Az emberiség egy soha nem látott egészségügyi válsághelyzettel néz farkasszemet. A koronavírus-járvány idején különösen fontos szerepet tud (és kell is) a technológiának betöltenie, hogy minél több életet meg tudjunk menteni.

Számos fontos felhasználási terület van a hivatalos információk eljuttatásától egészen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítéséig. Azonban néhány kormány a járványt arra használja fel, hogy a tömeges megfigyelést még több emberre vagy akár az egész lakosságra kiterjessze.

Ha most nem lépünk közbe, ezek az intézkedések gyökeres változást hozhatnak a magánszféránkban és az emberi jogainkban.

Szabad-e tömeges megfigyelést lehetővé tevő technológiát használni a járvány elleni küzdelemben?

A kormányoknak kötelessége garantálni az emberek egészséghez való jogát, illetve megelőzni, kezelni és kordában tartani a járványokat. Ennek érdekében ideiglenesen korlátozhatnak bizonyos emberi jogokat, de nem tehetnek meg bármit. A tömeges megfigyelések kiterjesztése törvényellenes kivéve, ha megfelel néhány szigorú feltételnek. A kormányoknak bizonyítaniuk kell, hogy az általuk hozott intézkedések jogszabályban rögzítettek, szükségesek, arányosak, időkorláthoz vannak kötve, és az alkalmazásuk átláthatóan illetve megfelelő felülvizsgálat mellett történik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megfigyelést lehetővé tevő technológiák akkor alkalmazhatóak, ha azok a legkevesebb jogsérelemmel járó eszközök a kívánt cél elérése érdekében. Nem okozhatnak több kárt, mint amekkora előnyt el lehet érni velük.

Az elmúlt időszak történései megtanítottak minket arra, hogy ha egyszer élesben kezdenek alkalmazni ilyen eszközöket, akkor azok gyorsan a mindennapok részévé válnak. A szeptember 11-i terrortámadás után a kormányok tömeges megfigyelést lehetővé tevő apparátusa jelentősen bővült, és ha már egyszer ezeket hadrendbe állították, akkor csak az adott kormány politikai akaratán múlik, hogy meddig maradnak velünk.

Helymeghatározás

Sok ország kezdte el a járvány miatt nyomon követni az emberek mozgását a telefonjainak helyadatai alapján. Ausztria, Belgium, Olaszország, az Egyesült Királyság és Németország gyűjt be a hírek szerint anonimizált, aggregált adatokat a szolgáltatóktól.

Más országok is vannak, akik gyűjtenek ilyen adatokat, de nem névtelenül vagy aggregálva. A sajtóhírek szerint Ecuador például GPS adatok alapján követi nyomon, hogy ki tartja be a karanténra vonatkozó szabályokat. Az izraeli hatóságoknak az a lépése, hogy engedélyezték a biztonsági szolgálatoknak, hogy a vírus által fertőzött emberek telefonos adatait használják, máris komoly aggályokat vetett fel. A rendszer élesben működik, eddig 400 ember kapott már sms-ben figyelmeztetést, hogy fertőzöttel érintkezhettek.

Dél-Koreában a hatóságok egészségügyi tanácsokat küldenek ki sms-ben, amelyek tartalmazzák a fertőzöttek személyes adatait, sőt egy linket is, amelyen nyomon lehet követni a mozgásukat. A lépés komoly tiltakozásokat váltott ki, mivel az jogellenes és sérti a magánszférához való jogot.

Ezek a hatósági lépések felvetik annak a kérdését, hogy a személyes adatainkat hogyan gyűjtik, kezelik és osztják meg a hatóságok. Komolyan fennáll annak a veszélye, hogy az adatokat nemcsak a járvány elleni védekezés céljából használják fel.

Mesterséges intelligencia és a Big Data

Több ország is a mesterséges intelligencián (Artificial Intelligence, AI) és a big datán alapuló technológiákban látja a koronavírus elleni hatékony védekezés zálogát. Kína “okos” testszkennerekkel és arcfelismerő rendszerrekkel igyekszik a járvány terjedését nyomon követni. A kínai óriásvállalat, az Alibaba nemrég a piacra dobott egy olyan alkalmazást, amely az egészségügyi adatok alapján színkódokkal látja el az embereket: zöld a biztonságos, a sárga egy hetes karantént, a piros pedig 14 napos karantént jelent. A rendszer arra szolgál, hogy eldöntsék, ki tartózkodhat közterületen. Az alkalmazás az információkat a rendvédelmi szervekkel is megosztja, ami nagyon aggasztó.

A lengyel kormány egy olyan alkalmazást vezetett be, amely célja, hogy az emberek betartsák a házi karantént. Az applikáció szelfiket készít, majd ezeket egy arcfelismerő rendszer segítségével és a helyadatok alapján elemzik, így állapítják meg, hogy az illető otthon van-e. Hasonló alkalmazásokról hallani más országokból is, például Indiából, ahol hasonló alkalmazáson dolgoznak.

A mesterséges intelligenciára épülő technológiák növelhetik a hátrányos megkülönböztetés mértékét, és negatívan érinthetek az amúgyis marginalizált csoportokat. Sok ilyen rendszer épül átláthatatlanul működő algoritmusokra, amelyek torz adatokat használva erősítik a diszkriminációt.

A kormányoknak nem szabad olyan technológiákat alkalmazniuk, amelyek olyan adatokat gyűjtenek, amelyekre nincs szükség a járvány elleni küzdelemben. A hatóságoknak egyúttal meg kell erősíteniük az adatvédelemre vonatkozó előírásaikat, és meg kell akadályozniuk, hogy a technológia hátrányos helyzetbe hozzon embereket.

A magáncégek

Miközben a magánvállalatok és az államok együttműködéseiből egy sor kreatív megoldás születhet a járvány kezelésére, aggasztó módon egyre több kormány fordul olyan cégekhez, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogi előírásokat.

A Clearview AI és a Palantir – mindkét cég hírhedt arról, hogy az emberi jogokat semmibe veszi – az amerikai hatóságokkal tárgyal. Az izraeli NSO, amely arról ismert, hogy malwareket ad el jogsértő kormányoknak, olyan big data elemző szoftverekkel házal, amelyek állítólag az emberek mozgását tudják nyomon követni.

Az NSO és a hasonló cégek arról ismertek, hogy az árnyékban dolgoznak, és nem vonják őket felelősségre az általuk elkövetett jogsértésekért.

Létfontosságú, hogy a járvány elleni védekezésben résztvevő cégek betartsák a rájuk vonatkozó emberi jogi előírásokat, ezek alól egy világjárvány sem adhat felmentést.

A járvány után

Ahogy talán minden korábbinál jobban egymásra vagyunk utalva, hogy átvészeljük ezt az időszakot, nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy hosszútávon milyen hatással lesznek a most alkalmazott technológiák az életünkre. Ezek nagy eséllyel a járvány után is velünk maradnak, és meghatározzák majd, milyen világban fogunk élni. Ezért fontos, hogy az emberi jogok legyenek a középpontban. Mindannyiunk érdekében.