Május 4-én, hétfőn jelent meg a Kormány 181/2020. (V. 4.) számú rendelete, amely lehetővé teszi, hogy elektronikus úton ellenőrizzék a hatósági házi karantén szabályainak betartását, illetve módosítja a járványügyi szabályszegésre vonatkozó eljárást is. A legnagyobb probléma, hogy a rendelet állításával szemben az elektronikus ellenőrzés valójában nem önkéntes, hátrányosabb helyzetbe hozhat bizonyos csoportokat, indokolatlanul hosszú ideig kezelnek majd a hatóságok különleges adatokat illetve egy kevésbé érvényesülnek majd a büntetőjogi garanciák a járványügyi szabályszegések esetében.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában elrendelt hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzéséről szóló 181/2020. (V. 4.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a rendőrség elektronikus úton ellenőrizze, hogy a házi karanténban lévő cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár betartja-e a karantén szabályait, vagyis nem hagyta el a kijelölt helyet. Erre a célra vélhetően egy okoseszközre (elsősorban okostelefonra) telepített szoftver szolgál, amely tájékoztatja a rendőrséget az illető helyzetéről (vagyis a szoftver gyűjti és megosztja a helyadatokat a rendőrséggel), akik aztán ezt az adatot összevethetik a házi karantén földrajzi helyével.

A rendelet szerint az illető köteles lesz a „rendőrség által előírt műveletet” is elvégezni, amelynek pontos részletei ugyan nem derülnek ki a rendeletből, de mivel a jogszabály feljogosítja a rendőrséget az illető arcképmásának kezelésére, illetve arcképének összevetésére a nyilvántartásokban szereplő arcképével, így valószínűsíthető, hogy a rendőrség azt fogja kérni, hogy az illető egy feltöltött arcképpel (szelfi) igazolja, hogy valóban nála van a telefon. A rendőrség a szabályok betartását elsősorban elektronikus úton, de ha kell, személyesen is ellenőrizheti. Ez a rendszer nagyon hasonlít a nemrégiben Lengyelországban bevezetett Home Quarantine nevű alkalmazásra, amellyel kapcsolatban több adatvédelmi aggály is felvetődött.

Kikre vonatkozik?

A rendelet azokra vonatkozik, akik esetében házi karantént rendeltek el (már a rendelet hatályba lépése előtt is), és elvileg önként vállalják, hogy telepítik és használják a szoftvert. Jelenleg nagyjából 10 500 ember van Magyarországon hatósági házi karanténban.

Mikor ellenőrizhet a rendőr?

Nem tudjuk, hogy a szoftver pontosan hogyan működik (erre vonatkozóan egyelőre nincsen elérhető nyilvános információ), de elvileg gyakorlatilag bármikor ránézhetnek arra, hol van az illető. A rendelet annyit mond, hogy az ellenőrzés nem járhat az érintett magánéletének szükségtelen megzavarásával, és este 10 és reggel 6 között nem lehet indokolatlanul megzavarni a pihenést. Személyesen akkor ellenőrizhetnek, ha az illető nem használja a szoftvert, vagy ha a rendőrség azt gyanítja, hogy kijátssza az ellenőrzést. 

Mikor lép hatályba és meddig alkalmazható?

A kihirdetését követő harmadik napon, vagyis csütörtökön (május 7.) lép hatályba, és a veszélyhelyzet végéig (vagyis ameddig a kormány véget nem vet annak) hatályban is marad. A szoftvert egyébként a karantén megszűnése után az érintett törölheti a telefonjáról, és a rendőrség sem ellenőrzi a továbbiakban. Azonban a rendőrség és a járványügyi hatóság az általa tárolt adatokat (arcképmás, helyadatok, egészségügyi adatok) további 60 napig kezeli. 

Önkéntes vagy szinte kötelező?

Ugyan a rendelet szerint a szoftver telepítése és használata önkéntes, de ez álláspontunk szerint csak látszólagos, a valóságban szankcionálják azokat, akik nem hajlandóak az elektronikus megfigyelésbe beleegyezni. Először is, ha valaki nem akarja telepíteni a szoftvert, akkor fokozottabb rendőri ellenőrzésre számíthat, mint az, aki beleegyezik. Ráadásul, ha ilyenkor szegi meg a házi karantén szabályait, akkor 5 ezertől 500 ezer forintig terjedhet a pénzbírság, a rendőrség pedig nem alkalmazhat a bírság helyett csupán szóbeli figyelmeztetést. Ezzel szemben, ha valaki hozzájárul az elektronikus ellenőrzéshez, de valamilyen ok miatt elmulasztja telepíteni vagy használni a szoftvert, szabálysértést követ el, 3 ezertől 300 ezer forintig terjedő pénzbírságra számíthat, és a rendőrségnek lehetősége van szóban is figyelmeztetni. Vagyis egyértelműen „kedvezőbb” lesz az elektronikus ellenőrzést választani, ami aláássa annak önkéntességét. Felmerül az is, hogy a rendelet hátrányosabban érintheti azokat, akiknek nincs az elektronikus ellenőrzést lehetővé eszközük, ezzel pedig indokolatlanul különböztet meg például vagyoni helyzet alapján, hiszen az ő esetükben csak a fokozottabb ellenőrzés marad az egyedüli opció. 

Összefoglalva: véleményünk szerint nem tekinthető teljesen önkéntesnek az a rendszer, amely előnyökhöz (kevesebb ellenőrzés, kevesebb pénzbírság) és egyértelmű hátrányokhoz (fokozott ellenőrzés, nagyobb pénzbírság) köti az elektronikus ellenőrzésbe való beleegyezést, illetve annak használatát. 

Mi a gond az eljárással?

Jelenleg a járványügyi szabályszegés, például a járványügyi ellenőrzés szabályainak megsértése bűncselekménynek számít, amely elzárással is büntethető. A kormányrendelet szabályai szerint, ha a járványügyi szabályszegést a koronavírussal összefüggésben követik el, már nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősül. Látszólag enyhébb tehát a magatartás megítélése, viszont fontos változás, hogy emiatt az ügyben nem érvényesülnek a büntetőeljárásra vonatkozó garanciák sem. A szabálysértés miatti pénzbírság pedig az új szabályok eredményeképpen 150 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik, vagyis a megemelt összegű bírságokat egy jogi garanciákkal kevésbé védett eljárásban fogják majd kiszabni. 

Fontos változás, hogy az ellenőrzés szabályainak megsértéséért helyszíni bírság is alkalmazható lesz. Ha valaki a rendőr intézkedésekor elismeri a szabálysértés elkövetését, később bíróság előtt nem élhet jogorvoslattal. Ha valaki nem ismeri el a szabálysértés elkövetését, akkor - az általános szabályoktól eltérően - most nem lesz lehetősége szóbeli meghallgatáson ismertetni az álláspontját akkor, ha nem érhető el telekommunikációs eszköz a rendőrségnél.