A Trump-Orbán találkozó egy esély az USA-nak, hogy megvédje a magyar szabadságjogokat

Miközben egyelőre Orbán még nem olyan hírhedt politikus a nemzetközi színtéren, mint mondjuk Vlagyimir Putyin, de egyértelműen hatással van rá a politikájuk. Mióta 2010-ben Orbán Viktor másodszor is kormányfő lett, támadássorozatot indított a civil szervezetek ellen, igyekszik elhallgattatni a független médiát és komoly tömeges megfigyelési rendszert kezdett el kiépíteni Magyarországon.

Orbán Viktor sok szempontból hasonlóan gondolkodik,
mint Putyin, amikor a szabadságjogok elnyomásáról és a személyes céljainak érdekében
való felhasználásáról van szó. A magyar miniszterelnök hazárdjátéka abból áll,
hogy meddig képes fizikai erőszak alkalmazása nélkül úgy elhallgattatni a
kritikus hangokat, hogy ne keltsen igazán nagy nemzetközi felháborodást. Egészen
idáig a Fehér Ház hagyta hazardírozni.

A találkozó szigorú forgatókönyv szerint
zajlik majd: a két vezető a kölcsönös üdvözlés után mindent el fog követni,
nehogy kiderüljön, nem azonosak az érdekeik. Azonban a kötelező diplomáciai
köröket félretéve, az amerikai kormánynak még mindig van esélye, hogy védelmébe
vegye az emberi jogokat Magyarországon.

A rendszerváltás
után gyors növekedésnek indult magyar civil társadalmat több törvénnyel is
megpróbálja a kormány sakkban tartani. Az orosz mintára készült 2017-es törvény
több korlátozást vezetett be a külföldi támogatást kapó szervezetekkel szemben,
többek között arra kényszeríti őket, hogy magukat az állam érdekei ellen dolgozó
szervezetekként bélyegezzék meg. Egy másik 2018-ban elfogadott törvény pedig
bűncselekménnyé nyilvánított a nemzetközi jog által védett olyan
cselekményeket, mint a menedékkérőknek nyújtott alapvető szolgáltatások.

Az Amnesty Magyarország az első között
tapasztalja meg, mit jelent az egyre szűkülő tér. Márciusban például az
Amnestyt meghívták, hogy tartson emberi jogi képzést középiskolai tanároknak. A
képzés előtt egy héttel kaptunk egy levelet, amiben az állt, hogy az igazgató
megtiltotta, hogy belépjünk az iskolába és ott bármilyen programot szervezzünk.
Harminc évvel a Berlini fal leomlása után magyar állampolgárok egy része
igyekszik elkerülni, hogy részt kelljen vennie a közéletben, mert fél a
megtorlástól.

index.hu

Egy
szabad társadalomban a média ellenőrzi a hatalmat és tájékoztatja a közvéleményt.
Ez nem lehetséges napjaink Magyarországán. A kevés megmaradt oknyomozó újság
egyike, az Átlátszó összesítése szerint közel 500 újság, rádió, tévé, online és
más kiadvány került a kormány közvetlen befolyása alá. Ez nagyjából 80
százaléka
a teljes magyar médiapiacnak. Ahogyan Kreml-beli kollégája, Orbán
Viktor is igyekszik hermetikusan elhallgattatni a közéleti vitát a kormányzati lépések
káros hatásairól.

Az
elmúlt hónapok során az is kiderült, hogy nemcsak az Orbán Viktort kritizáló
szervezetek, hanem az átlagemberek is a hatalom célpontjába kerülhetnek. Budapesten
rengeteg a köztéri kamera, amelyek felvételeit egy 2018-as törvény elfogadása
után egy a kormány által felügyelt központba szervezték, amely könnyű hozzáférést
nyújt a titkosszolgálatoknak, és a külső online támadásoktól sem védett megfelelően.
A törvény egyenes folytatása egy korábbinak, amely lehetővé tette a hatóságoknak,
hogy bírói engedély és  megalapozott
gyanú nélkül figyelhessenek meg bárkit az országban.

Donald Trump elnöki beiktatása után is
voltak jelei annak, hogy vannak az amerikai kormányban olyanok, akik nem szeretnének
karba tett kézzel ülve nézni, ahogy az emberi jogokat korlátozzák Magyarországon.
2017-ben az amerikai külügyminisztérium bejelentett egy 700.000 dolláros
támogatást a független magyar média számára. Azonban ezt később minden
magyarázat nélkül visszavonták. A támogatást újra napirendre kell venni, illetve
továbbá ellensúlyozandó a magyar kormány monopolhelyzetét, a U.S. Agency for
Global Mediának újra kellene indítani a Szabad Európa Rádió adását az
országban. Hogy elkerüljük a további súlyos károkat, a külügyminisztériumnak és
a USAID-nek
támogatnia kell a korrupció ellen, a jogállamiságért és a sérülékeny csoportok
jogaiért küzdő civil szervezeteket. Ha a Trump adminisztráció nem hajlandó, a
Kongresszusnak kell kezébe vennie az irányítást: szervezzenek meghallgatást Orbán
Viktor emberi jogokat sértő intézkedéseiről, és segítsenek, hogy még több ember
ismerje meg a magyar helyzetet.

A szabad sajtónak, civil társadalomnak és
állampolgároknak kritikus szerepük van a hatalom ellenőrzésében és a korrupció
felszámolásában. Ezt értette meg Orbán Viktor, ezért is fél tőlük, és ezért kellene az amerikai tisztségviselőknek támogatniuk őket. 

Téma