A nemzetközi sajtószabadság napján az Amnesty International kilenc olyan esetet emel ki, amely során a világ különböző tájain újságírókat zaklattak, fenyegettek meg, zártak el és kínoztak meg azért, hogy brutális eszközökkel hallgattassák el a szólásszabadságot.
„Az újságírók világszerte
áldozatai véletlenszerű letartóztatásoknak, bebörtönzésnek, kínzásnak és az
erőszak más formáinak. Már azért is bebörtönzik vagy akár meg is ölik őket, ha
a hatóságoknak kellemetlen kérdéseket tesznek fel, vagy olyan nézeteket
vallanak, amelyek szembemennek az elfogadott iránnyal” – mondta Anna Neistat,
az Amnesty International kutatási igazgatója. „Az Amnesty International által figyelemmel
kísért eseteken kívül világszerte több száz másik esetet kell átlátható módon
megvizsgálni, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, és az újságírók a
megtorlás veszélye nélkül dolgozhassanak.”
Ezeket az újságírókat azért
támadják meg, mert a munkájukat végzik
Az újságírás nem bűn, a szólás-
és sajtószabadság mégis veszélyben van a világ számos táján. A nemzetközi
sajtószabadság napja alkalmából május 3-án bemutatunk kilenc olyan esetet, ahol
újságírókat zártak el, kínoztak meg, fenyegettek meg, vagy akár öltek meg csak
azért, mert kimondták az igazságot.
1. Shawkan, Egyiptom
A „Shawkan” néven is ismert
egyiptomi fotós, Mahmud Abu Zeid csaknem három évet töltött börtönben, miután
megörökítette a biztonsági erők erőszakos fellépését egy kairói ülősztrájk
során. Az elzárás során megkínozták, és jelenleg koholt vádak alapján per
folyik ellene, amely akár halálbüntetéssel is végződhet.
Az Egyiptomi Sajtószakszervezet
szerint Shawkannal együtt legalább 20 újságírót tartanak fogva a munkásságuk
miatt Egyiptomban.
„Újságíró vagyok, aki csak a
hivatása iránt elkötelezett” – írta nekünk egy levélben a börtönből – „Miért ez
az elnyomás és üldöztetés? Nem volt még elég?”
2. Baba Wame, Rodrigue Tongue és
Félix Ebolé Bola, Kamerun
Baba Wame, Rodrigue Tongue és Félix
Ebolé Bola újságírókat börtönbüntetés fenyegeti, amiért nem voltak hajlandók
kiszolgáltatni egy olyan ügyben használt forrásaikat, amelyen közösen
dolgoztak. Az újságírók a biztonsági erők és egy kelet-kameruni település
megtámadásával vádolt közép-afrikai köztársaságbeli fegyveres csoport
együttműködésével kapcsolatos vádak után nyomoztak.
Azzal vádolják őket, hogy nem
árulták el a forrásaikat és egyéb, a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő
információkat. Ők maguk tagadják, hogy bármiféle, a biztonságot veszélyeztető
dolgot találtak volna, és azt mondják, csak védeni akarják a forrásaikat. Az
újságírók azon joga, hogy ne adják ki a forrásaikat, a szólásszabadság fontos
eleme, amely biztosítja a szabad információáramlást.
3. Druklo, Kína
Druklót (írói nevén Shokjangot) –
a kínai kormány tibetiekkel való bánásmódját kritizáló írásairól ismert fiatal
tibeti írót és bloggert – „szeparatizmusra való uszításért” három év
börtönbüntetésre ítélték. Tisztességtelen perben született az ítélet, amely
előtt és közben nem biztosítottak számára ügyvédi védelmet. Állítása szerint a
vallásszabadságról és a Dalai Lámáról szóló online bejegyzései és egy betiltott
könyv birtoklása miatt ítélték el.
Druklót már másodszor vették
célba a kínai hatóságok. 2010-ben egy, a tibeti tüntetésekről szóló cikkeket
tartalmazó betiltott magazin társszerkesztéséért kapott elzárást.
4. Khadija Iszmajlova,
Azerbajdzsán
@RFE/RLKhadija Iszmajlova díjnyertes
oknyomozó riporter, aki korrupciós ügyeket fedett fel Azerbajdzsánban, többek
között az elnök családjának körében. Jelenleg a hatóságok
sajtószabadság-ellenes intézkedései miatt hét és fél éves börtönbüntetését
tölti.
Személyes fenyegetésekkel,
zaklatással és zsarolási kísérletekkel próbálták meg elhallgattatni. Miután nem
hagyta, hogy megfélemlítsék, végül 2014 decemberében őrizetbe vették és egy
tisztességtelen tárgyalás során sikkasztás, törvényellenes vállalkozás,
adóelkerülés és hatalomkörrel való visszaélés koholt vádja alapján 2015
szeptemberében bűnösnek nyilvánították.
5. Esdras Ndikumana, Burundi
2015 augusztusában Esdras
Ndikumamát az AFP és a Radio France Internationale tudósítóját letartóztatták,
miközben egy magas rangú tábornok meggyilkolásáról készített fotókat. A
Bizottság az Újságírók Védelmére nevű jogvédő szervezet szerint Ndikumama azt
mondta, hogy verték a hátát, a lábát és a talpát. Jelenleg száműzetésben van.
Az elmúlt év során a kormány
lecsapott az újságírókra, az ellenzéki politikusokra és másokra, akik a
kormánypártot bírálták. Egy 2015. májusi puccskísérlet során a rendőrség négy
független rádióállomást tett tönkre.
6. Anabel Flores Salazar, Mexikó
© RONALDO SCHEMIDT/AFP/Getty Images
Anabel Flores Salazar mexikói
bűnügyi riportert 2016 februárjában fegyveres férfiak otthonából elrabolták,
majd meggyilkolták. Veracruz államban egy helyi lap bűnügyi riportereként
dolgozott.
Ez a szívszorító eset is felhívja
a figyelmet a Mexikóban – a médiában dolgozók számára a világ egyik
legveszélyesebb országában – élő több ezer újságíró által megélt erőszakos
valóságra. Veracruz, ahol 2010 óta 17 médiamunkást öltek meg, az egyik
legveszélyesebb állam a Mexikóban élő újságírók számára.
7. Sedrick de Carvalho és Domigos
da Cruz, Angola
© Ampe Rogério / Rede AngolaSedrick de Carvalho és Domigos da
Cruz két újságíró a 17 békés aktivista közül, akiket letartóztattak, miután
részt vettek egy olyan olvasókörön, ahol fiatalok a demokráciáról és a
szabadságról beszélgettek. „Lázadás előkészületeivel” és „bűnügyi
összeesküvéssel” vádolták őket Angolában, és 2016 márciusában négy és fél,
illetve nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélték őket.
Mindketten lelkiismereti foglyok,
akiket kizárólag a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való joguk
gyakorlásáért zártak börtönbe. Egy olyan kormány áldozatai, amelynek célja,
hogy megfélemlítse azokat, akik meg merik kérdőjelezni az elnyomó
politikájukat.
8. Somyot Prueksakasemsuk,
Thaiföld
@ Pattaradej Permsri2011-ben Somyot Prueksakasemsuk
szerkesztő két, egy fiktív uralkodóról szóló cikket jelentett meg, amelyek
megsértették a thai uralkodói családot. 10 év börtönre ítélték az ország
felségsértési törvénye értelmében, amely megtilt minden olyan szót vagy
cselekedetet, amely „rágalmazza, sérti, vagy fenyegeti a Királyt, a Királynét,
a Trónörököst vagy a Kormányzót”.
A thai hatóságok az utóbbi időben
egyre gyakrabban alkalmaznak elnyomó jogszabályokat a békés elégedetlenkedések
elhallgattatására. Somyotot és az összes többi lelkiismereti foglyot azonnal és
feltétel nélkül szabadon kell bocsátani.
9. Can Dündar és Erdem Gül,
Törökország
© OZAN KOSE/AFP/Getty Images2015 novemberében a Cumhuriyet
című újság főszerkesztőjét, Can Dündart, és ankarai tudósítóját, Erdem Gült
kémkedéssel, államtitkok nyilvánosságra hozatalával és egy terrorszervezetnek
való segédkezéssel vádolták. Ezt megelőzően 2015 júniusában két cikk jelent meg
az újságban, amelyek a török hírszerzést azzal vádolták, hogy 2014-ben
fegyvereket szállított egy szíriai fegyveres csoportnak. Az akkori
miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan akkor azt állította, hogy a teherautók
humanitárius segélyszállítmányt vittek. Amennyiben bűnösnek találják őket, a
két férfira életfogytiglani börtönbüntetés is várhat.
Ez csak egy a számos olyan eset
közül, amikor a tágan értelmezhető török terrorellenes törvényeket
kormányellenes kritikák megtorlására használják. Az újságíróknak nem lenne
szabad büntető eljárástól tartaniuk csak azért, mert közérdekű ügyekről számolnak
be.
