Az Amnesty International legújabb jelentése szerint azok a menekültek, menedékkérők és migránsok – köztük gyerekek is –, akik a Balkán-félszigeten való veszélyes átkelésre vállalkoznak, kiszolgáltatottak a hatóságok és bűnözői csoportok erőszakos visszaéléseinek, miközben az Európai Unió menekültügyi és migrációs rendszere szégyenletesen elbukik a védelmükben, csapdába esve és védelem nélkül hagyva őket Szerbiában és Macedóniában.
Az
Európa
határvidékei: Jogsértések a menekültekkel és migránsokkal
szemben Macedóniában, Szerbiában és Magyarországon
(Europe’s
borderlands: Violations against refugees and migrants in Macedonia,
Serbia and Hungary)
címet viselő jelentésből kiderül, hogy a Balkán-félszigeten
egyre több kiszolgáltatott ember kerül feloldhatatlan jogi
helyzetbe. A kialakult állapotokon csak ront, hogy minden határon
előfordulnak visszafordítások és visszatoloncolások, valamint
útközben korlátozott a hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz,
illetve a legális útvonalakhoz az EU felé.
„A
háború és üldöztetés elől útra kelő menekültek a
biztonságos Európa elérése reményében vállalkoznak a Balkánon
való átkelésre, de rosszul működő menekültügyi rendszereknek
kiszolgáltatva visszaélésekkel és kizsákmányolással találják
szemben magukat.”
– mondta
Gauri
van Gulik,
az Amnesty
International európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese.
„Szerbia
és Macedónia menekültek és migránsok olvasztótégelyévé vált,
olyan emberek gyűjtőhelyévé, akiket az EU-ban láthatólag senki
sem akar befogadni.”
A
jelentés négy kutatómisszión és több mint száz
menekülttel
és migránssal készített interjún alapszik,
melyek 2014
júliusa és 2015
márciusa között készültek Szerbiában, Magyarországon,
Görögországban és Macedóniában. A megkérdezettek vallomásai
alapján megdöbbentő körülményekkel szembesülnek azok, akik a
Balkán-félsziget nyugati részén keresztül vezető útra
vállalkoznak. Ez az útvonal a földközi-tengerinél is
zsúfoltabbá, népszerűbbé vált azok körében, akik irreguláris
módon próbálnak bejutni az EU-ba. A szerb-magyar határon elfogott
határsértők száma 2010
óta
2500%-kal
nőtt (2 370-ről
60
602-re).
Az
útvonal, amely Törökországból Görögországba tengeren, majd
onnan Macedónián és Szerbián keresztül szárazföldön egészen
Magyarországig vezet, kevesebb halálos áldozatot követel, mint a
Líbiából kiindulú tengeri út, de még így is tele van
veszélyekkel és akadályokkal. 2014
januárja óta 123 menekült, menedékkérő és migráns veszett a
Földközi-tengerbe útban Görögország felé, 24-en pedig vonaton
vesztették életüket.
„A
halálból a halálba tartunk”
A
görög szigetekre érkezők (így gyerekek is) megdöbbentő
fogadtatásban részesülnek, sokan pedig elutaznak Athénba, mielőtt
megkísérelnének átjutni Macedóniába útban más EU-tagországok
felé.
Macedónia
Görögországgal határos részein, valamint a szerb-macedón
határon a határrendészet gyakran jogtalanul visszafordítja vagy
más hasonlóan rossz bánásmódban részesíti a menekülteket és
migránsokat. A hatóságok emberei sokakkal kenőpénzt fizettetnek
az átkelésért: egy szemtanú az Amnesty International-nek
elmondta, hogy a szerb határőrség a magyar határ közelében
azzal fenyegette meg a csoportját, hogy amennyiben nem fizetnek
nekik fejenként 100
eurót,
akkor visszaküldik őket Szerbiába.
Egy
afgán menekült arról mesélt az Amnestynek, hogy egy olyan csoport
tagja volt, amit a macedón rendőrség visszaküldött
Görögországba. „Láttam
csúnyán helyben hagyott embereket. Megverték a fiamat. Megvertek
engem is.”
–
mondta.
Az
Amnesty International által megkérdezettek közül sokakat már
több, mint tíz alkalommal küldtek vissza másik országba olyan
akciók keretein belül, amelyekre már a macedón határon belül
került sor.
Migránsok,
menekültek és menedékkérők elmondása szerint a szerb rendőrök
a magyar határ közelében lökdösik, megütik és megrugdossák
őket, egy afgán menekült pedig arról számolt be, hogy egy öt
hónapos terhes nőt is megvertek.
A
menekültek és migránsok ezeken kívül fokozottan
kiszolgáltatottak az embercsempészeknek és különböző bűnözői
csoportok támadásainak. Két nigériai férfi elmondta az
Amnestynek, miként tartóztatták fel őket Macedóniában: „Kilenc
férfi késsel támadt ránk. Elmentünk a rendőrségre segítséget
kérni, de letartóztattak bennünket.”
„Ha
itt meghalsz, senkit sem fog érdekelni”
Sok
menekültet és migránst a hatóságok önkényesen zárnak be.
Százakat, köztük családokat, terhes nőket és kísérő nélküli
gyerekeket tartanak fogva határozatlan ideig Macedónia külföldiek
fogadására szolgáló központjában – ismertebb nevén a Gazi
Babában – bármiféle jogi segítség vagy lehetőség nélkül
arra, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be. Sokakat hónapokon
keresztül jogtalanul nem engednek ki, valamint embertelen és
megalázó körülmények között tartják őket, hogy aztán
tanúként használhassák fel őket a macedón igazságszolgáltatás
embercsempészek ellen folytatott küzdelmében.
„Amikor
beléptünk a Gazi Babába, körülbelül 400-450
ember
volt ott, még a lépcsőkön is aludtak, a túlzsúfoltság
rettenetes volt. A padlón és a folyosón is hevertek matracok.”
– számolt
be az ottani állapotokról egy szíriai menekült az Amnesty
International-nek.
Korábbi
fogvatartottak elmondták az Amnestynek, előfordult, hogy a Gazi
Baba rendőrei megverték őket vagy másokat a szemük láttára.
Egyikük azt mondta, hogy amikor néhány szíriai éhségsztrájkkal
fenyegetőzött, egy rendőr odavetette nekik, hogy „Ha
itt meghaltok, senkit sem fog érdekelni. Csak kidobjuk a
hullátokat.”
Elbukó
menekültügyi rendszerek
Komoly
akadályokkal találják szemben magukat azok, akik Szerbiában vagy
Macedóniában próbálnak menedéket kérni. 2014-ben
Macedóniában csak tíz menedékkérő kapta meg a menekültstátuszt,
Szerbiában pedig mindössze egy.
A
menedékkérelmek hosszú feldolgozási ideje eltántorítja a
menedékkérőket attól, hogy ezekben az országokban maradjanak,
így a legtöbben folytatják útjukat Magyarország felé, ám itt
jogaik tovább sérülnek.
Azokat,
akiket a magyar határon való irreguláris átkelésen kapnak,
rutinszerűen őrizetbe veszik és gyakran zsúfolt helyeken,
megalázó körülmények között tartják fogva, esetleg a rendőrök
rossz bánásmódjának esnek áldozatul. 2014-ben
Magyarországon mindössze 240-en
jutottak menedékhez, ami a beadott kérelmek számának csupán
töredéke.
Bár
az őrizetbe vett menedékkérők többségét a későbbiekben
nyitott befogadó állomásokra engedik tovább, azokat, akiknél
felmerül a szökés gyanúja, továbbra is őrzött szállásokon
tartják. Akik nem kérnek menedéket Magyarországon (beleértve
akik másik EU-tagállamban szeretnének menedékhez jutni), azokat
Szerbiába toloncolják, vagy egyes esetekben egyenesen Macedóniába.
Itt tisztázott jogi helyzet, segítség vagy támogatás nélkül
védtelenül állnak a további emberi jogi sérelmekkel szemben.
Rossz
EU-s migrációs ügykezelés
A
Balkán-félszigeten keresztül vezető útvonalat választó
migránsok és menekültek egyre növekvő száma az Európai Unió
elhibázott migrációs és menekültügyi eljárásmódjának
következménye, melynek Szerbia és Macedónia felett nincs
kontrollja. Az, hogy a menedékkérelmek feldolgozása azon EU-s
ország felelőssége, ahová a menedékkérő először belépett,
illetve, hogy kevés a biztonságos és legális mód a belépésre,
fenntarthatatlan nyomást jelent az Unió perifériáján lévő
országoknak és a velük szomszédos államoknak.
Az
Európai Unió ahelyett, hogy azon országok menekültügyi
rendszerének fejlesztését támogatná, melyeken a
Balkán-félszigeten keresztül vezető útvonal áthalad, inkább a
határok ellenőrzésére kaialkított rendszerek megerősítésére
fordítja forrásait.
„Szerbiának
és Macedóniának jobban kell igyekeznie, ha tiszteletben akarják
tartani a migránsok és menekültek jogait. Azonban lehetetlen
elválasztani egymástól az emberi jogi sérelmeket és azt a
nyomást, ami az Unióba és az Unión át hömpölygő menekültek
és migránsok áradata, valamint az EU bukott menekültügyi
rendszere jelent.”
– jelentette
ki Gauri
van Gulik.
„Egyre
több sérülékeny ember: menekültek, menedékkérők és migránsok
esnek csapdába a Balkán senkiföldjén, a Szerbiára és
Macedóniára nehezedő nyomás pedig óriási. Ezek, az
Olaszországban és Görögországban is hasonlóan jelen lévő
feszültségek csak az Európai Unió migrációs és menekültügyi
eljárásainak alapvető újragondolásával oldhatók fel.”
„A
jelentésből kiderül, hogy Szerbiában nincs működő menekültügyi
rendszer, így a menedékkérők védelem nélkül maradnak.” –
mondta
Jeney
Orsolya,
az Amnesty
International Magyarország igazgatója.
„Az Európai Unió tagállamainak a menedékkérők számára
biztonságos és jogszerű útvonalak kialakítása lenne a feladata,
nem pedig újabb fizikai és jogi akadályok felállítása.”
Háttérinformációk:
Az
Amnesty International által tanulmányozott adatokból kiderül,
hogy 2015.
január 1-je és június 22-e között 61 256 migráns, menedékkérő
és menekült érkezett Olaszországba, míg Görögországba 61 474.
A
körülbelül 21 000
menekült
és migráns közül, akik 2014-ben
a nyugat-balkáni útvonalat választották több, mint a fele
Szíriából jött, míg sokan mások Afganisztánból, Egyiptomból,
Eritreából, Irakból, Nigériából, Szomáliából, Szudánból
vagy Tunéziából.
2015
máricusa óta Magyarország miniszterelnöke és külügyminisztere
erős migrációellenes kampányt folytat: olyan jogszabály
megalkotásával fenyegetnek, hogy bármely irreguláris migráns
letartóztatható és azonnal kitoloncolható lesz az országból,
valamint tervben van egy határmenti kerítés építése a
szerb-magyar határra, hogy megakadályozzanak minden menekültet,
menedékkérőt és migránst az országba való bejutásban. Június
30-án
a parlament zöld utat adott a kormánynak egy olyan lista
elkészítésében, mely tartalmazná azon biztonságos
tranzitországokat, melyekben a menekültek már kérhettek volna
menedéket, mielőtt elérték Magyarországot. Ezen a listán
valószínűleg szerepelne Szerbia is, ahol a menekültek számára
nem biztosított a menedék és fennáll kitoloncolásuk veszélye
is.
Az
Amnesty International jelentése javaslatokat is megfogalmaz arra
vonatkozóan, hogyan lehetne enyhíteni az egyes országokra nehezedő
nyomáson, ami az EU bukott migrációs eljárásmódjai miatt
nehezedik rájuk; az egyre növekvő menekültügyi válság
kezelésére mind világszerte, mind a menedékkérőket egyenlőtlen
arányban fogadó EU tagországok között nagyobb szolidaritásra
van szükség.
