A szexmunkások emberi jogainak védelmét szolgáló döntő jelentőségű szavazás történt tegnap Dublinban az Amnesty International döntéshozó fórumán, a Nemzetközi Tanács Ülésén (International Council Meeting, ICM). A világ minden részéről érkező delegáltak egy határozatot fogadtak el, amely felhatalmazta a Nemzetközi Elnökséget (International Board), hogy állásfoglalást alakítson ki az ügyben.
„A
szexmunkások az egyik legmarginalizáltabb csoport a világon, akik
a legtöbb esetben állandó diszkriminációval, erőszakkal és
bántalmazással találják szemben magukat. A globális mozgalmunk
kikövezte az utat a szexmunkások emberi jogainak védelméről
szóló állásfoglalás kialakításához, amely segíti majd az
Amnesty International jövőbeni munkáját ebben a fontos kérdésben”
–
mondta
Salil
Shetty,
az Amnesty
International főtitkára.
A
határozat arra szólít fel, hogy az Amnesty International egy olyan
állásfoglalást dolgozzon ki, amely a beleegyezéssel történő
szexmunka minden részét teljesen dekriminalizálja. Az
állásfoglalás továbbá felszólítja az államokat, hogy
biztosítsák a szexmunkások számára a teljes és egyenlő jogi
védelmet a kizsákmányolás, az emberkereskedelem és az erőszak
ellen.
„Elismerjük,
hogy ez a kritikus emberi jogi kérdés rendkívül összetett, ezért
a kérdést a nemzetközi emberi jogi standardok nézőpontja felől
fogtuk meg. Konzultáltunk továbbá a globális mozgalmunkon belül
is, hogy figyelembe vegyük a világszerte eltérő nézőpontokat”
–
mondta Salil Shetty.
Az
utóbbi két év kutatási és konzultációs folyamata az
állásfoglalás tervezet kidolgozása során arra a következtetésre
vezetett, hogy ez a legjobb módja a szexmunkások emberi jogi
védelmének, valamint a bántalmazás és az erőszak
csökkentésének, amellyel az érintettek szembesülnek.
A
szexmunkások gyakran vannak olyan jogsértéseknek kitéve, mint a
fizikai vagy szexuális erőszak, önkényes letartóztatás és
fogva tartás, kilakoltatás és zaklatás, emberkereskedelem,
kényszerített HIV teszt és orvosi beavatkozás. Kizárhatják őket
továbbá az egészségügyi és lakhatási szolgáltatásokból,
valamint egyéb szociális és jogi védelemből.Kérdések és válaszok a szexmunkások emberi jogainak védelméről
Az
állásfoglalásunk bizonyítékok széles körén alapszik, melynek
forrásai közé olyan ENSZ szervezetek tartoznak, mint az
Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ AIDS alapja, az ENSZ Nőjogi
Bizottsága és az ENSZ egészséghez való joggal foglalkozó
különmegbízottja. Emellett négy országban folytattunk átfogó
kutatást a témában.
Állásfoglalásunk
kialakítása során konzultáltunk szexmunkások csoportjaival, a
prostitúció túlélőit képviselő csoportokkal, a prostitúció
eltörléséért küzdő szervezetekkel, feminista és más nőjogi
képviselőkkel, LMBTI aktivistákkal, emberkereskedelem elleni
ügynökségekkel és HIV/AIDS szervezetekkel.
„A
globális konzultáció során Magyarországon is egyeztettünk a
kulcsszereplőkkel, köztük a Szexmunkások Érdekvédelmi
Egyesületének (SZEXE) képviselőivel, a Társaság a
Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel, a MONA Alapítvány
képviselőivel és további két nőjogi szakértővel, hogy minél
jobban megismerjük a Magyarországon kialakult helyzetet és a
szereplők álláspontját.” –
mondta Jeney
Orsolya,
az Amnesty
International Magyarország igazgatója.
Az
Amnesty International az emberkereskedelem minden formáját
elfogadhatatlannak tartja, beleértve a szexuális kizsákmányolást
is. A nemzetközi jog alapján ezek kriminalizálására van szükség.
„Ez
egy történelmi nap az Amnesty International számára. Nem egy
könnyen vagy gyorsan meghozott döntésről van szó. Köszönjük a
fontos hozzájárulásokat mind a tagjainknak a világ minden
részéről, mind pedig azoknak a csoportoknak, akikkel
konzultáltunk e folyamat során. Egy olyan fontos döntés
meghozatalához segítettek minket hozzá, amely meghatározza majd
az ezen a területen folyó jövőbeni emberi jogi munkánkat” –
hangsúlyozta Salil
Shetty.
