2013. október 31.
A visszafordítottak tragédiája. Nem minden szíriai menekült jut el a jordán menekült táborokba
A jordán határátkelési korlátozások rávilágítanak arra, hogy milyen súlyos teher nehezedik a menekülteket befogadó országok vállára.
“Akár nemzetközi segítséggel, de véget kell vetni a Jordániában bevezetett, határátkelést korlátozó gyakorlatnak, amely a szír fegyveres konfliktus elől menekülők bejutását nehezíti meg” – mondta az Amnesty International. Egy ma közzétett jelentés szerint több száz menekültet fordítanak vissza Jordániából, illetve a vele szomszédos országok határairól.
A Növekvő korlátozások, nehéz körülmények: A Jordániába menekülő szírek helyzete című jelentés világossá teszi, hogy a Szíriából Jordániába vagy a környező országokba menekültek egyre több nehézséggel szembesülnek, és engeteg embert toloncoltak vissza Szíriába. Ám azoknak, akiket beengednek Jordániába, az alapvető szolgáltatások hiányával kell megküzdeniük.
“Elfogadhatatlan, hogy a szíriai harcok elől menekült embereknek, köztük gyerekes családoknak megtagadják a belépéshez szükséges engedélyt” – mondta Philip Luther, az Amnesty International Közel-keleti és Észak-afrikai igazgatója.
“A szigorodó határkorlátozások egyre nehezebbé teszik, szinte ellehetetlenítik a Szíriából Jordániába vagy más szomszédos országba való belépést. Sok menekültnek már semmilye sem maradt. Az Amnesty International szorgalmazza, hogy a szomszédos országok fogadják be az összes olyan menekültet, aki a szíriai konfliktus miatt kényszerült elhagyni otthonát. Egyben azt is el szeretné érni, hogy a nemzetközi közösség mindenben legyen a befogadó országok segítségére.”
Eddig több mint kétmillió menekült hagyta el Szíriát, ahol az évtized legnagyobb humanitárius válsága robbant ki. Legtöbbjük Libanonban, Jordániában, Törökországban, Irakban és Egyiptomban talált menedéket. Ezen felül legalább 4.25 millió lakost költöztettek el Szírián belül.
“A menekültek beáramlása Szíriából óriási feszültséget teremt a környező országokban. Érthető módon az erőforrások itt is kimerültek. Ez azonban nem mentség arra, hogy a menekülteket visszaküldjék a humanitárius krízis sújtotta Szíriába” – tette hozzá Philip Luther.
“A nemzetközi közösség kiemelt feladata, hogy segítséget nyújtson azoknak a befogadó országokat, amelyek, ha minimális erőforással is, de támaszt nyújtanak a szír bevándorlóknak. Azonnali intézkedéseket kell bevezetni, hathatósabb nemzetközi, humanitárius segítségre van szükség, a letelepítési programok számát növelni kell, és mindent meg kell tenni az újabb krízis bekövetkezése ellen.”
A hatóságok állításával ellentétben, miszerint a határ nyitva áll valamennyi, a konfliktus elől menekülő számára, az Amnesty saját kutatása rámutat arra, hogy legalább négy menekült típus esetében szinte minden esetben megtagadják a belépést. Ilyenek a palesztin menekültek Szíriából, a személyazonosságot igazoló papírt felmutatni képtelenek, a Szíriában élő iraki menekültek, valamint azok az egyedül érkező férfiak, akik nem tudnak semmilyen jordániai rokonsági szálat igazolni.
Ráadásul a határátkelést korlátozó intézkedések és a határmenti térségben kialakult harcok több ezer embert kényszerítenek a határ közelében való végeláthatatlan veszteglésre. Több család is beszámolt az Amnesty Internationalnek arról, hogy a jordán határőrök visszaküldték őket Szíriába. Egy nő hat gyerekkel elmondta, hogy az útlevelén szereplő pecsét így szól “egy hónapon belül visszaküldendő”. Azt is hozzátette, hogy az elutasítás után, másik száz családdal együtt az úton kellett aludniuk nem messze a határtól. Úgy tudták túlélni ezt az időszakot, hogy a környező fákon termő gyümölcsökkel táplálkoztak. Egy hónap múlva megint elutasították a határátkelési kérelmüket, majd egy közeli, szíriai városban helyezték el őket.
Vannak ugyan néhányan, akik engedélyt kapnak a belépésre, ám nekik számolniuk kell a visszatoloncolás kockázatával. A jordán hatóságok elmondása szerint senkit sem küldenek vissza Szíriába. Ennek ellentmond, hogy 2012 augusztusában a za’atri-i menekülttáborban kitört tiltakozások után a jordán hatóságok 200 menekültet toloncoltak vissza Szíriába. A szervezet további értesülései szerint ennél sokkal több menekültet kényszerítettek a Szíriába való visszatérésre.
“A szíriai konfliktus menekültjeinek joga van a nemzetközi védelemhez. Arra kényszeríteni őket, hogy visszatérjenek Szíriába, az alapvető emberi jogok súlyos megsértése” – mondta Philip Luther.
A legnagyobb jordán menekülttábor Za’atriban található, itt közel 120 000 szíriai lelt menedékre. Ők arról számoltak be az Amnesty Internationalnek, hogy híján vannak az alapvető szolgáltatásoknak, és igen nehéz körülmények közt élnek.
A Za’atri menekülttábor lakói a legnagyobb problémák között a tiszta ivóvízhez való nehéz hozzáférést, a bűncselekmények gyakoriságát és a biztonság hiányát említették. Az iskolás korú gyerekeknek csak a fele van iskolába beiratva. Az Amnesty International több olyan gyerekkel találkozott, köztük 12 évesekkel, akik iskola helyett dolgoznak, ezzel segítve családjuk megélhetését.
Az itt élő nők és lányok szexuális erőszakra és zaklatásra is panaszkodtak, az ettől való félelemtől nem mernek este egyedül elmenni a mosdóba. A táborban dolgozó orvosok a húgyúti fertőzések növekvő számáról számoltak be, mivel az itt élő nők gyakran hosszú ideig visszatartják vizeletüket, hogy ne kelljen a mosdóba kimenniük.
Más nők jelentései szerint jordán férfiak környékezik meg őket “menyasszony” után kutatva. Ha a nő fiatal, még akár a házasság is létrejöhet, de a feleség, mint menekült minden valószínűség szerint alárendelt státuszba kerül a családon belül, és könnyen visszaélések áldozatává eshet.
A Za’atri menekülttáboron kívül élő menekültek szintén komoly veszélyeknek vannak kitéve, és az ő helyzetük is bizonytalan.
“A helyzet elviselése különösen nehéz a nők és gyermekek számára. A bombázások és ágyúlövések elől menekülteknek ne kelljen ismét félelemben élni, attól rettegni, hogy a normális élethet szükséges, alapvető szolgáltatásokhoz nem jutnak hozzá” mondta Philip Luther.
