Halálbüntetést szabnak ki olyan tisztességtelen tárgyalások után, amelyekből hiányoznak az alapvető garanciák;
Legalább 102 embert végeztek ki 2015 első hat hónapjában, míg 2014-ben összesen 90 kivégzés történt;
Átlagban minden második nap kivégeznek egy embert, többnyire lefejezéssel;
Az utóbbi években a kivégzések majdnem fele halált nem okozó bűncselekményért történt;
1985 januárja és 2015 között legalább 2208 embert végeztek ki; Az 1985 óta a kivégzettek majdnem fele külföldi állampolgár volt;
A kivégzettek között több fiatalkorú elkövető és értelmi fogyatékos is volt.
Sokszáz
embert halálra ítéltek, miután tisztességtelen tárgyalásokon bűnösnek
találták őket Szaúd-Arábia mélységesen hibás igazságszolgáltatási
rendszerében – jelentette ki az Amnesty International egy ma kiadott dokumentumban.
Gyilkolni az igazság nevében: a halálbüntetés Szaúd-Arábiában (Killing in the Name of Justice: The Death Penalty in Saudi Arabia) című dokumentum rávilágít a halálbüntetés sokkolóan önkényes használatára a királyságban, ahol a
halálos ítéletet gyakran olyan tárgyalások után szabják ki, melyek egyértelműen sértik a nemzetközi szabályokat.
„Szégyenletes
emberek százait halálra ítélni egy mélységesen tisztességtelen jogi
procedúrát követően. A halálbüntetés használata minden esetben szörnyű,
de különösen sajnálatos, amikor önkényesen használják egyértelműen
tisztességtelen tárgyalások után” – mondta Said Boumedouha, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai programjának
igazgató-helyettese. „Szaúd-Arábia hibás igazságszolgáltatási
rendszere a kivégzéseket tömeges mértékben teszi lehetővé. Sok esetben a
vádlottaktól megtagadják az ügyvédhez való hozzáférést és néhány
esetben olyan „beismerő vallomások” alapján ítélik el őket, amelyekhez
kínzás vagy más kegyetlen bánásmód során jutnak hozzá.
A halálbüntetés használata Szaúd-Arábiaban
2014
augusztusa és 2015 júniusa között legalább 175 embert végeztek ki – ez
átlagban minden második nap egy ember kivégzését jelenti.
1985
óta a kivégzések egyharmadát olyan jogsértések miatt hajtották végre,
amelyek nem felelnek meg a „legsúlyosabb bűncselekmények”
követelményeinek, melyekért halálbüntetés alkalmazható a nemzetközi jog
szerint. Szaúd-Arábiában a halálos ítéletek nagy részét – 1991 óta 28%-t
– kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért szabják
ki.
A
Szaúd-Arábiaban 1985 óta kivégzettek majdnem fele – 48,5% – külföldi
állampolgár volt. Sokuktól megtagadták a megfelelő tolmácsot a
tárgyalások során, és olyan dokumentumokat írattak alá velük – köztük a
beismerő vallomásukat –, amelyeket nem értettek.
Szaúd-Arábiában
a kivégzések nagy részét lefejezéssel vagy néhány esetben sortűzzel
hajtják végre. Bizonyos esetekben a kivégzéseket nyilvánosan végzik, a
holttesteket és a levágott fejeket közszemlére teszik.
Gyakran
a siralomházban lévők családjait nem tájékoztatják a kivégzésről és
csak akkor – néha a médián keresztül – értesülnek szerettük sorsáról,
miután már megölték őket.
Hibás igazságügyi rendszer
Szaúd-Arábia
saría alapú jogrendszeréből hiányzik a büntető törvénykönyv, így a
bűncselekmények és büntetések definíciói homályosak és széleskörű
értelmezésre adnak lehetőséget. A rendszer továbbá felhatalmazza a
bírókat arra, hogy saját kényük-kedvük szerint ítélkezzenek, amely
súlyos ellentmondásokhoz és néhány esetben
önkényes ítélkezéshez vezet. Bizonyos, a taizir (diszkrecionális
büntetések) alapján büntetendő cselekmények esetében a bírónak már a
gyanú is elegendő ahhoz, hogy halálbüntetést szabjon ki a bűn súlyossága
vagy az elkövető személye alapján.
Az
igazságügyi rendszerből azok az alapvető garanciák is hiányoznak,
amelyek biztosítanák a tisztességes eljáráshoz való jogot. Gyakran a
halálos ítéleteket tisztességtelen és rövid eljárások során szabják ki,
amelyek néha titokban folynak. A vádlottaktól rendszerint megtagadják az
ügyvédekhez való hozzáférést, vagy olyan „beismerő vallomások” alapján
ítélik el őket, melyekhez kínzás vagy más kegyetlen bánásmód során
jutottak hozzá. Megtagadják tőlük továbbá a valódi, teljes körű
fellebbezéshez való jogot is.
Szaúd-Arábia
indulatosan visszautasította a halálbüntetés használatával kapcsolatos
kritikákat, azzal, hogy a halálbüntetéseket az iszlám saría törvényeinek
megfelelően, és csak a „legsúlyosabb bűncselekményekért” hajtják végre,
a legszigorúbb tisztességes eljárási követelményekkel és
biztosítékokkal.
„Nem
is állhatnának távolabb a valóságtól azok az állítások, amelyek szerint
Szaúd-Arábiában a halálbüntetéseket az igazság nevében és a nemzetközi
joggal összhangban hajtják végre. A szaúdi hatóságoknak sürgősen
hivatalos moratóriumot kellene bevezetnie a kivégzésekre és a nemzetközi
tisztességes eljárás szabályait kellene alkalmaznia minden esetben”
– hangsúlyozta Said Boumedouha.
Sheikh
Nimr Baqir al-Nimr kelet-szaúd-arábiai lelkész és kormánykritikus esete
– akit 2014 októberében ítéltek halálra – világosan illusztrálja ezeket
a hiányosságokat. Kisebb cselekmények miatt ítélték el egy alapjaiban
hibás és politikailag motivált tárgyalás során, és megtagadták tőle a
megfelelő védelmet. Az általa elkövetett törvénysértések egy
része a nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapján nem bűncselekmény.
„Szaúd-Arábia
alapvetően hibás jogrendszere széleskörű lehetőségeket ad jogsértések
elkövetésére. A hatóságok meggondolatlan és visszataszító módon
játszadoznak az emberek életével” – jelentette ki Said Boumedouha. „Ha a hatóságok a tisztességes eljárási standardok iránti elkötelezettségüket kívánják megmutatni, akkor olyan reformokat kell
bevezetniük, amelyek a szaúdi büntetőjogi rendszert összhangba hozzák a nemzetközi joggal.”
A
halálbüntetés teljes eltörléséig az Amnesty International arra szólítja
fel a szaúdi hatóságokat, hogy korlátozzák alkalmazását a nemzetközi
jognak megfelelően az olyan bűncselekményekre, amelyekben szándékos
emberölés történik, és szüntessék be a halálos ítéletek kiszabását
fiatalkorú bűnelövetőkre, valamint értelmi
fogyatékosokra.
