2021. november 5-én a zimbabwei kormány bejelentette, hogy módosítani akarja a magánegyesületekről szóló törvényt a terrorizmus elleni fellépés és a nem kormányzati szervezetek politikai lobbitevékenységének megakadályozása érdekében. A nyilvános konzultációkat és az érdekelt felek beadványait követően 2022 júniusában egy módosított törvénytervezet terjesztettek elő, amely jelentősen eltért a novemberben bejelentett változattól; figyelmen kívül hagyja a civil társadalom aggályait, illetve szigorúbb és elnyomóbb záradékokat vezetne be. Ha elfogadják, akkor a jövőben az emberi jogsértések feltárásáért és felelősségre vonásáért küzdő civil szervezetek munkája ellen büntetőeljárásokat indíthatnak majd, munkavállalóikat pedig börtönre is ítélhetik.
2021. november 5-én a zimbabwei kormány bejelentette, hogy a terrorizmus elleni fellépés és a nem kormányzati szervezetek politikai lobbitevékenységének megakadályozása érdekében módosítani akarja a magánegyesületekről szóló törvényt. Habár a törvényszervezetet az érintett civil szervezetek bevonásával nyilvános vitának vetették alá, 2022 júniusában az ország szociális jóléti minisztere, Paul Mavima olyan módosításokkal állt elő, amelyek teljesen eltértek a törvénytervezet novemberben felterjesztett verziójától.
A törvény javasolt módosításait széles körű szkepticizmus fogadta. Ennek Zimbabwe jelenlegi belpolitikai környezetéhez is köze van – a rossz gazdaságpolitikák és a megszorító intézkedések következtében nőtt a társadalmi feszültség, amihez csak hozzáad a beköszöntő kampányüzemmód. A választásokat jövő júliusban tartják, de már több civil szervezetet is megvádoltak azzal, hogy beleavatkoznak a politikai ügyekbe, és a lakosságot a kormánypárt elleni szavazásra buzdítják.
2021. június 29-én a kormánypárt hararei (Zimbabwe fővárosa) tartományi fejlesztési koordinátora arra utasította a civil szervezeteket, hogy a működési stratégiáikat nyújtsák be neki felülvizsgálatra. Emellett felszólította a rendőrséget, hogy tartóztassák le azokat, akik ennek nem tesznek eleget. A civil társadalom ennek hatására összefogott és jogi úton megtámadta az utasítás jogszerűségét, a Legfelsőbb Bíróság pedig 2021 szeptemberében elismerte, hogy a rendelkezés valóban jogellenes volt.
A civil szervezetek tevékenységét először 2004-ben próbálták meg korlátozni, és habár a felterjesztett törvényjavaslatot a parlament elfogadta, viszont az akkori elnök, Robert Mugabe nem írta alá. Ez azonban nem változtatott azon, hogy a civil társadalom vezetőit továbbra is kriminalizálják, azt állítva, hogy “nyugati” érdekeket képviselnek, és a jogsértések feltárásával rontják az ország megítélését.
Az új törvénytervezet záradékaiból arra lehet következtetni, hogy a végső cél a “kormányellenesnek” tartott civil társadalom eltörlése. Mivel ezek az egyesületek segíthetik a zimbabwei polgárokat abban, hogy ismerjék a jogaikat, és – akár a közelgő választásokkal kapcsolatban is – tudatosabban vegyenek részt a politikai életben, a törvénytervezet sértené az emberek alkotmányosan garantált polgári- és politikai jogait.
Azok a civil társadalmi szervezetek, amelyek a választások előtt nagyon fontos biztonsági hálót nyújtanak politikai szereplők számára is – például jogi vagy szociális segítségnyújtás, a szavazók képzése vagy pedig új választók mozgósítása révén – a módosítások értelmében “politikai” szervezeteknek tekinthetők. Így fennáll a veszélye annak, hogy a tevékenységeiket politikai mozgósításként értelmezik, ami büntetőjogi eljárásokat vonhat maga után.
A civil társadalom szóban és írásban is kifejezte az álláspontját az új törvényjavaslatról. 2022 áprilisában a civil szervezetek képviselői a zimbabwei igazságügyi miniszterrel is találkoztak. Ennek ellenére a közszolgálati és szociális jóléti miniszer, Paul Mavima olyan záradékokkal bővítette ki a törvénytervezetet, amelyek túlságosan szigorú büntetőjogi szankciókat helyeznek kilátásba mindenkivel kapcsolatban, aki az adott NGO-val dolgozik – legyen az a szervezet tagja, vagy csak egy azzal együttműködő civil.
