Egyre nagyobb veszélyben vannak a csádi kormánnyal szemben kritikus emberi jogi aktivisták, civil mozgalmak, szakszervezeti képviselők és újságírók, mivel a hatóságok egyre többször próbálják elnyomó törvényekkel és a hírszerző szolgálatok segítségével elhallgattatni a kritikus hangokat és akadályozni a munkájukat.
A nemzetbiztonsági szolgálat sötét szerepe
Az elnyomó intézkedésekért jelentős részben
a nemzetbiztonsági szolgálat (ANS) felelős, amely gyakran a csádi
törvényeket megszegve jár el. Az ANS megbízatását ez év
januárjában meghosszabbították, lehetővé téve ezzel a
szolgálat tagjainak az emberi jogi aktivisták nemzetbiztonsági
okokra hivatkozva történő üldözését és letartóztatását.
Az ANS már korábban is tartóztatott le
jogellenesen embereket, akiket aztán nemhivatalos börtönökben
tartott fogva, megtagadva tőlük a családjukkal és az ügyvédjükkel
való kapcsolattartást.
„Ezek a jogsértő lépések rávilágítanak
arra, hogy az ANS korlátlan hatalommal léphet fel az emberi jogok
védelmezőivel szemben, ennek pedig véget kell vetni. A súlyos
jogsértések és a büntetlenség megelőzése érdekében a
hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ANS-en belül egyértelmű
elszámoltathatósági lánc álljon fenn, és a szervezet működését
alá lehessen vetni bírósági ellenőrzésnek.” – mondta
Alioune Tine.
Fenyegető telefonhívások és megfigyelés
A jogvédők arról is beszámoltak az Amnesty
Internationalnek, hogy telefonon keresztül névtelen fenyegetéseket
kapnak és megfigyelik őket. Az Amnesty által megkérdezett 45
aktivistából csak ketten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem kaptak
ilyen telefonhívást.
Az egyik emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd így
számolt be erről:
„Ezek a hívószám nélküli hívások
általában korán reggel, úgy öt-hat óra körül vagy éjszaka
jönnek. Vagy nem szólnak bele a telefonba, vagy annyit mondanak:
„Próbáld csak meg kinyitni a szád, majd meglátod, mi lesz
veled.”
A hatóságok nem tagadták a megfigyelések
tényét, a biztonsági miniszter pedig a következőket mondta egy
találkozón az Amnesty Internationalnek: „Önöket lehallgathatják
és megfigyelhetik – hiszen ez a biztonsági szolgálatok dolga.”
2016-ban a választások előtt a kormány az év
nagy részére vonatkozóan betiltott olyan közösségi
médiafelületeket, mint a WhatsApp és a Facebook. Legalább 10, a
kormánnyal szemben kritikus weboldal 2017 márciusáig nem volt
elérhető.
Tadjadine Mahamat Babouri, a Mahadine néven
ismert online aktivista 2016. szeptember 30-a óta börtönben van,
mivel a Facebookon közzétett néhány videót, amelyekben
kritizálta, ahogyan a kormány a közpénzekkel bánik. Babourit az
alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel, az ország
területi épségének és a nemzetbiztonságnak a veszélyeztetésével
és a felkelők mozgalmával való együttműködéssel vádolják.
Tárgyalására még nem került sor, ha elítélik, akár
életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat.
Az újságírók már pusztán a munkájuk
végzéséért is nagy árat fizetnek. Sylver Beindé Bassandé
újságírót, aki egyben a Moundou városbeli Al Nada FM közösségi
rádió igazgatója is, 2017. június 20-án szintén két év
börtönbüntetésre ítélték és 180 amerikai dollár összegű
bírságot szabtak ki rá bíróság megsértésében való
bűnrészességért és az igazságszolgáltatás tekintélyének
rombolásáért.
„Csád fordulóponthoz érkezett. A hatóságoknak
el kell dönteniük, hogy továbbra is ellehetetlenítik a politikai
ellenzéket és elfojtják a kritikus hangokat, vagy tartják magukat
Idriss Déby elnöknek a beiktatásakor tett ígéreteihez.” –
jelentette ki Alioune Tine.
„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy módosítsák
a gyülekezéshez, az egyesüléshez és a sztrájkhoz való jogot
korlátozó törvényeket, reformálják meg a nemzetbiztonsági
szolgálatot, továbbá haladéktalanul és feltétel nélkül
engedjenek szabadon minden lelkiismereti foglyot.”
