2009: Jelentés Magyarország emberi jogi helyzetéről

 
Háttér
Növekedett a radikális jobboldali, alapvetően cigányellenes Magyar Gárda támogatottsága, amely fellép az általa „cigánybűnözésnek” nevezett jelenséggel szemben. A Fővárosi Bíróság decemberben döntött a szervezet feloszlatásáról, mivel „annak célja a félelem légkörének megteremtése, amit a romák által lakott településeken rendezett felvonulásokkal, valamint a szervezet vezetőinek beszédeivel igyekeznek elérni, ezáltal sérti a többi polgár jogait”. A Gárda vezetője bejelentette, hogy fellebbeznek a döntés ellen.

Jogi, alkotmányos és intézményes fejlődés
Júniusban az Alkotmánybíróság elutasította a polgári törvénykönyv, valamint a büntetőtörvénykönyv 2007 novemberében, illetve 2008 februárjában a parlament által elfogadott módosításait. A módosítások megszavazásával a parlament 1992 óta negyedik alkalommal kísérelte meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvény átalakítását. Ezek alapján büntetnék bármely kisebbség ellen irányuló bújtogatást, és maximálisan két évig terjedő börtönbüntetésre számíthatna az, aki bizonyos etnikai csoportok méltóságát sértő, gyűlölködő kifejezéseket használ. Az Alkotmánybíróság ezeket a módosításokat alkotmányellenesnek nyilvánította, mondván, hogy korlátoznák a szólásszabadsághoz való jogot.

Romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés
Továbbra is jelen van a roma kisebbség ellen irányuló diszkrimináció, ami megnyilvánul abban, hogy kiszorulnak az oktatásból, az egészségügyi szolgáltatásokból, a munkaerőpiacról, és a megfelelő lakáshoz jutásuk is akadályokba ütközik. A szervezet júliusi Évtized Értékelő Jelentésében Magyarország eddigi részvételét a Roma Integráció Évtizede programban az alábbiak szerint értékeli: „Azok a lépések, amelyek a romák szegregált oktatásának megszüntetésére irányultak, alkalmanként a helyi hatóságok ellenállásába ütköztek, és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások vagy kihasználatlanok maradtak, vagy nem megfelelően használták fel őket, ami azzal magyarázható, hogy a helyi oktatási intézmények nem mutattak kellő érdeklődést a roma fiatalok integrált oktatásának elősegítésére.” Igaz ugyan, hogy a Legfelsőbb Bíróság november 19-i döntése megállapította, hogy egy önkormányzatban és két iskolában szegregált oktatás folyt, az Évtized Értékelő Jelentés vizsgálata felfedte, hogy ténylegesen 170 településen továbbra is működik kizárólag roma diákokból álló, elkülönített iskola. Az idei év során a romákat ért erőszakos atrocitások számának növekedése arra késztette a rendőrséget, hogy egy 50 főből álló vizsgálati csoportot állítson fel, amely kifejezetten ezen esetek kivizsgálására alakult. A támadásokat Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal és egyéb fegyverekkel követték el.

 
November 18-án egy roma házaspár életét vesztette egy támadásban, amikor gránátot dobtak a házukra, ami három gyermekük közül kettőt meg is sebesített. A sajtójelentések szerint a helyi rendőrség első nyilatkozataiban tagadta, hogy bármiféle faji indíttatása lett volna a gyilkosságnak. Azonban az országos rendőrfőkapitány november 20-i sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a romákat ért atrocitások esetében a faji előítélet általi motiváltságot soha nem szabad figyelmen kívül hagyni egészen addig, amíg az ellenkezője egyértelműen nem bizonyítható.

Leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisok jogai
2008. június 11-én a budapesti rendőrfőkapitány a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LGBT) július elejére tervezett büszkeségi felvonulásának korlátozása mellett döntött, a 2007-es ellendemonstráción tapasztalt erőszakos összecsapások miatt, biztonsági okokra hivatkozva. A nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére még június 13-án is fenntartotta döntését. Július 5-én körülbelül 450 ember vett részt a felvonuláson, amelyen a több száz szélsőjobboldali tüntető robbanószereket is dobált a rendőrökre, miközben fenyegető jelszavakat skandáltak. Másnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elítélte az LGBT-k jogait megsértő felvonulást és a szélsőségesek, illetve az intolerancia elleni hathatós fellépésre szólított fel.

 
Július 8-án, négy ellendemonstráló kisebb büntetést kapott, hármat pedig – akiket azért vettek őrizetbe, mert tojásokat dobáltak és nem engedelmeskedtek a rendőri rendelkezéseknek – felmentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Mind a hét személyt bíróság elé állították jogellenes magatartás vádjával, ami enyhébb, vagy súlyosabb vétségnek minősíthető. Ha az erőszakos jogellenes magatartás másokat is fenyeget, vagy tömeges elégedetlenséget eredményez, illetve csoportosan követik el, akkor súlyos vétségnek minősül. Ebben az esetben enyhe vétségnek minősítették.
 
Július 17-én, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki három alkalommal is rátámadt a rendőrökre a felvonulás ideje alatt, macskaköveket dobálva feléjük.
 
Rendőrségi és biztonsági erők
Még mindig nem azonosították a rendőrség azon tagjait, akiket egy 2006-os rendőri fellépés során elkövetett bántalmazással, illetve rendőri hatalommal való visszaéléssel vádolhatnának. Az Ügyészség jelentése szerint az esemény után 200 panaszt nyújtottak be a rendőrség ellen, 174-et elutasítottak, 24 még függőben van, és mindössze két esetben hozott ítéletet a bíróság.
 
Februárban a Fővárosi Bíróság felmentett egy rendőrt Angel Mendoza állítólagos bántalmazásának vádja alól, akit a vád szerint a 2006. szeptemberi demonstrációt követő letartóztatása alatt bántalmaztak. Júniusban a Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el a felmentett rendőr ügyében. Az év végén Angel Mendoza ügye, akinek a képviseletét egyébként a Magyar Helsinki Bizottság látta el, még mindig függőben volt.
 
A Fővárosi Bíróság márciusban két rendőrt talált bűnösnek Török Imre bántalmazása ügyében. A rendőrök 14 és 16 hónapos felfüggesztett büntetést kaptak. A Fellebbviteli Bíróság az első rendőr esetében kilenc hónapra csökkentette a büntetést, a másodiknál fenntartotta az eredetileg kiszabott tételt, mivel az elkövetőt már korábban is megvádolták rendőri eljárás közben elkövetett bántalmazással. Török Imrét a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
 
Nők és fiatalkorú lányok elleni erőszak
Áprilisban a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium keretében működő Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács albizottságává vált a civil kezdeményezésre létrejött Erőszak és Szexuális Zaklatás Elleni Munkacsoport.

Nem történt semmilyen komolyabb pozitív előrelépés a 22 éves E. Zsanett nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyében. A fiatal lányt állítólag két rendőr megerőszakolta 2007 májusában. 2007 decemberében a Budapesti Ügyészség leállította a nyomozást, azzal az indokkal, hogy nem történt semmilyen bűncselekmény. Februárban E. Zsanett ügyvédje pótmagánvádat nyújtott be. Az első bírósági meghallgatásra november 17-én került sor és az eljárás az év végéig nem zárult le.

 
MAGYARORSZÁG                    
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
Államfő: Sólyom László
Kormányfő: Gyurcsány Ferenc (a felmérés idején)
Halálbüntetés: eltörölve – minden bűncselekmény vonatkozásában
Népesség: 10 millió
Születéskor várható élettartam: 72.9 év
5 éves kor alatti gyermekhalandóság (fiú/lány): 1000 főből 9/8 fő
 
További információ -angolul- az alábbi címen érhető el:
http://thereport.amnesty.org/

Téma