A törvények felett: Rendőrségi kínzás a Fülöp-szigeteken – Egy új jelentés mutatja be a büntetlenség kultúráját a Fülöp-szigeteki rendőrségnél

A mindent átható büntetlenség Fülöp-szigeteken kialakult kultúrája lehetővé teszi a helyi rendőrség számára, hogy bármiféle ellenőrzés nélkül kínozhasson meg embereket. Ma jelent meg az Amnesty International legújabb jelentése, A törvények felett: Rendőrségi kínzás a Fülöp-szigeteken (Above the law: Police torture in the Philippines) címmel, mely egy nagyszabású helyi kínzás elleni kampány elindítását jelenti.

Waterboarding

Annak ellenére,
hogy az ország ratifikálta a két
kulcsfontosságú kínzás elleni nemzetközi
egyezményt, a rendőrség továbbra is használ
olyan kínzásnak minősülő módszereket az
áldozatok megtörése és beismerő vallomás
kikényszerítése érdekében, mint az
elektrosokk, az álkivégzés, a
„vízbefojtás szerű” waterboarding, a műanyag
zacskós fojtogatás, a verés és a nemi erőszak.

Túl sok jelvény
nélküli rendőrtiszt van felfegyverezve a
Fülöp-szigeteken, akik visszaélnek a
hatalmukkal és egyúttal gúnyt űznek a
kötelességükből, mely az emberek védelme és
szolgálata kellene hogy legyen” – nyilatkozta
Salil
Shetty
, az
Amnesty International főtitkára Manilában a
kampány elindításaként. „A kormánynak már
rendelkezésére áll a megfelelő jogi
szabályozás, most arra van szükség, hogy ennek
érvényt is szerezzen. Ellenkező esetben azt
kockáztatja, hogy a rendőrség a törvények
felett állónak fogja tekinteni magát.”

A Kínzás elleni
törvény (Anti-Torture Act) öt évvel ezelőtti
elfogadása igazi mérföldkövet kellett volna hogy
jelentsen, azonban ezidáig egyetlen egy
rendőrtisztet sem ítéltek el, ami jelentős
mértékben megkérdőjelezi a törvény sikerességét.

A Fülöp-szigetek az
ország fejlődésének fontos pontján vált az
Amnesty International öt országra koncentráló
globális KÍNZÁS STOP! kampányának harmadik
célországává. A törvények felett jelentés feltárja, a kormány hogyan és
miért
mulasztja el a kínzás tilalmára vonatkozó
jogszabályok kikényszerítését.

A Fülöp-szigetek
jelentős kárt okoz magának – az ország
példaértékű eredményt ért el az emberi jogi
egyezmények aláírása terén, azonban a kínzás
erőteljes üldözésének hiányában azt
kockáztatja, hogy ezek az emberi jogi
kötelezettségvállalások üres ígéretekké
vállnak” – hangsúlyozta Salil Shetty. „A kormány
elherdálja azt a lehetőséget, hogy az emberi
jogok iránti elkötelezettség ragyogó példája
lehessen Ázsiában.”

A jelentés egy
2009 óta zajló részletes kutatáson alapul, amely
több mint 55 kínzás áldozatául esett személy
vérfagyasztó tanúvallomását dolgozza fel. A
Fülöp-szigeteken 2009-ben nyilvánították
bűncselekménnyé a kínzást. Huszonegy megkérdezett
áldozat gyermek volt még, amikor kínzás vagy más
kegyetlen
bánásmód áldozata lett. Nyolc közülük azt mondta,
hogy félelemkeltés céljából fegyvert szegeztek rá,
illetve arra kényszerítették, hogy „orosz
rulettet” játsszon. A jelentés beszámol számos
bírósági ítélet nélküli kivégzési kísérletről is,
két túlélő azt mondta az Amnesty Internationalnek,
hogy rendőrök lelőtték, majd sorsukra hagyták
őket.

Különösen rémisztő
az a történet, mely szerint családja egy
levágott fejből – amin három golyó okozta seb is
volt – azonosította a

Darius Evangelista

Malinában a rendőrség
által letartóztatott hordárt, Darius
Evangelistát. Rabtársai
elmondták, hogy látták, amint
ragasztószalaggal a szemén átviszik egy magas
rangú rendőrtiszt irodájába. Amikor Dariust
kihozták onnan, a fogvatartottak hallották,
amint a rendőrtiszt azt mondja: „végezzétek ki”.
Dariust soha többé nem látták élve.

Az eset után egy
felkavaró, mobiltelefonnal rögzített videót
mutattak be az országos és nemzetközi televíziók.
A felvétel Dariust mutatja, amint üvölt és
vonaglik a fájdalomtól, miközben egy fehér inget
viselő ülő férfi madzagot tart a kezében, ami
Darius nemi szervéhez van kötve, és többször
erőteljesen meghúzza azt. A videón
egyenruhát viselő rendőrtisztek láthatók. A
bizonyítékok ellenére egyetlen rendőrt sem ítéltek
el. A hét kínzással megvádolt rendőrtiszt közül
három továbbra is szabadlábon van.

A rendőrség
kegyetlensége gyakran a figyelem teljes
hiányával párosul. Jerryme Corre elmondta az Amnesty
Internationalnek, hogy több mint tíz, jelzés
nélküli ruhát viselő fegyveres férfi rohanta le
őt, akik még az utcán megverték, mielőtt
visszavitték volna a rendőrösre. Ott
rendőrbottal
ütötték a talpát, levették a rövidnadrágját és
azzal fojtogatták, waterboardinggal és
elektrosokkal kínozták órákon keresztül. A
kihallgatása során folyamatosan más néven
hívták. Végezetül érkezett egy rendőrtiszt, hogy
azonosítsa őt, aki megmondta, hogy rossz embert
tartóztattak le. Ennek ellenére mégis vád alá
helyezték.

A Dariuséhoz és
Jerryméhez hasonló történeteknek köszönhetően a
társadalom bizalma megrendült a rendőrségben. Egy
friss Transparency International felmérés alapján
a Fülöp-szigeteki lakosok 69%-a szerint a
rendőrség korrupt. A kormány mégis késlekedik a
hatalmukkal visszaélő rendőrök megállításával.

Kevés ember mer
panaszt tenni a rendőrséggel szemben, mivel
tudják, hogy azt vagy maguk a rendőrök, vagy
bérelt gengszterek fogják megtorolni. Azt
kockáztatják, hogy zaklatják vagy megfélemlítik
majd őket.

Kínzókerék

A 45 esztendős Rowelito
Almedát
fogva
tartották, megverték és többször elektrosokk alá
vetették öt napon keresztül egy lagunai titkos
börtönben, ahol a rendőrtisztek egy
„kínzókereket” használtak arra, hogy eldöntsék,
milyen típusú kínzásnak fogják
kitenni a fogvatartottakat. Az Emberi Jogi
Bizottság ugyan megmentette őt, de miután
beszélt nekik a kínzásáról, a rendőrség
megkereste unokatestvérét, és pénz kínáltak neki
azért, hogy megölje Rowelitot.

Ennek köszönhetően
sok áldozat titokban tartja megpróbáltatásait.
Öten – azok közül az áldozatok közül, akiket az
Amnesty International a jelentés elkészítése
érdekében meghallgatott – hivatalosan is panaszt
nyújtottak be a rendőrség eljárásával
kapcsolatban, amit viszont később fenyegetés és
megfélemlítés hatására vissza is vontak.

A nagy többség
egyáltalán nem mer panaszt tenni. Mások úgy
látják, hogy nincs eredménye annak, ha panaszt
tesznek – a Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Bizottság
2001-ben történt felállítása óta 457 bejelentést
kapott kínzás vagy más kegyetlen bánásmód
elkövetésével kapcsolatban. Ugyanakkor ennek
eredményeként
ezidáig senkit nem ítéltek el.

Számos
bürokratikus akadályt kell leküzdeniük azoknak,
akik panaszt tesznek egy olyan rendszerben, ahol a
szabályok és az eljárás zavaros és ellentmondásos.
A panaszokat gyakran formai okokból utasítják el.

Az Amnesty
International többek között arra tesz javaslatot,
hogy állítsanak fel egy egységes, független és
hatékony bizottságot a rendőrségi panaszok
kivizsgálására.

Öt év, panaszok
százai, és senkit sem ítéltek el. Bármennyire
is fájdalmas, be kell látnunk, hogy a Kínzás
elleni törvényt (Anti-Torture Act) nem hajtják
végre” – jelentette ki Shalil Shetty.

Összehangolt
erőfeszítésre van szükség a kínzás, valamint az
azt elkövetők büntetlenségét biztosító kultúra
eltörlése érdekében. Ezt hatékony megelőzéssel
kell kezdeni, és ahol ez nem vezet sikerre, ott
alapos vizsgálatra és a büntető eljárás szigorú
lefolytatására, valamint a panaszok
kivizsgálásának
független rendszerére van szükség annak
biztosítása érdekében, hogy senki se állhasson a
törvények felett.

Levélíró
Maraton

Minden évben az
Emberi Jogok Világnapja (december 10.)
környékén, emberek a világ minden tájáról
levelek és üzenetek százezreit küldik
olyanoknak, akiket nem ismernek és akikekkel
soha nem találkoztak. A Levélíró Maraton a
12 éves története alatt a világ legnagyobb
emberi jogi eseményévé nőtte ki magát,
amelynek keretében együtt
érző emberek
2013-ban 143 országból több mint 2373422
levelet, email-t, SMS-t, fax és Twitter
üzenetet küldtek különféle jogsértések
áldozatainak, hogy kifejezzék támogatásukat
és szolidaritásukat, valamint a hatóságoknak
írtak, felszólítva őket, hogy engedjék
szabadon a
jogtalanul bebörtönzött foglyokat vagy
vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják
felelősségre az elkövetőket. Jerryme Corre esetével az
idei kampányunkban foglalkozunk.

Téma