Szombaton lesz két éve, hogy hatályba lépett a homofób és transzfób propagandatörvény, amely tiltja a szexuális és nemi kisebbségek megjelenítését és „népszerűsítését” az iskolákban, a médiában és reklámokban is. A Magyarország hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeivel is ellentétes szabályozás sok tekintetben a hírhedt orosz propagandatörvény másolata.
Az eredetileg a pedofil bűnelkövetők súlyosabb büntetését célzó javaslatot az utolsó pillanatban térítette el az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága, ezzel is megakadályozva azt, hogy az érintettek, illetve a civil szervezetek elmondhassák a véleményüket a javaslatról. A kormány évek óta tartó kirekesztő kampányába illeszkedő törvény ellen az elfogadás előtti napon több mint tízezren tüntettek a Parlament előtt.
Ez már a negyedik kifejezetten a szexuális és nemi kisebbségek ellen hozott módosítás volt, miután 2020-ban betiltották a nem jogi elismerését (nem- és névváltoztatás) a transznemű emberek számára, az Alaptörvény kilencedik módosításával bekerült az alkotmányba, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, majd még decemberben elfogadták azt a törvényt is, ami rögzítette, hogy csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermeket, az egyedülállók pedig csak kivételes esetben és csak külön miniszteri engedély birtokában.
A kormány igyekezett a 2022-es országgyűlési választás egyik kampánytémájává is tenni a homofóbiát és transzfóbiát, így ugyanarra a napra egy országos népszavazást is kezdeményezett négy teljesen értelmetlen kirekesztő álkérdésben. Az Amnesty Magyarország és a Háttér Társaság vezetésével civil szervezetek országos kampányba kezdtek, amelynek eredményeképpen végül több mint 1,7 millió ember érvénytelen szavazatával megbukott a népszavazás. Ez volt minden idők legtöbb érvénytelen szavazata egy országos referendumon, a választók 21-22% szavazatott érvénytelenül mindegyik kérdésben (a 2016-os kvótanépszavazáson ez az arány 6% volt).
Az elmúlt két év alatt az is bizonyossá vált, hogy nem csupán kommunikációs kampányról van szó, a törvénynek nagyon súlyos következményei vannak nemcsak az LMBTQI emberekre, hanem az iskolákra, médiaszolgáltatókra, a reklámiparra és a könyvkiadásra nézve is.
Az egyik, hogy a civil szervezetek és szakértők továbbra sem tarthatnak szexuális neveléssel, drogprevencióval vagy a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos iskolai foglalkozásokat, miután még mindig nem készült el az a kormány által megígért regisztrációs eljárás, amely alapján a szervezetek és szakértők engedélyt kaphatnának arra, hogy szexuális és nemi kisebbségekről, a kábítószer fogyasztás káros hatásairól, az internet veszélyeiről és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztésről foglalkozást tarthassanak. Ráadásul a törvény bizonytalanságot, félelmet és öncenzúrát váltott ki nagyon sok iskolában, így egyrészt a fiatalok nem hallanak már ezekről a témákról, másrészt a túlterhelt és egyre kevesebb pedagógus egyedül maradt olyan témákkal (iskolai kortársbántalmazás, prevenció stb.) amelyekkel sem kapacitása, sem képzettsége nincs érdemben foglalkozni. Eközben egy tavaly év végi közvélemény-kutatás szerint a középiskolás fiatalok kétharmada élt már át rendszeres fizikai, lelki vagy verbális erőszak, 85%-uk pedig élt már át legalább egyszer iskolai bántalmazást. Egy a tanárok körében végzett 2020-as felmérés szerint csak 13%-uk gondolta úgy, hogy iskolája teljes mértékben felkészült annak megelőzésére és kezelésére. 31%-uk válaszolta azt, hogy iskolájában vannak olyan tanárok, akiket kiképeztek a bullying kezelésére, 26%-uk szerint van egy protokolljuk, amelyet követniük kell ilyen esetben.
A propagandatörvény egy újabb mérföldkő a kormány sajtószabadságot aláásó intézkedései között, részét képezi annak a rendszernek, aminek a lényege a fokozott ellenőrzés és befolyás, valamint a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség korlátozása. A törvény szándékosan kétértelmű megfogalmazása a súlyos szankciókkal párosulva elrettentő hatást váltott ki egyes vállalatok, hirdetők és médiaszolgáltatók körében, akik sok esetben az öncenzúrát választhatják a jogszabályoknak való megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében. Nagy, nemzetközi vállalatok nem mernek nyíltan kommunikálni az általuk képviselt értékekről, jelentős munkateher növekedés tapasztalható a lineáris médiaszolgáltatóknál a tartalmak fokozott ellenőrzése és a korhatárbesorolások felülvizsgálata miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság pedig a csaknem kétéves tétlenség után az elmúlt hónapokban váratlan buzgalommal kezdte bírságolni a legnagyobb könyvkereskedéseket. Az Amnesty Magyarország hamarosan egy részletes kutatással jelentkezik a témában.
Miközben a kormány minden fronton igyekszik a homofóbiát és transzfóbiát felhasználni a politikai céljai elérésére, a társadalom lassan, de biztosan egyre elfogadóbbá válik. Az Amnesty Magyarország és a Háttér Társaság 2021-es, majd a Háttér Társaság 2022 végi Medián által készített reprezentatív kutatása is azt mutatja, hogy a társadalom közel háromnegyede szerint engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket, ahogyan 56% szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy azonosnemű párok örökbe fogadhassanak. De egyre többen vannak (2021-ben 55%, 2022 végén már 60%), akik ellenzik az LMBTQI emberek megjelenítésének cenzúrázását is.
