Koholt vádak alapján tartják fogva a CEU diákját

Február 1-i letartóztatását követően 5 napig semmit nem lehetett tudni a CEU hallgatójának, Ahmed Samir Santawynek a hollétéről. Ez idő alatt a hatóságok a bekötött szemű Ahmedet bántalmazták és közösségi médiás tevékenységeiről és kutatásáról faggatták. Február 6-án az Állambiztonsági Főügyészség terrorizmussal vádolta meg. Nem engedték, hogy kapcsolatba lépjen családjával, egészségi állapota pedig kérdéses, hiszen a rossz higiéniájú, túlzsúfolt egyiptomi börtönöknek gyorsan terjed a koronavírus-járvány. Azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni.

Ahmed Samir Santawy kutató a Közép-európai Egyetem (CEU) antropológus hallgatója Bécsben. Kutatásában a nők jogaira és a reproduktív jogok egyiptomi helyzetére fókuszál. Mióta 2019 szeptemberében megkezdte tanulmányait a CEU-n – eredetileg Budapesten – az egyiptomi hatóságok minden el és hazautazásakor kikérdezték az utazása céljáról és a tanulmányairól a Kairói Nemzetközi Repülőtéren. Legutóbbi hazaérkezésekor, 2020 decemberében is kihallgatták.

Az Államügyészségen Samir családja által beadott panasz és az Amnesty International más forrásokat is bevonó vizsgálata alapján kiderült, hogy ez év januárt 23-án több maszkos felfegyverzett rendőr tört be Samir családjának otthonába, miközben a férfi nem volt otthon. Házkutatási és letartóztatási parancs nélkül lefoglalták a ház biztonsági kameráinak felvételét, majd indoklás nélkül utasították Samirt, hogy jelenjen meg a Nemzetbiztonsági Hatóság (NSA) irodájában. Január 30-án megjelent a kijelölt kairói rendőrkapitányságon, ahol azt kérték másnap jöjjön vissza. Február 1-én ennek megfelelően ismét megjelent, ekkor azonban letartóztatták. Február 3-án egy másik rendőrségre szállították, majd 4-én a nemzetbiztonsági szolgálat egy ismeretlen helyre szállította tovább, ahol fogvatartották, mielőtt február 6-án az Állambiztonsági Főügyészség (SSSP) irodájába szállították át. A február 1-i eltűnése és az SSSP irodájában való feltűnése között, ügyvédjeinek és családjának sem árulták el, hogy hol van Ahmed Samir.

Az SSSP nyomozója tanulmányairól, tudományos munkáiról és elsősorban az iszlám és az abortusz kapcsolatát érintő eredményeiről kérdezte. A nyomozó az NSA munkatársai által a kihallgatása során feltett kérdésekre is kíváncsi volt. Samir azt állította, hogy az NSA munkatársai a tanulmányairól kérdezték, illetve a „Január 25-i Forradalmárok” nevű, az egyiptomi a hatóságok jogsértéseit kritizáló Facebook oldalhoz kötődő állítólagos kapcsolatáról faggatták. Ahmed Samir tagadta, hogy kapcsolata lenne az oldallal. Az ügyész egy korábban őrizetbe vett újságíró bántalmazásával kapcsolatos bejegyzésről is kérdezte, de Samir tagadja, hogy az ő profilja lenne a a bejegyzés szerzője. Ügyvédje kérvényezte, hogy az NSA-nál való fogvatartása alatt keletkezett sérülései miatt szállítsák át egy igazságügyi orvosszakértőhöz, de ezt visszautasították a hatóságok.

A hatóságok gúnyt űztek az egyiptomi és a nemzetközi jogszabályokból is. Az egyiptomi alkotmány 54. cikke szerint „Minden fogvatartottat tájékoztatni kell a fogvatartása okairól… azonnal lehetővé kell tenni számára, hogy kapcsolatba lépjen a rokonaival és ügyvédjével; és legkésőbb 24 órán belül egy nyomozati szerv elé kell állítani”. Bár 94/2015. számú terrorizmus-elleni törvény 40. bekezdése lehetővé teszi az ügyész vagy más „nyomozati szerv” számára, hogy a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben 14 napra is őrizetbe vegyenek valakit (és egyszer ugyanennyi időre meghosszabbítsák azt) anélkül, hogy ügyész vagy bíró elé állítanák, de a családdal és az ügyvéddel való kapcsolattartás, illetve a fogvatartás indokáról való tájékoztatás ebben az esetben is kötelessége a hatóságoknak. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, amelynek Egyiptom is részese, amelynek 9. és 14. cikke tiltja az önkényes fogvatartást, garantálja, hogy az illetőt tájékoztassák a fogvatartása indokáról, a lehető leghamarabb bíróság elé állítsák, és az illető fellebbezhessen az őrizetét elrendelő határozat ellen. Az ENSZ önkényes fogvatartással foglalkozó munkacsoportja szerint a fogvatartás akkor is önkényes, ha azt az adott ország belső joga azt lehetővé teszi, amennyiben az ellentétes a nemzetközi előírásokkal és sérti az emberi jogokat. A kínzás tilalma a nemzetközi jog szabályai alapján abszolút, ami azt jelenti, hogy senkit, semmilyen körülmények között nem lehet kínzásnak és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak, büntetésnek alávetni.

Az egyiptomi hatóságok az elmúlt években több ezer ellenzékinek tartott embert tartóztattak le és tartottak fogva hosszan húzódó előzetes letartóztatásban. Az SSSP terrorizmushoz vagy más bűncselekményhez köthető alaptalan vádakra hivatkozva akár az előzetes maximális 2 éves hosszát meghaladó ideig is nyomozott. A koholt eljárásoknak jogvédők, aktivisták, ügyvédek, politikusok, tüntetők, újságírók, egészségügyi dolgozok és akadémikusok is áldozatul estek. A velük szembeni eljárások általában titkos rendőri nyomozásokon alapulnak, amelyekhez sem a gyanúsítottak, sem az ügyvédeik nem férhetnek hozzá, egyes esetekben pedig a hatóságokkal szemben kritikusnak vélt közösségi média bejegyzésekre alapulnak. Patrick Zaki George-t, a Bolognában tanuló társadalmi nemek szakos kutatót és hallgatót 2020 februárjában tartóztatták le, amikor a Kairói Nemzetközi Repülőtérre érkezett. Őt jelenleg is terrorizmus gyanúja miatt tartja fogva az SSSP.