A napokban nyilvánosságra került a terrorveszély-helyzettel kapcsolatos jogszabályok – köztük az Alaptörvény – módosításainak legújabb verziója. Bár a tervezetből néhány az emberi jogokat veszélyeztető intézkedést kihúztak, egyáltalán nem nyugodhatunk meg. Aggályainkat ismét elküldtük az országgyűlési képviselőknek.
Olvasd el a képviselőknek küldött levelünket:
Tisztelt
Képviselő!
Az
Amnesty International 2016. február 1-jén megjelent közleményében
komoly aggodalmát fejezte ki az Alaptörvény tervezett hatodik és
a hozzákapcsolódó más törvények módosítása miatt, amelyek az
úgynevezett „terrorveszély-helyzetben” szinte korlátlan
hatalommal ruháznák fel a mindenkori kormányt.
A
módosított tervezet elfogadása azonban – bár néhány rendkívül
aggályos korábbi intézkedést már nem tartalmaz – véleményünk
szerint egyrészt továbbra is súlyosan sértené az emberi jogokat,
másrészt nem felel meg a különleges jogrendre vonatkozó
nemzetközi előírásoknak sem. Üdvözöljük, hogy már nem része
a tervezetnek az ország területén jogszerűen tartózkodó
külföldiek mozgásának és tartózkodásának önkényes
korlátozása (ideértve az ország területére való belépés
tilalmát, a külföldi személyekkel, szervezetekkel vagy
intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás tilalmát
vagy a teljes kormányzati kontrollt a javak és szolgáltatások
beszerzése felett); ugyanakkor az még mindig számos, az emberi
jogok érvényesülését veszélyeztető sértő intézkedési
lehetőséget tartalmaz.
Aggodalomra
ad okot, hogy továbbra is a tervezet része egy általános
felhatalmazás „speciális terrorelhárító intézkedések”
bevezetésére, ugyanakkor a „terrorveszély-helyzet” fogalma és
megvalósulásának feltételei továbbra sem tisztázottak. A
tervezet fenntartja a Kormány rendeleti hatáskörét a
műsorszolgáltatók felszereléseinek lefoglalására, valamint a
sugárzott tartalom és üzenetek kontrollálására; a postai,
telekommunikációs vagy email szolgáltatások felfüggesztésére
vagy korlátozására; az internethasználat és -forgalom szigorú
szabályozására; a közterületi demonstrációk és gyülekezések
betiltására; kijárási tilalom, valamint utazási és lakhatási
korlátozások bevezetésére az ország egyes részeiben; a hadsereg
fegyveres alakulatainak országon belüli bevetésére és a
közlekedés és infrastruktúrája használatának korlátozására
vagy felfüggesztésére.
Véleményünk
szerint akkor, ha a mindenkori kormány a homályos, közelebbről
meg nem határozott terrorfenyegetettségre hivatkozva 30 napig
rendeletben előírhatja ezeket intézkedéseket – bármiféle
valódi külső kontroll vagy ellenőrzés nélkül – súlyos
veszélybe kerülnek a Magyarországon élők emberi jogai, többek
között a véleménynyilvánításhoz, az egyesülés és a
gyülekezés szabadságához, a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz,
a magánélethez és a személyi biztonsághoz való jogok, illetve a
tervezett módosítás súlyosan sérti a jogállamiság
követelményét. A tervezet ebben a formájában nem nyújt
biztosítékokat arra nézve, hogy az elrendelhető intézkedések
köre eleget tesz a szükségesség-arányosság nemzetközi
követelményének, így ellentétes többek között a Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával és az Emberi Jogok
Európai Egyezményével.
Nem
azzal van tehát a baj, hogy a Kormány meg akarja védeni a
lakosságot a terrorizmustól – ez természetesen a kötelessége
–, hanem, hogy tervezet homályos és nagyon tág alkalmazási
lehetőséget biztosít a kormány számára rendkívüli
intézkedések bevezetésére anélkül, hogy valódi garanciákat
tartalmazna arra vonatkozóan, hogy csak szükség esetén, arányosan
és lehető legrövidebb időre korlátoznák az emberek alapvető
jogait. Aggodalomra ad okot, hogy megfelelő jogi garanciák
hiányában a mindenkori kormány – többek között – a
politikai ellenfelei, a jogvédők, az emberi jogi, környezetvédő,
LMBTI és más aktivisták, vagy az etnikai és vallási kisebbségi
csoportok ellen használhatná fel a „terrorveszély-helyzetben”
elrendelhető intézkedéseket.
Tisztelt
Képviselő!
Ha
az Alaptörvény hatodik módosítását a most megismert formájában
fogadja el az Országgyűlés, az súlyosan sértené a
Magyarországon élők emberi jogait és ellentétes lenne hazánk
nemzetközi kötelezettségeivel.
Kérem,
hogy vesse fel aggályainkat minden olyan párt- vagy frakcióbeli,
parlamenti vagy más megbeszélésen és egyeztetésen, ahol a
„terrorveszély-helyzettel” kapcsolatos jogszabály módosítások
a téma, és tegyen meg mindent, hogy az Országgyűlés ebben a
formájában ne fogadja el a tervezetet.
Tisztelettel:
Jeney
Orsolya
igazgató
Amnesty
International Magyarország
