Azért sem felesleges ezt ismételni, mert azok, akiknek igazán fontos lett volna, még nem szólaltak meg, illetve nem elég hangosan és határozottan. Fontos momentum volt, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tegnap – ugyan, csak a műsorvezetőnő által egyértelműen nekiszegezett kérdésre – de kimondta, hogy szerinte nem lehet helye annak a Fideszben, aki emberek egy csoportját állatokhoz hasonlítja. Deutsch Tamás szintén elítélte a cikket, és figyelemre méltó módon már néhány nappal korábban is közleményt adott ki az MTK sportklub elnökeként, felszólalva a szigethalmi eset rasszista célokra való felhasználása ellen.
A
kormány, illetve a kormánypártok többi tagja azonban nem szólalt
meg. Sőt ma reggel az egyik kereskedelmi tévében a Fidesz
szóvivője azt
mondta, megérti
az indulatokat a szigethalmi ügy kapcsán, bár hozzátette, azt nem
helyesli, ha azok elragadják az embert. Ezt kiegészítette azzal,
hogy majd minden olvasó eldönti, mit gondol a cikkről, és a
Fidesznek nincsen hivatalos álláspontja.
Pedig
veszélyes mulasztás csöndben maradni, és pusztán az „olvasókra
bízni” annak a súlyosan megbélyegző cikknek az értelmezését,
amelyet a kormánypárt egyik alapító tagja, aki egyben a kormány
által oly sokszor büszkén emlegetett „békemenet” egyik
főszervezője, egy országos napilapban írt.
Nem
csak elítélni és elhatárolódni lenne fontos Bayer cikkétől,
hanem kimondani, az írás nem csak uszító, de hazug is. Hazug,
mert hamisan szembeállítja a „nyugati világ” és a „jogvédő
gazemberek” „politikai korrektségét” a saját állítólagos
„szókimondásával”, amellyel mai
visszakozása szerint
csupán azt akarta elérni „hogy történjen végre valami”.
Pedig nem szókimondásról van szó, hanem hazugságról. Az igazság
az, hogy ma Magyarországon nem rögzítik, nem is rögzíthetik, a
bűnelkövetők származását és hovatartozását. Hiszen egész
népcsoportokat, vagy akár nemzetiségi, vallási (stb.) csoportokat
kriminalizálni egyes emberek bűntettei alapján hazug és nagyon
veszélyes. Bűncselekményeket elkövetnek romák és nem romák is,
és ebből a csoportok egészére általánosító következtetéseket
levonni sehova nem vezet, és megbélyegző. A bűncselekmények
elleni harc nem embercsoportok stigmatizálásától lesz hatékony,
hanem attól, ha a rendőrség több energiát fordítana a
bűnmegelőzésre és a rendőrök képzésére. Ezt is el kellene
mondania a Bayer cikket elítélő politikusoknak, mielőtt újból
ártatlan roma emberek válnak erőszak célpontjává.
Most,
hogy a Jobbik újabb „akcióra” készül a szigethalmi üggyel
kapcsolatban, különösen nagy súlya lenne egy határozott
kormánypárti elhatárolódásnak.
Fontos
azonban, hogy nem csak nyilatkozatokban, hanem tettekben is
megnyilvánuljon a kormány fellépése a megbélyegzéssel szemben,
például a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb eszközök
és intézkedések bevezetésében. A mindenkori magyar kormány
kötelessége a diszkrimináció tilalmának érvényesítése,
valamint állampolgárai biztonságának védelme, mindennemű
megkülönböztetés nélkül.
A
kormány még augusztusban
írta egy,
a devecseri erőszakossá fajult tüntetés kapcsán a
belügyminiszternek küldött levelünkre, hogy „Magyarország
kormánya elkötelezett az állampolgárainak védelmét illetően,
függetlenül etnikai, kulturális és szociális identitásuktól és
nem tolerálja, hogy a kisebbségeket és etnikai csoportokat
fenyegessék”. Amennyiben a kormány ezt komolyan gondolja, akkor
minden szükséges lépést meg kell tennie a fenyegetett emberek
védelmében, például úgy, hogy sürgeti a rendőrséget, járjon
el a legalaposabban az előítéletből elkövetett bűncselekmények
(gyűlölet-bűncselekmények) felderítésében, illetve ennek
érdekében dolgozzon ki egy megfelelő nyomozati protokollt és kapcsolódó rendőrségi képzést.
Az
Amnesty International kampánya a rasszista támadások
megakadályozása érdekében:https://www.amnesty.hu/mondj-nemet-a-rasszizmusra
Az
Amnesty International 2010-es jelentése: „Erőszakos támadások a
romák
Magyarországon”: https://www.amnesty.org/…/eur270012010hu.pdf
Ha
tag szeretnél lenni:https://www.amnesty.hu/legy-tagunkHa
csatlakozni szeretnél kampányunkhoz, írj erre a
címre: kampany@amnesty.huA
szerző az Amnesty International Magyarország kampánykoordinátora.
