A „külföldi ügynök törvényt” másolja a civil szervezeteket megbélyegző javaslat

A külföldi – köztük közvetlen uniós – forrásokból is támogatott magyar civil szervezetek megbélyegzéssel és működésük megnehezítésével néznek szembe az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat alapján.

A
külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló
törvényjavaslat
értelmében azok a civil szervezetek,
amelyeknek éves szinten több mint 7,2 millió forintos bevétele
származik külföldi forrásból, kötelesek lennének magukat a
bíróságnál külföldről támogatott szervezetként
regisztráltatni, majd ezt a honlapjukon és minden kiadványukon
feltüntetni.

A
javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz „külföldi ügynök
törvényre”, és egy újabb példája a magyar civil szféra
elleni kormányzati támadásoknak.” – mondta John Dalhuisen, az
Amnesty International európai igazgatója.

Átlátszó
az az érvelés, hogy erre Magyarország
érdekei miatt van szükség. Ha elfogadják javaslatot, annak
megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak.”

A kormány
azzal próbálja meg indokolni a javaslatot, hogy arra a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van
szükség. Ez azonban csak egy átlátszó kísérlet a részükről,
hogy legitim célt találjanak azokra a folyamatos támadásokra,
amelyeket a létfontosságú munkát végző – a jogállamiságot,
a menekültek, migránsok illetve más sérülékeny csoportok jogait
védő vagy az állam helyett szociális és jogi szolgáltatásokat
nyújtó – civil szervezetek ellen folytatnak.

A javaslat
jelenlegi formájában szelektív követelményeket ír elő a
támogatások átláthatóságával kapcsolatban és további szükségtelen adminisztratív terhekkel nehezítenék
meg a szervezetek munkáját. A civil szervezeteknek már így is évente nyilvánossá kell tenniük a külföldről kapott támogatásaikat, amelyeket a hatóságok ellenőrizhetnek. A kormány által 2011-ben elfogadott törvény átfogó követelményrendszert, köztük részletes jelentéstételi kötelezettséget ír elő a civil szervezetek számára, amely biztosítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot. 

A törvény
nagy valószínűséggel sértené a tőke szabad mozgásának uniós
elvét, és miután csak bizonyos szervezetekre vonatkozna, sértené
a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is. A javaslat
szerint azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget az
előírásoknak, először figyelmeztetést, később bírságot
kapnak, majd végül törölhetik őket a nyilvántartásból, vagyis
megszűnnének Magyarországon működni.

Annak,
hogy a civil szervezeteket
arra akarják kényszeríteni,
hogy magukra vegyék a „külföldről támogatott” bélyeget, nem csak az a célja, hogy aláássa a velük szembeni
bizalmat, de az is, hogy az embereket ellenük fordítsa. A javaslat indoklása arra utal, hogy a külföldi támogatást kapó szervezetek “külföldi érdekeket” szolgálhatnak, és a támogatás veszélyezteti Magyarország szuverenitását és nemzetbiztonságát.

A
javaslat az orosz “külföldi ügynök törvényt” másolja,
amely több száz megbízható és hiteles
civil szervezet hírnevét sározta már
be, és megfélemlítette illetve adminisztratív munkákkal árasztotta el azok
munkatársait. 2012-es
hatályba lépése óta komoly jogi és reputációs kockázattal
jár a civil szervezetek számára a külföldi
támogatások elfogadása.

Nevetséges
és veszélyes bizonyos civil szervezeteket besározni azzal, hogy
pusztán azért, mert külföldi támogatást is kapnak, közük van
pénzmosáshoz vagy a terrorizmushoz. A civil
szervezetek nem jelentenek veszélyt a nemzeti érdekekre, épp
ellenkezőleg, létfontosságú feladatot látnak el a magyar
társadalom életében, a fejlődés partnereiként kellene kezelni
őket, és nem az állam ellenségeiként.” – mondta John
Dalhuisen.

“A törvényjavaslatnak semmi köze az átláthatósághoz, egyedüli célja, hogy hiteltelenítsék a civileket és a munkájuk felfüggesztésére kényszerítsék őket. A tervezet elfogadásával Orbán Viktor újabb nagy lépést tenne az “illiberális demokrácia” felé, az EU tagországoknak ezért határozottan fel kell emelniük a szavukat ellene.” 

Több
száz magyar civil szervezet
áll ki együtt és utasítja vissza a
véleménynyilvánítás és egyesülési szabadság elleni előre
kitervelt támadást. Orbán Viktornak és kormányának meg kell
hallani a hangjukat, és vissza kell vonnia a javaslatot. Ha mégis elfogadják, egészen biztosan nem az Amnesty International lesz az egyetlen szervezet, amely küzdeni fog a törvény ellen.”

Az Amnesty
International jelentése az orosz “külföldi ügynök törvény”
hatásairól

Jelentésünk
a magyar kormány Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott
szervezetek elleni hadjáratáról

Téma

    © 2024 Amnesty International Magyarország