A státusztörvény visszavonása csak a kezdet

Az oktatási tiltakozások legújabb hullámát elsősorban a bosszútörvényként értelmezhető státusztörvény miatti felháborodás hívta életre, de már jóval a törvénytervezet közzététele előtt is tarthatatlan volt a helyzet a közoktatásban. A státusztörvény egyes elemeinek elengedése ezért nem érdemi válasz az oktatás ügyéért több mint egy éve kiálló pedagógusok, diákok és szülők számára. Továbbra is azt követeljük, hogy a kormány ne vezesse be a státusztörvényt, hanem az érintettekkel való érdemi konzultáció után kezdjen átfogó oktatási reformba.

Habár a jelenlegi tüntetések fő témája a bosszútörvény, a sztrájkok, a polgári engedetlenségek, a demonstrációk a státusztörvény előtti helyzet miatt indultak 2022 elején. Erre a helyzetre reflektált az oktatás ügyéért fellépő szervezetek ősszel közzétett kilenc pontja is. Ezekre érdemben azóta sem reagált a hatalom. 2023 tavaszán, több mint egy évvel a tiltakozások kezdete után, a pedagógusok munkajogi státuszának megváltoztatásáról, jogaik korlátozásáról, a valódi pedagógiai teljesítmény helyett a látszateredményeket díjazó teljesítményértékelésről érkeztek hírek. Az, hogy a felháborodás hatására a kormány most mégis változtatna a törvénytervezeten, nem jelent érdemi eredményt. Olyan, mintha a jobb oktatásért küzdőknek egyszer csak azt mondták volna, hogy a hangoskodás miatt kapnak húsz pofont, majd azt az engedményt teszik, hogy csak 16 lesz.

A pedagóguspálya megbecsülésének növelése és ezáltal a növekvő tanárhiány megállítása a magyar állam alapvető érdeke. Az EU-s forrásokat nem az alapszolgáltatás nyújtására, hanem az oktatás modernizációjára és az esélyegyenlőség megteremtésére kellene költeni, ezzel szemben a kormány továbbra is ezekhez a plusz forrásokhoz köti a pedagógusok béremelését.

Továbbra sem látjuk az átfogó koncepciót, amivel vonzóbbá tennék a pedagógusi pályát és megoldanák a pedagógushiányt. Továbbra sem erősödik az oktatás legfontosabb szereplőinek – a nevelőtestületnek, a tanulóknak és a szülőknek – a beleszólása az iskola életébe. Továbbra is túlterheltek maradnak a pedagógusok és a diákok is. Ne felejtsük el, az oktatási mozgalmat ezek a problémák hívták életre, nem a státusztörvény. 

Az átfogó oktatási reformokért küzdők már túl vannak számos békés tüntetésen, egyeztetési kezdeményezésen, és kilenc jól kidolgozott követeléssel álltak elő, amelyekre semmilyen érdemi reakciót nem kaptak. Ezért egyre elkeseredettebbek és próbálnak az eredményt nem hozó eszközök helyett újabbakat találni. Ennek egyik eleme a népszavazási kezdeményezés, illetve az egyre hangosabb utcai demonstrációk. Az, hogy ezek a demonstrációk egyre jobban zavarják a hatalmat, nem lehet ok arra, hogy a rendőrség törvénytelen eszközökhöz folyamodjon.

A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!

  • ADOM DIákmozgalom
  • aHang
  • Amnesty International Magyarország
  • Artemisszió
  • Civil Bázis
  • Civil Kollégium Alapítvány
  • Civil Közoktatási Platform
  • Egységes Diákfront
  • Emberség Erejével Alapítvány
  • Gyökerek és Szárnyak Alapítvány
  • Igazgyöngy Alapítvány
  • Kamaszfesztivál
  • Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez Egyesület
  • Levegő Munkacsoport 
  • Magyar Anyák
  • Magyarországi Európa Társaság
  • Magyar Helsinki Bizottság
  • MENŐK
  • Nyomtass te is!
  • Ökotárs
  • PDSZ
  • Pedagógus Egység
  • Szülői Hang
  • Szülői Összefogás
  • Tanítanék
  • Társaság a Szabadságjogokért
  • Transparency International Magyarország
  • Védegylet

Téma