A múlt héten került a lengyel parlament felsőháza (szenátus) elé elfogadásra az a törvénytervezet, amely átfogó hatalommal ruházná fel a Belbiztonsági Hivatalt, így az bármikor elrendelhetné a fokozott ellenőrzést.
A Belbiztonsági Hivatal nem tartozik semmilyen független felügyeleti szervnek elszámolással, amely biztosítani tudná, hogy ne éljenek vissza a hatalmukkal. A törvény lehetővé teszi számos szabadságjog megsértését, így veszélyezteti a szabadsághoz, a magánélethez, a véleménynyilvánítás szabadságához, a szabad egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jogot és utat nyit a hátrányos megkülönböztetés előtt. Az Amnesty International azt is kifogásolja, hogy a törvényt gyorsított eljárás során tárgyalják, így alig került sor konzultációra és érdemi vitára a civil társadalommal.
A BELBIZTONSÁGI HIVATAL KEZÉBEN KÖZPONTOSUL A HATALOM
A törvénytervezet egyik legfontosabb jellemzője, hogy megerősíti
és kiterjeszti a Belbiztonsági Hivatal jogköreit, ráadásul
anélkül, hogy a hivatal működését egy független szervezet
ellenőrzése alá rendelné. A törvény értelmében az
Belbiztonsági Hivatal minden kormányszerv adatbázisából (többek
között más bűnüldöző szervektől, a társadalombiztosítási
hivataltól, pénzintézetektől, helyi hatóságoktól) és
magáncégektől is le tud majd kérni adatokat, sőt, hozzáférhet
az utcán, közintézményekben vagy más köztereken elhelyezett
biztonsági kamerák felvételeihez. A szükséges biztonsági
intézkedések és a hírszerzés, így a terroristagyanús személyek
megfigyelése és ellenőrzése szintén a Belbiztonsági Hivatal
kizárólagos hatáskörébe kerül. Ezekről kizárólag a
főügyésszel kell egyeztetniük, aki egy másik, nemrég elfogadott
törvény értelmében egyszersmind az igazságügy miniszteri posztot
is betölti. A Belbiztonsági Hivatal titokban dolgozik, a legtöbb
műveletet teljes titoktartás övezi, ami jelentősen növeli a
hatalommal való visszaélés esélyét.
AZ ELLENŐRZÉSI JOGKÖR KITERJESZTÉSE
Különösen problémás a törvény azon kitétele, amely a
Belbiztonsági Hivatal ellenőrzési jogkörét erősíti meg.
Ugyanis a 2016 februárjában elfogadott rendőrségről szóló
törvényben foglalt kiterjesztett ellenőrzési jogkörök és a
terrorizmus elleni törvény együttesen olyan széleskörű
hozzáférést biztosítanak az állami hivataloknak a lengyel
állampolgárok, valamint a Lengyelországban
ideiglenesen vagy hosszútávon tartózkodó külföldiek
személyes adataihoz, amelyre a Szovjetunió felbomlása óta nem
volt példa. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy a
Belbiztonsági Hivatal listát készítsen azokról, akik
„összefüggésbe hozhatóak valamely terrorista cselekménnyel”,
azt azonban nem írja elő, hogy az eljárás egy meghatározott
pontján értesíteni kell az érintetteket a nyilvántartásba
vételről, holott ez tenné lehetővé számukra, hogy panasszal
éjenekaz eljárással szemben, és lépéseket tehessenek annak
érdekében, hogy a nevük lekerüljön a listáról.
2016. június 10-én az Európa Tanács Velencei Bizottsága
elfogadta a Bizottság véleményét a lengyel ellenőrzési
jogkörökről. A vélemény szerint „a titkos megfigyelést
illetően a rendőrségről szóló törvényben lefektetett eljárási
biztosítékok és anyagi feltételek még mindig nem biztosítják
kellőképpen, hogy a hivatal nem él vissza a hatalmával és nem
avatkozik bele ok nélkül az egyének magánéletébe”. A
rendőrségről szóló törvény értelmében a bíróságnak
jogában áll egy bűncselekménylista alapján ellenőrizni a
beszélgetések tartalmát, ez a lista azonban a Velencei Bizottság
szerint túlságosan tág, ráadásul a törvénytervezet nem
szabályozza a beavatkozás arányosságát sem. A rendőrség
közvetlenül, bírósági végzés nélkül hozzáférhet a
metaadatokhoz, amelyek több személyes információt árulhatnak el,
mint maga a tartalom. Az Amnesty International már korábban is
kritizálta a rendőrségről szóló törvényt, amiért az nem
biztosítja a megfelelő védelmet a szakmai titoktartás alá eső
beszélgetések számára, és nem kötelezi a bűnüldöző
szerveket arra, hogy az eljárás bizonyos pontján értesítsék a
megfigyelt személyeket a megfigyelés tényéről, így megfosztják
őket attól a lehetőségtől, hogy az ezzel kapcsolatos jogsértések
miatt jogorvoslatért folyamodjanak.
A rendőrségről szóló törvényben és a terrorizmus elleni
törvénytervezetben rögzített együttes jogkörök komoly
problémákat vetnek fel, és valószínűsítik, hogy a rendőrség
és a Belbiztonsági Hivatal eljárásai során sérülni fognak a
megfigyeltek magánélethez való joga, ráadásul a sértettek jó
eséllyel semmiféle kártérítésben nem részesülnek majd a jogtalan
megfigyelés miatt.
HOSSZABB ŐRIZETBE VÉTEL A VÁDEMELÉS ELŐTT
A terrorizmus elleni törvénytervezetben szerepel, hogy 14 napig
vádemelés nélkül is fogva tarthatják a terrorizmushoz köthető
cselekmények gyanúsítottjait, miközben a törvény nem határozza
meg pontosan a „terrorcselekmény” fogalmát. A törvényt
kiegészítő szabályozás rögzíti, mi alapján lehet valakit
terrorcselekményben való részvétellel gyanúsítani. A
megfigyelés alapjául szolgálhat, ha a lengyelországi muszlim
intézetek képviselői „fundamentalista szlogeneket”
hangoztatnak; ha „magas kockázatú” országokból érkező
külföldi állampolgárok szakmai képzésen vesznek részt vagy
tanulmányokat folytatnak Lengyelországban; illetve, ha „magas
kockázatú” államokból érkező külföldiek konferenciát,
szemináriumot vagy találkozót rendeznek Lengyelországban, de
fokozott ellenőrzésre adhatnak okot a lengyelországi iszlám
egyetemek alapítására vonatkozó tervek és a lengyel
állampolgárok úgynevezett „radikális iszlám weboldalakon”
(chat szobákban és internetes fórumokon) folyatott online
tevékenységére vonatkozó információk, ahogy az is, ha iszlám
vallási vezetők vagy az iszlám hittel kapcsolatba hozható
szervezetek képviselői börtönökbe és fogdákba látogatnak.
A külföldieket, különösképpen az iszlám hitet és a
muzulmánokat célzó törvény egyértelműen diszkriminatív. A
lengyel hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy sem a muzulmánokat,
sem más külföldieket nem vesznek faji/etnikai/vallási alapon
nyilvántartásba, és pusztán az adott közösségben elterjedt hit
vagy a lakosok letelepedett státusza miatt nem ellenőrzik és nem
figyelik meg azokat a városrészeket, ahol muszlimok vagy más
külföldiek laknak, dolgoznak és szórakoznak. Ehelyett a
bűnüldöző szerveknek konkrét bűncselekményekben való
részvétel alapos gyanúja alapján kellene konkrét személyekre
fókuszálniuk.
Lengyelországban jelenleg az előzetes letartóztatás elrendelése
előtt maximum 48 órára lehet őrizetbe venni valakit. A
„terroristagyanús személyek” 14 napos őrizetbe vételének
bevezetésével Lengyelország az Egyesült Királysággal került
egy vonalba, ahol az EU tagállamai közül a leghosszabb a vádemelés
előtti őrizetbe vétel maximális időtartama.
Minden őrizetbe vett személy ellen észszerű határidőn belül
vádat kell emelni vagy szabadlábra kell helyezni, és biztosítani
kell a számára, hogy kifogást nyújthasson be a fogva tartás
jogszerűségét illetően. Minden, vádemelés nélkül őrizetbe
vett személy számára biztosítani kell a szabadon megválasztott
jogi tanácsadó segítségét a letartóztatás és a nyomozás
teljes ideje alatt. Biztosítani kell továbbá, hogy találkozhasson
a családtagjaival, megfelelő orvosi ellátásban és minden
szempontból a Lengyelországra vonatkozó emberi jogi
kötelezettségeknek megfelelő bánásmódban részesüljön.
A SZÓLÁSSZABADSÁG MEGSÉRTÉSE
A törvény veszélyezteti a szólásszabadságot és az információ
keresésének, befogadásának és közlésének jogát is, mivel
lehetővé teszi, hogy a Belbiztonsági Hivatal igazgatója előzetes
bírósági jóváhagyás nélkül elrendelje egyes weboldalak
azonnali betiltását. A bíróságnak elegendő öt napon belül
megerősítenie, hogy a Belbiztonsági Hivatal intézkedése megfelel
a lengyel törvényeknek. A Belbiztonsági Hivatal vezetője és a
főügyész a nemzetbiztonság fogalmának ködös meghatározására
támaszkodva megfellebbezheti a bíróság döntését, amennyiben az
jogtalannak találja a weboldal betiltását. A törvény nem tér ki
rá, hogy milyen bizonyítékokat kell bemutatni a fellebbezés
során, ahogyan arra sem, vajon más magánszemély vagy szervezet is
fellebbezhet-e a weboldal betiltása ellen.
A weboldalak teljes tartalmának betiltása már önmagában is
komoly kérdéseket vet fel a szólásszabadsággal kapcsolatban,
mindazonáltal egy honlap betiltása semmiképp sem történhetne
előzetes bírósági jóváhagyás nélkül. Az utólagos
felülvizsgálat nem elegendő. Ráadásul a honlap betiltása és a
bírósági határozat között akár öt nap is eltelhet, ami azt
jelenti, hogy a weboldal tartalmához öt napig nem férhetnek hozzá
a felhasználók, anélkül, hogy bármiféle bírósági döntés
született volna arról, szükséges és arányos-e az intézkedés.
SÉRÜL A BÉKÉS GYÜLEKEZÉS SZABADSÁGA
A törvény veszélyezteti a békés gyülekezés szabadságát is.
Ha a terrorfenyegetettség eléri a törvény szerinti „magas”
besorolást, akkor a törvény felruházza a hatóságokat a
gyülekezés és a nyilvános tiltakozás betiltásához szükséges
hatalommal. A lengyel törvények nem határozzák meg pontosan a
terrorizmus fogalmát és a riasztási rendszer sem átlátható:
számos olyan információ fut be a hírszerzéshez, amelynek
titkosnak kellene lennie. Mindez könnyen a békés gyülekezés és
a szólásszabadság megsértéséhez vezethet. A törvény hibái
miatt a kormány arra is felhasználhatja a rendszert, hogy betiltsa
azokat a békés tüntetéseket, amelyek a kormány különböző
intézkedései, például a környezetvédelmi politika vagy az LMBTI
közösség jogait és az abortuszt érintő szociálpolitikai
lépések ellen tiltakoznak.
A KÜLFÖLDIEK A CÉLKERESZTBEN
A Lengyelországban élő külföldieket kiemelten érintik a
törvényben foglalt intézkedések. Ezek szerint a külföldiek
fokozott titkos megfigyelésnek lehetnek kitéve, legyen szó
lehallgatásról, elektronikus hírszerzésről vagy a
telekommunikációs hálózatok és eszközök megfigyeléséről. A
megfigyelést a főügyész kérésére akár három hónap
időtartamra is elrendelhetik, anélkül, hogy ehhez szükség lenne
a bíróság előzetes jóváhagyására, vagy akár a bűntett
alapos gyanújára. A külföldiek fokozott megfigyelése
diszkriminatív, és titkos megfigyelésről lévén szó, könnyen
vezethet faji vagy etnikai alapú nyilvántartásba vételhez. A
törvény nem szolgál eljárási biztosítékokkal arra nézve, hogy
a megfigyelt személy, amennyiben tudomást szerez a megfigyelésről,
megtámadhassa az eljárást, és hatékony jogorvoslatban
részesüljön a jogellenes megfigyelés miatt.
A törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség, a határőrség és
a hírszerzés fényképpel és ujjlenyomattal ellátott
nyilvántartást vezessen azokról a külföldiekről, akik
illegálisan léptek be Lengyelországba és/vagy illegálisan
tartózkodnak ott, miután korábban olyan országban voltak, ahol
terrorszervezetek működnek, vagy ahol fennáll a gyanúja annak,
hogy az embereket összefüggésbe lehet hozni terrorcselekményekkel.
Ahogy azt már említettük, a lengyel törvények kifejezetten
pontatlanul határozzák meg, mi minősül terrorcselekménynek. Az
ilyen személyeknek nem csak az ártatlanságának vélelme és a
magánélethez való jogaik sérülnek, de különösen ki vannak
téve a nemzeti és etnikai alapú diszkriminációnak is.
A lengyel hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a külföldieket
nem veszik nemzeti, faji, etnikai vagy vallási alapon
nyilvántartásba, illetve nem toloncolják vissza olyan országba,
ahol fennáll a veszélye annak, hogy üldöztetésnek és más
jogsértésnek, például kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen
bánásmódnak lennének kitéve.
Az államoknak a nemzetközi emberi jogi törvények értelmében meg
kell védeniük az ország területén tartózkodó embereket az
életüket közvetlenül fenyegető veszélytől, ugyanakkor az
emberi jogi előírások pontos feltételeket és határokat is
szabnak, amelyek között a kormányoknak ezt a célt el kell érniük.
A rosszul meghatározott és túl tág törvények nagy teret hagynak
az önkényes alkalmazásnak és a visszaéléseknek.
Az Amnesty International felszólítja a lengyel hatóságokat,
biztosítsák, hogy a törvényben meghatározott jogkörök,
valamint a terrorizmus ellenes műveletek megfelelnek Lengyelország
nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek. Lengyelországnak
bizonyítania kell, hogy elkötelezett az emberi jogok védelme
iránt, betartja a törvényeket, és nem az emberi jogok és az
alapvető szabadságjogok rovására szilárdítja meg az állam
biztonsági apparátusát.
A magyar terrorizmus elleni törvénycsomagról – köztük az Alaptörvény hatodik módosításáról – és az annak kapcsán megfogalmazott kritikáinkról itt olvashatsz bővebben.
