10 brutális tény, ami Raif Badawi ügye mögött van

Kilenc hét telt el azóta, hogy a szaúd-arábiai hatóságok nyilvánosan megkorbácsolták Raif Badawi bloggert és aktivistát, akit 1000 korbácsütésre és 10 év börtönre ítéltek az iszlám megsértéséért, mert létrehozott egy internetes politikai vitafórumot.

A január 9-i első 50
korbácsütést követően, amit egy dzsiddai mecset előtt hajtottak végre,
egy orvos arról tájékoztatta a börtön személyzetét, hogy a férfi sebei
még nem gyógyultak be eléggé ahhoz, hogy a brutális büntetés újabb
részletének alávethessék.

A
következő pénteken, bár egy orvosi bizottság azt javasolta, hogy magas
vérnyomására való tekintettel Badawit nem lenne szabad megkorbácsolni,
egy másik börtönorvos mindent rendben talált, és a korbácsolás mellett
érvelt. Ezután öt egymást követő héten is elmaradt a büntetés
végrehajtása, a külvilág számára ismeretlen okokból. Csak találgatni
lehet, hogy
ismét megkorbácsolják-e.

Raif
Badawi ügye világszerte a címlapokra került. A férfi esete azonban csak
egy kiemelt példa az Öböl-menti királyság borzalmas emberi jogi
helyzetére.

Íme 10 kijózanító tény az Amnesty International kutatásai alapján:

1. Kegyetlen, embertelen és megalázó büntetések

A
szaúd-arábiai bíróságok továbbra is számos bűncselekményre korbácsolást
szabnak ki büntetésként, gyakran tisztességtelen tárgyalások után. Raif
Badawin kívül az elmúlt két évben Mihlif bin Daham as-Sammari és Omar
asz-Szaid emberi jogi aktivistákat ítélték 200 illetve 300 korbácsütésre, de 300
korbácsütést szabtak ki a Fülöp-szigeteki származású háztartási
alkalmazottra, Ruth Cosrojasra is. Az amputáció és a végtagok
megcsonkítása szintén gyakori büntetés.

2. Gyakori kivégzések

Szaúd-Arábia
az egyik legtöbb embert kivégző ország: évente több tucat embert,
sokakat közülük nyilvánosan fejeznek le. Idén már 44 halálos ítéletet
hajtottak végre, ez négyszerese a tavaly ilyenkori számnak.

3. Az aktivisták elnyomása

Raif
Badawin kívül számos szókimondó aktivista került már rács mögé, olyanok
akik csak gyakorolták a véleménynyilvánítás-, a gyülekezés- és az
egyesülés szabadságához való jogukat. A jogvédők kicsi, de hangos
közössége a hatóságok célkeresztjébe került, azok akár a
terrorizmusellenes törvényt is felhasználják, hogy
elnyomják az emberi jogsértések felderítőit.

4. Nincs helye eltérő véleménynek

A
szaúdi belügyminisztérium által kiadott 2011-es rendelet alapján
mindenféle nyilvános összejövetel – beleértve a tüntetéseket is –
szigorúan tilos. Azokra, akik megszegik a tilalmat, letartóztatás,
büntetőeljárás és börtön vár olyan vádak alapján, mint például a
„hatóságok elleni uszítás”.

5. A nők módszeres diszkriminálása

A
lányok és asszonyok továbbra is hátrányos megkülönböztetés áldozatai
jogilag és a gyakorlatban is. A törvények alárendelik őket a férfiaknak,
különösen olyan családi ügyekben, mint a házasság, a válás, a
gyermekfelügyelet és az öröklés. Azokat a nőket, akik támogatják a női
autóvezetőket sújtó tiltás elleni kampányt,
letartóztatás, megfélemlítés és más zaklatás veszélye fenyegeti.

6. Rutinszerű kínzás az őrizetben

Korábbi
fogvatartottak és vádlottak mondták el az Amnesty Internationalnek,
hogy a biztonsági erők általánosan és széles körben alkalmaznak kínzást
és más kegyetlen, embertelen bánásmódot, büntetést. Az elkövetőket sosem
vonják felelősségre.

7. Önkényes letartóztatások és fogvatartások

Számos
embert tartóztatnak le és tartanak előzetes letartóztatásban hat
hónapig vagy akár még ennél is tovább – megszegve ezzel az ország saját
törvényeit. A fogvatartottakat gyakran a világtól elzárva tartják,
kihallgatásuk során pedig megtagadják tőlük az ügyvédi képviseletet.
Néhány emberi jogi aktivistát több mint két éve bármiféle vád
vagy tárgyalás nélkül tartanak bezárva.

8. Széles körű vallási alapú diszkrimináció

A
királyság síita kisebbségéhez tartozóknak – főként azoknak, akik az
ország olajban gazdag keleti részén élnek – komoly diszkriminációval
kell szembenézniük, sokkal nehezebben jutnak hozzá az állami
szolgáltatásokhoz, de nehezebben kapnak munkát is. A síita aktivisták
közül sokakat ítéltek halálra vagy hosszú börtönbüntetésre a 2011-2012-es tüntetéseken való részvételért.

9. A migráns munkavállalók tömeges deportálása

A belügyminisztérium tájékoztatása alapján egy, az irreguláris migránsok elleni 2013. novemberi szigorú akció több, mint 370
ezer ember kitoloncolásához vezetett. Körülbelül 18 ezret még múlt
márciusban is fogva tartottak közülük. Összességében több ezer embernek
kellett
visszatérnie Szomáliába, Jemenbe vagy más olyan országba, ahol emberi
jogsértéseknek lehetnek kitéve.

10. Ami Szaúd-Arábiában történik, az ott is marad

A
szaúd-arábiai hatóságok továbbra is akadályozzák az olyan független
emberi jogi szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, mint az Amnesty
International, és vannak olyan esetek is, hogy megbüntették – akár
bírósági eljárás alapján is –
azokat az aktivistákat vagy az áldozatok családtagjait, akik kapcsolatba
léptek velünk.

Téma