Miközben a világ harmada magára zárta az otthonát, hogy ezzel is lassítsa a vírus terjedését, a kormányok azt kezdték vizsgálni, milyen technológiai megoldásokkal tudják megkönnyíteni az emberek szabad és biztonságos mozgását. Napjaink leghíresebb tech újdonságai a kontaktkutató appok, amelyek szigorú felügyelet nélkül alapjaiban formálhatják át a magánszféránkat és az emberi jogainkat. A járvány elleni védekezés közben sem engedhetjük meg, hogy Európa normálisként fogadja el az állandó tömeges megfigyelést.

Az Európai Bizottság múlt héten közzétett egy iránymutatást a kontaktkutató alkalmazásokról, amely az első lépés lehet ennek az elkerülésére. A tagországok és a Bizottság által közösen kidolgozott anyag segít a kormányoknak eligazodni abban, milyen új eszközökkel gyűjthetnek adatokat az egészségügyi válsághelyzetben, eközben pedig nem feledkezik meg az emberi jogi kötelezettségekről sem. Ha helyesen alkalmazzák, ez a közös európai megközelítés képes lehet elősegíteni a tagországok közötti mozgást, és segíthet beindítani a gazdasági növekedést is.

Az emberi jogok a válságok során is érvényesek

A javaslat szerint az applikációknak meg kell felelniük az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR előírásainak, ez pedig nemcsak lehetséges, de szükséges is az uniós adatvédelmi testület szerint. Miközben a közegészségügyi járvány során néhány esetben kivételesen el lehet térni a GDPR-tól, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek szabályok és a tagországoknak mindent lehet.

A nemzetközi emberi jogi szabályok továbbra is érvényesek, a magánszférához való jog korlátozásának továbbra is jogszabályban kihirdetettnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie. Az Amnesty és több mint 100 másik civil szervezet közösen megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyeket az államoknak figyelembe kell venniük, ha digitális megfigyelő eszközöket akarnak bevetni a járvány elleni védekezésben.

Az EU iránymutatás az emberi jogokat és az adatvédelmet helyezi előtérbe, és helyesen arra biztatja az országokat, hogy az appok használata önkéntes legyen, és csak addig alkalmazzák őket, ameddig a járvány tart. De van néhány aggasztó ellentmondás is a javaslatokban.

A decentralizált appok jobban tisztelik a magánszférát

Az iránymutatás legfőbb javaslata, hogy decentralizált (nyílt forráskód, decentralizált hálózat)  kontaktkutató appokat kell használni – pont olyat, amelyet az Apple és a Google fejleszt majd, amely sokkal kisebb hozzáférést ad a személyes adatokhoz a hatóságoknak, és amely a jó választás, ha a magánszféra és az emberi jogok védelméről van szó. De ezt gyorsan aláássa az iránymutatás több pontja is.

A Bizottság iránymutatása csak ajánlások, a kontaktkutató appok pedig nagyban eltérhetnek egymástól a felépítésükben és működésükben. A bizottsági javaslat olyan alkalmazásokat részesít előnyben, amelyek nemcsak, hogy egy központi kormányzati adatbázishoz, hanem egy egész Európát átívelő hálózathoz kötődnek. Emberi jogi szempontból ez komoly probléma, mert lehetőséget adna a kormányoknak, hogy elképesztő mennyiségű személyes adathoz jussanak hozzá, és ezeket más adatbázisokkal kapcsolják össze nemcsak a saját országukban, hanem az egész régióban.

A kontaktkutató appokat csak korlátozott területen és egyértelműen meghatározott céllal illetve garanciákkal lehet alkalmazni. Rengeteg lehetőség nyílik a visszaélésre, ha az országok elkezdenek adatokat gyűjteni “még jó lehet valamire alapon” vagy összekapcsolják azokat más adatbázisokkal. Az adatvédelmi hatóságoknak rendszeresen és szigorúan ellenőrizniük kell az alkalmazások használatát, hogy biztosítani lehessen, minden az emberi jogi és adatvédelmi előírásoknak megfelelően működik.

Miközben elvileg az alkalmazások használata önkéntes, az iránymutatás hangsúlyozza, hogy csak akkor lesznek igazán hatékonyak, ha több mint a lakosság fele használja azokat. Csak bízni tudunk abban, hogy az országok inkább a kontaktkutató appok hatékonyságának korlátait látják ebben, és nem biztatásnak veszik, hogy minél több emberre kényszerítsék rá azokat. Dél-Koreában például a hatóságok jó gyakorlatként értékelik a használatukat, ezzel pedig arra biztatják az embereket, hogy rengeteg információt osszanak meg magukról, ami komoly probléma emberi jogi szempontból.

A Bizottságnak egyértelművé kell tennie, hogy az emberi jogok védelme érdekében az applikációknak decentralizáltnak kell lenniük. Azért, hogy elkerüljük a visszaéléseket, egyértelművé kell tenni, hogy pontosan milyen körülmények között, milyen adatokat lehet gyűjteni, hol és hogyan lehet azokat tárolni, és főleg, milyen adatok és módszerek tiltottak. Egy fokkal egyértelműbb az uniós adatvédelmi testület közleménye, de bízhatunk-e abban, hogy az országok figyelembe veszik az abban foglaltakat?

A közös európai megközelítés nem igazán halad a tervek szerint. Franciaország felszólította az Apple-t, hogy függessze fel a biztonsági beállításokat, hogy létrejöhessen egy centralizált alkalmazás. Ausztria és Svájc nem kér a decentralizált modellből. Hollandia egy “appathon” verseny után, és az Amnesty és mások közbelépésére szerencsére rájött, hogy sokkal összetettebb kérdéssel állnak szemben, és több időre van szükségük a feltételek kidolgozására.

Azért, hogy a technológia megfelelő segítséget jelentsen, az embereknek bízniuk kell abban, hogy érdekükben áll azt használni. Biztosnak kell lennünk abban, hogy a fejlesztők, üzemeltetők és a felügyeletüket ellátrók a mi érdekükben járnak el, és szem előtt tartják az ember jogokat a járvány alatt és után is. Különösen veszélyhelyzetben nem feltételezhetjük, hogy az országok mindenben a szabályok szerint fognak eljárni, ezért van szükség átláthatóságra az egész folyamat során.

Egyelőre nem világos, hogy a kontaktkutató appok mennyire hatékonyak az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentésében. Pusztán egy darab olyan eszközről van szó, amit használni lehet a járvány elleni védekezésben, de kizárólag ellenőrzés mellett, korlátokkal és garanciákkal együtt, és alkalmazásuk soha nem jelenthet veszélyt az emberi jogokra.

Anna Bacciarelli, Amnesty International Mesterséges Intelligencia és Big Data kutatója

Az írás először az EUObserver oldalán jelent meg.