Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a menekültek EU-n belüli áthelyezéséről. A kormány ezt a kérdést nyújtotta be:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Azért, hogy jobban megértsük, miről van szó, összeszedtünk mindent, amit az áthelyezésről tudnod kell.
Hogyan
kezdődött és miért csinálja ezt az EU?
2015.
május 13-án elfogadták az Európai Migrációs Stratégiát,
amelyben konkrét lépéseket fogalmaztak meg a menekültválság
Európán belüli kezeléséről. Ennek része volt egy javaslat,
amely alapján 40 ezer menedékkérőt helyeznének át azonnal a
menekültválság által leginkább sújtott két uniós tagállamból
Görögországból és Olaszországból. Az volt az ötlet, hogy
ezzel a lépéssel egy kicsit tehermentesítsék a menekültválság
uniós frontországait. Ezt a javaslatot 2015. szeptember 14-én
elfogadta az EU-s belügyminiszterek tanácsa.
Dönthet
ilyenről az EU?
A
döntés alapját az Európai Unió Működéséről szóló
szerződés (EUMSZ) 78 (3) képezi, amely kimondja: „Ha
egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül,
amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása
jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett
tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket
fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott
konzultációt követően határoz.”
Hogy
került Magyarország a képbe?
A
nyár folyamán a Balkánon keresztül érkező rekordszámú
menedékkérő miatt 2015. szeptember 9-én a korábbi 40 ezres
létszám mellé újabb 120 ezer ember áthelyezéséről szóló
javaslatot terjesztettek be. Olaszországból 15.600, Görögországból
50.400, Magyarországról pedig 54 ezer embert helyeznének át más
uniós tagországokba a következő 2 év alatt.
Kiket
helyeznének át?
Az
áthelyezendő menedékkérőket – szíreket, eritreaikat és
irakiakat – a népesség, a GDP, az előző 5 év menedékkérelmei
és a munkanélküliség arányában osztanák el az államok között.
Azért őket, mert ennek a három országnak az állampolgárai
rendelkeznek legalább 75 %-os menekültkénti elismerési aránnyal az
Unióban. Az így megkapott elosztási kulcs alapján jött ki
Magyarország esetében az 1294 ember, akiket ide helyeznének át:
306-ot Olaszországból, 988-at pedig Görögországból.
Elfogadták
a javaslatot? Ránk vonatkozik?
Az
Európai Bizottság 120 ezres további javaslatát 2015. szeptember
22-én fogadta el az EU-s belügyminiszterek tanácsa, így már
összesen 160 ezer emberről van szó. Két ország szavazott nemmel:
Szlovákia és Magyarország, akik a döntés miatt az Európai
Bírósághoz fordultak. A minősített többséggel hozott döntés
azonban azokra is kötelező, akik azt ellenezték.
Oké,
de mindezt ingyen kellene az országoknak vállalniuk?
Nem.
Az áthelyezésekre elkülönítettek 780 millió eurót. Minden
fogadó ország 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatást
kap fejenként. Magyarországnak ez 2,4 milliárd forintos támogatást
jelent. Ez több, mint amibe a menedékkérők ellátása kerülne
egész évben.
Mit
lépett erre Magyarország?
Magyarország
válaszul bejelentette, elutasítja hogy a területéről 54 ezer
menedékérőt áthelyezzenek más országokba. Magyarország így
felszabaduló 54 ezres keretét végül arányosan szétosztották az
olaszok és a görögök között.
Muszáj
ebben részt venni?
A
javaslat szerint ha egy ország igazolható és objektív körülmények
(pl. természeti katasztrófa) miatt nem tud részt venni az
áthelyezésben, akkor a GDP-je 0,002%-át be kell fizetnie az
EU-nak, amit a menekültválság kezelésére fordítanak. Ezek a
körülmények azonban nem lehetnek ellentétesek az EU alapvető
értékeivel. Azt hogy ez így van-e, a Bizottság vizsgálja meg és
dönti el. Ha igazolhatóak a kifogások, akkor a Bizottság
felmentést adhat az áthelyezésben való részvételről maximum
egy évre.
Az
elfogadástól számított 3 hónapon belül, kivételes körülmények
között (pl. váratlan és nagymértékű harmadik országbeli
állampolgárok beáramlása az ország területére, amely extrém
nyomásnak teszi ki az adott állam menekültügyi rendszerét, amely
amúgy a menekültekre vonatkozó Uniós előírásoknak megfelelően
működik) egy Tagállam értesítheti a Tanácsot és a Bizottságot,
hogy nem képes a hozzá áthelyezendő meghatározott számú ember
fogadására, az emberek számának maximum 30%-áig. A Tagállam
indoklása nem lehet ellentétes az EU alapvető értékeivel. A
Bizottság ezt követően megvizsgálja a helyzetet, és javaslatot
nyújt be a Tanácsnak az áthelyezés ideiglenes felfüggesztésére
vonatkozóan. A Bizottság az áthelyezésre előírt két évet
ilyen esetekben maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
Mindenkit
be kell fogadnunk?
A
tagállamok visszautasíthatják azon menedékkérők fogadását,
akikről bebizonyosodik, hogy veszélyt jelentenének a
nemzetbiztonságra vagy a társadalomra.
Mi
lesz az áthelyezett emberekkel?
Ha
valakit áthelyeznek egy másik országba, és ott menekültként
elismerik, akkor a menekültnek csak az őt elismert országban van
joga tartózkodni, másik EU-s tagállamba nem költözhet át
engedély nélkül. Ha ezt megszegi, akkor a Dublini rendelet alapján
letartóztatják és visszaküldhetik abba az országba, ahol
menekültként ismerték el. Ez még változhat, a Bizottság
jelenleg is vizsgálja, hogy szükség van-e a Dublini rendelet
módosítására.
Akkor
ezt a 160 ezer embert már áthelyezték?
2016.
február 23-ig összesen 17 tagállam ajánlott fel 4628 helyet (a
160 ezerből) az áthelyezéshez, és összesen csak 598 embert
helyeztek át (303-t Olaszországból, 295-t Görögországból).
Akkor
Magyarországra áthelyezik ezt az 1294 menedékkérőt?
Ezt
nem tudjuk egyelőre. Annyi biztos, hogy van egy EU-s szerződésből
levezetett határozat, amely kötelező érvényű Magyarországra,
és van egy eljárás az Európai Bíróság előtt, amelyben még
nincs döntés.
És
akkor most népszavazni fogunk?
Nem
tudjuk egyelőre. 2016. február 23-án a Jobbik alaptörvény-módosító
javaslatot adott be annak érdekében, hogy a jövőben lehessen
népszavazást tartani olyan nemzetközi szerződésekről, amelyek
Magyarország bevándorlási politikáját érintenék. Jelenleg az
Alaptörvény 8. cikk (3) d pontja (Országos népszavazás) tiltja a
népszavazás tartását nemzetközi szerződésből eredő
kötelezettségről. Ebből a körből vennék ki most a migrációval
kapcsolatos kérdéseket. Így szól pontosan a módosítás:
„Nem
lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből
eredő kötelezettségről, kivéve, ha a népszavazás Magyarország
bevándorlási politikáját érintené vagy olyan döntéssel
kapcsolatos, amely erre érdemi kihatással van.”
Egy
nappal később, február 24-én pedig Orbán Viktor bejelentette,
hogy Magyarország kormánya népszavazást kezdeményez a kvótáról.
Itt tartunk most, a fejleményekről természetesen nálunk is
olvashatsz majd.
