A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

Az
1940-es évek óta nem történt 
Magyarországon hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat, mint a hat roma
ember életét követelő, rasszista indítékkal elkövetett sorozatgyilkosság
2008-2009-ben. Ma az áldozatokra emlékezünk, de kifejezzük együttérzésünket és
támogatásunkat a támadások túlélő sebesültjei és valamennyi áldozat
hozzátartozói és valamennyi cigány ember felé is.

Emlékeznünk kell arra is,
hogy a sorozatgyilkosságok nyomozása során a hatóságok számos hibát vétettek.
Az elkövetőket minden bizonnyal hamarabb el lehetett volna fogni, több
emberéletet meg lehetett volna menteni, ha a hatóságok professzionális munkát
végeznek, ha hamarabb felismerik a gyilkosságok rasszista indítékát és sorozat
jellegét, ha a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal megfelelően együttműködik.
Jogvédő szervezetek – a TASZ, a NEKI, az Amnesty és az ERRC – helyszíni
vizsgálatot tartottak és árnyékjelentést készítettek a mulasztásokról,
ajánlásaikban nyomozások jó európai gyakorlataira hívták fel a figyelmet.

A gyilkosokat
2009. augusztus 20-án fogták el, és nagyon alapos bírósági eljárásban végül
2016-ban ítélték jogerősen életfogytig tartó
szabadságvesztésre. Az elsőfokú ítélet 
megállapította
, hogy az elkövetők célja a cigány
etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Emellett
hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabbnak
minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér
erőszak. A másodfokú bíróság is hangsúlyozta,
hogy a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt,
kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak az életükre. A
bíróság szerint a vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal
a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni
bűncselekményeket hajtsanak végre. Bár végül a kúriai ítélethirdetésen nem hangsúlyozták
eléggé a rasszista indítékot, úgy gondoljuk, a bíróság összességében megtette a
dolgát ebben az ügyben a rasszista gyűlölettel szemben, és amennyire
lehetséges, korrigálta a nyomozati szakban elkövetett hibákat.

Szerencsére
az utóbbi tíz évben hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat nem történt, és az
elmúlt néhány évben már a gyöngyöspatai és devecseri megfélemlítéshez hasonló
traumák sem érték a magyarországi roma közösséget. A rendőrség is komolyabb
erőfeszítéseket tett azóta a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása
érdekében. 2012-ben létrehozták a rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény
szakvonalat, és 2016 óta alkalmazzák a civilek által kidolgozott indikátorlistát,
amely segíti az előítéletes indítékú bűncselekmények nyomozását. Sőt, 2018-ban
megkezdték a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó nyomozati protokoll
megalkotását is. Bár a protokoll szövegezésébe már minket civileket nem
vontak bízunk benne, hogy magas színvonalú anyag születik, amely hozzájárul
ahhoz, hogy a jövőben megelőzhetőek, illetve hatékonyan feltárhatók legyenek a
gyűlölet-bűncselekmények.

JELENTÉS