Képzelj el egy fiatal nőt egy péntek estén, akit éppen szexuálisan zaklattak. Erőszakos bűncselekmény áldozatává vált. Hívja a rendőrséget, de csak annyit ér el, hogy vallatják a megjelenéséről, a viselkedéséről, és arról, hogy fogyasztott-e alkoholt. Úgy hangzik, mint egy letűnt korból származó történet? Sajnos nem az, a Magyar Rendőrség által mostanában kiadott videóról van szó.
Körülbelül két
héttel ezelőtt a Magyar Rendőrség kiadott egy “figyelemfelkeltő” videót, amely
a szexuális zaklatás miatti felelősséget kifejezetten a fiatal nőkre hárítja. A
videó három fiatal lányt mutat be, akik szórakozni készülnek, kiöltöznek, nagy
mennyiségű alkoholt fogyasztanak, majd férfiakkal flörtölnek egy
szórakozóhelyen. Az egyiküket később szexuálisan zaklatják. Az üzenet
egyértelmű: az eset nem következett volna be, ha a lány nem így öltözködött
vagy viselkedett volna.
A videót egysoros
biztonsági tanács követte. Ebben az állt, hogy “Tehetsz róla, tehetsz ellene”,
ami erősen arra utal, hogy az áldozat maga is felelős a támadásért az
öltözködése és a viselkedése miatt, sőt meg is előzhette volna azt.
A Vas megyei
rendőrség november 25-én, a Nők elleni erőszak megszűntetéséért való küzdelem
nemzetközi világnapján adta ki a videót.
Az eset
Magyarországon nagy felháborodást keltett, és később a nemzetközi sajtó
figyelmét sem kerülte el. A Keret nevű nők jogaiért harcoló magyar szervezet
élesen kritizálta az ügyet a Facebook oldalán, és felszólította a rendőrséget,
hogy törölje a videót, és kérjen elnézést.
Az áldozat
hibáztatásával magyarázott erőszakot súlyosbítja az a tény, hogy az ötlet egy
olyan helyről érkezett, ahonnan legkevésbé vártuk volna – a rendőrségtől, mely az
állampolgárok biztonságát és jogaik védelmét hivatott biztosítani.
A szexuális erőszak
az alapvető emberi jogok megsértése. Bűncselekeménynek számít Magyarországon,
és a nemzetközi jog kötelezi az államot arra, hogy megelőzze, és elkövetőit megbűntesse.
Ehelyett Magyarország hivatalos üzenete a nőknek az, hogy ”a ti hibátok, ha
zaklatnak és a ti felelősségetek”.
A nőkkel és
lányokkal szembeni szexista, előítéletes viselkedés az alapja a nemi alapú
erőszaknak és az erőszak más fajtáinak, amelyeket ellenük elkövetnek. Igaz
ugyan, hogy a patriarchális kultúra megnyilánulásai és a káros nemi
sztereotípiák gyakoriak, minden társadalomban meg lehet őket találni. Mégsem
szabadna ezeket egyszerűen úgy kezelni, mintha adottságok lennének. Változtatni
kellene rajtuk.
Erre kötelezi az államokat a A nők elleni diszkrimináció
kiküszöböléséről szóló egyezmény
is. Eszerint a kormányoknak minden lehetséges lépést meg kell
tenniük a nők elleni erőszak és
diszkrimináció megelőzéséért, illetve annak kezeléséért. Vissza kell
utasítaniuk a nőkről és férfiakról felállított ártalmas sztereotípiákat, és fel
kell számolniuk a nemek közötti egyenlőtlenség előítéletéből származó
diszkriminatív gyakorlatokat. Ezzel ellentétben, ez a hivatalos videó
felerősíti és megszilárdítja a káros előítéleteket.
Magyarország az elsők
között írta alá és ratifikálta az egyezményt 1980-ban. Úgy tűnik azonban, hogy
Orbán Viktor kormánya az utóbbi években az emberi jogok általános
visszaszorításának részeként fokozatosan visszaszorította a nők jogait is.
A 2012-ben hatályba
lépett, és utólag 2013-ban kiegészített új Alaptörvényben is találhatunk néhány
példát a visszalépésre. Az Alaptörvény szerint a “család” egy “férfi és egy nő
házassága” és a “nemzet fennmaradásának alapja”. Az alkotmány lefekteti a
magzat különleges jogait is, amivel aláássa a nők szexuális önrendelkezéséhez-
és abortuszhoz való jogát. Magas rangú politikusok ugyanezt a hozzáállást
követik, a fideszes Varga István szerint például véget lehetne vetni a családon
belüli erőszaknak, ha a nők három vagy négy gyereket szülnének. Így több
megbecsülést kapnának partnereiktől, amiért teljesítik társadalmi
kötelességüket.
Félő, hogy a szexuális erőszak gyakran titokban marad. Még ha be is
jelentik, az elkövetők megúszhatják a bűntettet az igazságügyi rendszer hibái
miatt. 2007-ben egy huszonkét éves nő – E. Zsanett – bejelentette, hogy öt
rendőr megerőszakolta Budapest egyik félreeső utcájában. Ugyanez év
decemberében a Fővárosi Főügyészség felfüggesztette a nyomozást arra
hivatkozva, hogy a bűncselekményt nem követték el.
A fiatal nő ügyvédje polgári pert indított, amit egy Zsanettet vádló
ellenkereset követett, amely azt állította, hogy hamisan vádolja erőszakkal a
rendőröket.
Az ügy
másod/harmadfokú bírósági tárgyaláshoz vezetett. Az országos és budapesti
rendőrfőnököket menesztették, az igazságügyi miniszter pedig lemondott. Végül
2012 júniusában az öt rendőrtisztet a bíróság jogerősen felmentette. A táblabíróság döntése szerint nem volt olyan bizonyíték, amely a nő elmondását alátámasztotta volna, mint
ahogy olyan sem, ami arra utal, a rendőröknek volt igazuk.
A szexuális erőszak büntetlensége addig fog folytatódni, amíg a nőket
diszkrimináló viselkedést fel nem váltja az alapos és független nyomozás minden
vád esetében.
A rendőrség kötelességének kéne lenni, hogy minden nőt megóvjon az
erőszaktól otthon és az utcán is.
Nem elégséges, ha a rendőrök leveszik az offenzív videót és bocsánatot
kérnek. Komolyan kéne venniük és alaposan kivizsgálniuk minden szexuális
erőszakkal kapcsolatos esetet, valamint garantálniuk kellene, hogy az
elkövetőket elkapják. Meg
kellene győződniük arról, hogy tisztjeiket megbízható etikai kódex köti és
vezérli, továbbá, hogy megfelelő kiképzésben részesültek ahhoz, hogy gender-érzékenyen
tudják kezelni a szexuális erőszakról érkező panaszokat, összhangban a
nemzetközi emberi jogok normáival. Azokat pedig, akik ezt elmulasztották,
felelősségre kell vonni.
Az államnak –
beleértve a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás rendszerét – fel kell lépnie a nőket és lányokat
diszkrimináló társadalmi hozzáállással szemben. Támogatnia és biztosítania kell
a nők jogait megfelelő irányelvekkel, gyakorlattal, oktatással, és a társadalmi
tudatosság elősegítésével. A szexuális erőszak büntetlenségének véget kell
érnie. Ha ez nem történik meg, az emberi jogok sérülnek.
