Az Amnesty International az ENSZ kínzás elleni egyezményének (Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet) 30. évfordulóján arra szólítja fel az államokat, hogy ne álljanak a szörnyű gyakorlat megakadályozását célzó törekvések útjába, és tartsák magukat a nemzetközi törvényekben foglalt kötelezettségeikhez, vagyis vessenek véget a kínzásnak.
Bár
156 állam hagyta jóvá az egyezményt, számos nemzet továbbra is alkalmaz
kínzást, és útjába áll a kínzás megakadályozására, ellenőrzésére,
vizsgálatára, valamint a vádemelésre irányuló törekvéseknek.
„Felháborító,
hogy a kínzás irtózatos intézménye még mindig oly sok országban van
jelen. Nagyon sok kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy elrejtse
ezt a gyakorlatot, valamint útjába álljon azoknak, akik megpróbálják
mindezt megakadályozni” – jelentette ki Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
„Az
államoknak meg kell akadályozniuk és büntetniük kell a kínzás
alkalmazását, továbbá engedélyezniük kell a független és hatékony
vizsgálatokat minden őrizetben tartási helyszínen.”
Az együttműködés hiánya, a belépés megtagadása
Amikor
három évtizeddel ezelőtt az ENSZ kínzás elleni egyezménye elfogadásra
került, magában foglalta azt is, hogy létrejön egy kínzás elleni
bizottság, amelynek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze, az államok
betartják-e az egyezményben foglaltakat. A kormányoknak négyévente
tájékoztatást kell adniuk arról, milyen lépéseket tettek az egyezmény
előírásainak gyakorlatba való
átültetése érdekében. Ezt sokan meg is tették, sokan viszont nem. 27
állam egyáltalán nem küldött jelentést, 44 pedig késett vele.
Hasonló módon, csupán 76 állam hagyta jóvá az Egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyveként ismert döntő jelentőséggel bíró szerződést
(Optional
Protocol to the Convention Against Torture and other Cruel, Inhuman or
Degrading Treatment or Punishment, Magyarországon a 2011. évi
CXLIII. törvény),
amely az ENSZ és a részes államok szakértő megbízottjai számára
lehetővé teszi, hogy beléphessenek a fogvatartási helyszínekre. A múlt
hónapban Azerbajdzsán annak ellenére megakadályozta a
belépést, hogy a jegyzőkönyvet aláírta.
Az
ENSZ kínzást és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot
vizsgáló különmegbízottja egyéb akadályok mellett a belépést illetően is
nehézségekbe ütközött, valamint a hatóságok is gátolták a bejutásban. Üzbegisztán
– ahol a kínzás mindenütt jelen van és
rutinnak számít – többször egymás után figyelmen kívül hagyta az
országba való belépési kérelmeket. 2014-ben Thaiföld és Bahrein elnapolt
két tervezett látogatást. A Gambiába tett legutóbbi utazás során pedig
az ország megtagadta a belépést egy fogda bizonyos részeibe.
A
különmegbízottnak vissza kellett utasítania az Egyesült Államok
meghívását a Guantánamói-öbölben található fogolytábor meglátogatására,
miután olyan feltételeket szabtak, hogy nem léphet be bizonyos
területekre, és személyesen nem beszélhet a fogvatartottakkal.
Az Amnesty International Kínzás STOP! (STOP Torture) kampánya
Az
Amnesty International immár több mint 50 éve harcol a kínzás
megszüntetéséért. Idén indított egy globális kampányt, amelyben
felszólította a kormányokat, hogy vezessenek be hatékony megelőző
intézkedéseket a kínzás és más kegyetlen bánásmódok ellen. Az
intézkedések közé tartozik a fogvatartottaknak biztosított azonnali
ügyvédi, családi vagy
bírósági segítség, a kihallgatások megfigyelése, minden fogvatartási
hely ellenőrzésére biztosított engedély, a kínzással kapcsolatos vádak
független és hatékony kivizsgálása, a gyanúsítottak elleni vádemelés és a
megfelelő jogorvoslati lehetőség biztosítása az áldozatok számára.
A
kampány öt olyan országra fókuszál, ahol kínzás rendszeresen előfordul,
és az Amnesty International úgy véli, hogy a nemzeti szintű fejlődés
jelentős előrelépést tesz lehetővé. Ezek az országok a következők:
Mexikó, Fülöp-szigetek, Marokkó és Nyugat-Szahara, Nigéria, valamint
Üzbegisztán.
Pozitív eredmények
Még hosszú út áll előttünk, de már látható némi pozitív eredmény a fennálló problémák megoldását illetően.
A
Fülöp-szigeteki Szenátus vizsgálatot indított a rendőrségi kínzást
illetően egy nappal azután, hogy az Amnesty International december 4-én
kiadta a „Törvények felett – Fülöp-szigeteki rendőrségi kínzás” című jelentését.
2014
novemberében a marokkói kormány jóváhagyta a kiegészítő jegyzőkönyvet,
és jelenleg 12 hónap áll a rendelkezésére, hogy létrehozzon egy hatékony
nemzeti megelőző mechanizmust a fogvatartási helyszínek ellenőrzésére.
Nigériában
egy, a kínzást büntetendővé tevő törvényjavaslat jogalkotási szakaszba
lépett, jelenleg a Szenátus előtt van a tervezet.
Részben
az Amnesty International nyomásgyakorlásának köszönhetően októberben az
Európai Parlament elfogadott egy olyan állásfoglalást, amely arra
szólítja fel Üzbegisztánt, hogy vessen véget a kínzásnak, és adjon engedélyt az ENSZ
különmegbízottjának az országba való belépésre.
“A Kínzás STOP! kampányunk 2014 májusi kezdete óta az Amnesty
International egymillió embert mozgósított a kínzás elleni közös
fellépés érdekében. Reméljük, hogy együtt képesek leszünk nyomást
gyakorolni a kormányokra, hogy teljesítsék, amire 30 évvel ezelőtt
ígéretet tettek. Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy
felelősségre vonjuk a kínzókat, és egyszer s mindenkorra véget vessünk
ennek a visszataszító gyakorlatnak” – hangsúlyozta Salil Shetty.
