított, majd a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által lepecsételt listára, és vár, amíg sorra nem kerül. Ha az ember nincs rajta – az egyébként átláthatatlanul összeállított listán – akkor nem jut be a napi mindössze 15 embert fogadó tranzitzónába. A legtöbben heteket, hónapokat várakoznak Szerbiában vagy a tranzitzónák előtt mire sorra kerülnek.

Összefoglalva tehát a tranzitzónák nem jelentenek valódi hozzáférést sem az ország területéhez, sem pedig a menekülteljáráshoz, eközben pedig a rendszer azokat, akik jogkövető módon akarnak eljárni és tranzitzónában beadni a kérelmüket, arra kényszeríti, hogy heteken, hónapokon keresztül embertelen körülmények között várakozzanak.

Elő-tranzitzóna a szerb-magyar határon, 2016. augusztus

8. „Magyarország megtelt, itt már nem férnek el.”

Magyarország nagyjából 9,8 milliós népességéből 2014-ben érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok (közel háromnegyedük Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkező határon túli magyar) száma 138 600 volt, ez a lakosság nagyjából 1,4%-a. Ez EU-s összehasonlításban nagyon alacsony arány: a 2013-as adatok szerint ez az Ausztriában 12,6%, Németországban 9,3%, az Egyesült-Királyságban 7,7%, Luxemburgban 45,8%, de még Szlovéniában is sokkal magasabb (5,4%) ez az arány.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái szerint 2016. június 30-án menekültként elismert, személyi igazolvánnyal rendelkezők 1868-an, oltalmazottként személyi igazolvánnyal rendelkezők 1481-en, míg befogadottak 46-an voltak Magyarországon. Ez összesen 3395 ember.

Magyarországon 2013-ban nagyjából 19 ezer, 2014-ben 43 ezer, 2015-ben 177 ezer, míg 2016-ban eddig 22 ezer embert kért menedéket. 2013-ban 360, 2014-ben 503, 2015-ben 508, míg 2016 első félévében 258 ember részesült nemzetközi védelemben itthon. Az ezt megelőző időszakban évente 2–4 ezer volt a beadott menedékkérelmek száma. Magyarország EU-s összehasonlításban is csak nagyon kevés ember számára biztosít nemzetközi védelmet: míg 2016 első negyedévében a pozitív döntések aránya az EU-ban 60% volt, addig Magyarországon mindössze 15%.

9. „A migránsok megerőszakolják a nőket.”

Szögezzük le az elején: a nők elleni erőszak a nők elleni diszkrimináció legszélsőségesebb megjelenése, minden formája mélységesen elítélendő és üldözendő, attól függetlenül, hogy ki az elkövető. Tény, hogy minden etnikai csoporton, társadalmi rétegen és lakóhelyen belül hasonló arányban találkozunk bántalmazókkal és áldozatokkal, vagyis nem igaz az a megállapítás, hogy a menekültek, migránsok nagyobb veszélyt jelentenének a nőkre. Az adatok szerint Magyarországon:

Vagyis a nőkre leginkább a saját házastársuk, élettársuk, ismerőseik, barátaik és rokonaik a legveszélyesebbek, mégsem mondjuk, hogy a magyar férfiak úgy általában erőszaktevők. Ha egy menekült, menedékkérő, migráns bűncselekményt követ el (legyen az a nők elleni erőszak bármely formája vagy más bűncselekmény), és bűnössége kétséget kizáróan bebizonyosodik egy tisztességes eljárás során, akkor kapja meg törvényes büntetését. De megbélyegezni és erőszaktevőnek beállítani több millió embert aljas és nem tisztességes, és csak az amúgy is megbélyegzett és kiszolgáltatott emberekkel szembeni előítéletet növeli. Arról nem is beszélve, hogy éppen a menekülő nők és lányok az egyik legkiszolgáltatottabb réteg, akiket útban Európa felé és Európában is rendszeresen zaklatnak, bántalmaznak és erőszakolnak meg.


Sorozatunk következő részében a menekültek, menedékkérők kapcsán leggyakrabban hallott fogalmakat nézzük át.

Ha te is egy befogadóbb, a menekültek és menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartó országban élnél, írd alá nyilatkozatunkat:

LEGYEN AZ EMBER AZ ELSŐ

Téma