A kínzás áldozatainak világnapja: az Amnesty International támogatói világszerte hallatják a hangjukat

Több, mint 50 Amnesty International iroda mobilizálja a tagjait;
Az aktivisták a világ minden kontinenséről részt vesznek a globális akcióban;
A szervezet 30 éve kéri a kormányokat, hogy tartsák be az ígéretüket, és vessenek véget a kínzásnak;

Az akció öt országban öt emblematikus ügyre koncentrál.

Egy mali labdarúgó stadiontól az ukrán elnök irodájának a küszöbéig. Az Amnesty International támogatói szerte a világon megmozdulnak csütörtökön, hogy kifejezzék szolidaritásukat az áldozatokkal és követeljék, hogy a világ kormányai összehangolt akciót hajtsanak végre a kínzás végleges eltörlése érdekében.

A szervezet több tízezer tagja vesz részt egy sor kreatív akcióban, többek között iskolás fiúk jelennek meg harapófogókkal a nigériai nagykövetségnél Londonban, egy aktivista óriási kínzószerekből épült hangszeren játszik Lisszabonban, és bekötik több szobor és aktivista szemét Berlinben, Rabatban és Reykjavikban.

A múlt hónapban az Amnesty International elindította új kiemelt kampányát, a Kínzás Stop-ot. A szervezet elmondása szerint az ENSZ kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni nemzetközi egyezményének 30 évvel ezelőtti elfogadása ellenére a kormányok még mindig „kétszínűek a kínzással kapcsolatban”.

„30 évvel a kínzás elleni egyezmény elfogadása után 155 állam kötelezte el magát, hogy eltörli a kínzás és más embertelen bánásmód alkalmazását” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Mégis, 2014-ben több, mint ezeknek az államoknak a fele folytatja ezt a gyakorlatot.”

A csütörtöki kampányakciók öt kínzás túlélőnek követelnek igazságot:

Claudia Medina Tamariz Mexikóból bemutatta, hogy a kínzók hogyan sokkolták árammal a testét, és hogyan tekerték be műanyagba, hogy megóvják a látható sérülésektől, amiket az ütésektől szerezne. Ezután szexuális erőszakot követtek el rajta, hozzákötözték egy székhez, és kinn hagyták a forró délutáni napon.

A spanyol hatóságok kiszolgáltatták Ali Aarrass-ot Marokkónak, annak ellenére, hogy tartott a kínzástól. Hírszerző tisztek vették át, és egy titkos helyre szállították, ahol elmondása szerint árammal sokkolták a heréit, megrugdosták a talpát, és órákon keresztül lógatták a csuklójánál fogva.

Amikor Moses Akatugba-t katonák tartóztatták le Nigériában, még csak 16 éves volt. Elmondása szerint ütlegelték és kézen lőtték. Moses-t ezután elszállították a rendőrségre, ahol a végtagjainál fogva lógatták órákon keresztül.

Alfreda Disbarro a Fülöp-szigetekről elmondta az Amnesty International-nek, hogy egy rangidős rendőr a falhoz szegezte, többször megütötte a hasán és az arcán, megverte egy bottal, beledugta az ujjait a szemébe, megpofozta, beleerőszakolt egy felmosófejet a szájába, és nekivágta a fejét a falnak.

Üzbegisztánban Dilorom Abdukadirova 5 évet töltött száműzetésben, miután az üzbég biztonsági erők tüzet nyitottak egy békés demonstrációra, amin részt vett. Amikor visszatért hazájába, bezárták, nem láthatta a családját, és megvádolták, hogy meg akarja buktatni a kormányt. Bírósági tárgyalásán nagyon soványnak tűnt, és sérülés volt a fején. A családja biztos benne, hogy megkínozták.

„Minden kínzásról vagy egyéb rossz bánásmódról szóló panaszt hatékonyan, függetlenül és pártatlanul ki kell vizsgálni. Követeljük, hogy a kínzókat – bárkik is
legyenek ők, bárhol is legyenek, és bármilyen okuk is legyen a kínzásra – állítsák bíróság elé” – mondta Salil Shetty.

Június 26-án este hattól az Üzbegisztánban használt kínzási módokat fogja bemutatni a Blaha Lujza téren az Amnesty International Magyarország. Az akció mellett a szervezet aláírásokat gyűjt Dilorom Abdukadirova – a megkínzott és bebörtönzött üzbég édesanya – ügyében is.

Téma