Európa-szerte olyanok ellen indultak eljárások és váltak zaklatások áldozataivá, akik nem tettek mást csak emberséget és szolidaritást mutattak a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, például meleg ruhát adtak nekik vagy kimentették őket a tengerből.

JELENTÉS

Európa-szerte olyanok ellen indultak eljárások és váltak zaklatások áldozataivá, akik nem tettek mást csak emberséget és szolidaritást mutattak a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, például meleg ruhát adtak nekik vagy kimentették őket a tengerből – áll az Amnesty International jelentésében.

Az Amnesty legújabb jelentése részletezi, hogyan vették célba a rendőrök és az ügyészek azokat, akik menekülteknek, menedékkérőknek és migránsoknak segítettek, mindehhez felhasználva az embercsempészésre és terrorizmus elleni küzdelemre szolgáló törvényeket.

“A nagy igyekezetben, hogy korlátozzák és elijesszék a menekülteket és migránsokat Európától, minden olyan cselekedet, amely arra irányul, hogy a menekülők biztonságban érezzék magukat, fenyegetésnek számít.” – mondta Elisa De Pieri, az Amnesty International európai kutatója.

“Mivel az európai országok nem képesek vagy nem hajlandóak a menekültek és migránsok legalapvetőbb szükségleteit sem kielégíteni, így gyakran hétköznapi emberekre hárul ez a feladat. Azzal, hogy ezeket az embereket büntetik, az európai kormányok a menekülő embereket is még nagyobb veszélybe sodorják.”

A jelentés 2017 és 2019 közötti indított abszurd vádakon alapuló eljárásokról szól, amelyek Horvátországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Máltán, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban indultak. A dokumentum bemutatja, hogy az eredetileg az embercsempész-hálózatok elleni küzdelemre szánt időt, erőforrásokat és törvényeket hogyan használták fe olyan emberek ellen, akik menekülteknek, menedékkérőknek és migránsoknak segítettek.

Eljárás indult, mert meleg ruhát és menedéket adott

A jelentésben szereplő számos ügy alapja “az irreguláris belépés elősegítése” vád, amelyet gyakran használtak olyan magánszemélyek és civil szervezetek ellen, amelyek humanitárius segítséget nyújtottak vagy más módon szolidárisak voltak a menekülőkkel.

A francia hegyivezető, Pierre Mumber ellen például azért indult eljárás, mert “elősegítette mások szabálytalan belépését” Franciaország területére azzal, hogy meleg teát és ruhát adott négy nyugat-afrikai menedékkérőnek. A férfit végül a másodfokú eljárás során felmentették a vád alól.

Az Alpok francia oldalán érvényben lévő szigorú szabályok alapján azok a menekültek és migránsok, akiket az olasz határ 20 km-es közelében kapnak el “szabálytalan határátlépőknek” minősülnek, és bárki, aki segít nekik, a börtönt kockáztatja. Szinte senki, akit ezen a területen kapnak el, nem tud menedéket kérni, gyakran egyszerűen csak illegálisan visszaküldik Olaszországba az embereket.

Svájcban több ember, köztük egy lelkész ellen indult eljárás illetve ítéltek el, mert menedéket vagy segítséget nyújtottak külföldieknek.

A svájci parlament a következő napokban parlamenti vitát tart, amely magával hozhatja az irreguláris belépés elősegítésére vonatkozó szabályok megváltozását. Az Amnesty felszólítja a képviselőket, hogy biztosítsák, a humanitárius segítség kivételt képez, és a szolidaritás nem von maga után majd eljárást és büntetést.

A civil szervezetek zaklatása és a tengeri mentés kriminalizálása

A büntetőeljárások és lejáratókampányok célkeresztjébe a civil szervezetek is belekerültek. A horvát Are You Syrious és a Centre for Peace Studies nevű civil szervezeteket zaklatták, megfélemlítették és “irreguláris bevándorlás elősegítése” miatt vádat emeltek ellenük, amiért feltárták, ahogy a horvát hatóságok erőszakot alkalmazva jogellenesen küldenek vissza embereket Bosznia-Hercegovina és Szerbia területére.

Olaszországban azok a szervezetek találták magukat szembe lejáratókampányokkal, büntetőeljárásokkal, a mentést és a kikötést hátráltató szabályokkal, akik azoknak az életét mentették meg, akik egyébként nagy valószínűséggel a vízbe fulladtak volna.

2017 augusztusától kezdve az olasz hatóságok több esetben lefoglalták civilek hajóit, amivel hozzájárultak, hogy kevesebb mentőhajó legyen a vizeken, miközben 2018-ban és 2019-ben is nőtt a halálos áldozatok száma.

A spanyol hatóságok a jogszabályokkal visszaélve akadályozták a mentéseket, egészen 901 000 euróig terjedő bírságokkal fenyegetve a mentőhajókat üzemeltető szervezeteket.

A két mentésre kiképzett aktivistát, Sarah Mardinit és Seán Bindert hónapig tartották a görög hatóságok előzetes letartóztatásban, amiért segítettek a menekülteknek biztonságban partot érni Leszbosz szigetén. A vád ellenük irreguláris belépés elősegítése és kémkedés, jelenleg a bírósági tárgyalásukra várnak.

“Arra vállalkoztunk önként, hogy a bajbajutottaknak segítünk.” – mondta Sarah Mardini. “Akár 25 évre is börtönbe zárhatnak minket, mert másoknak segítettünk. De ha az kérdezed, tudva, hogy az egész életem fenekestül felfordult, másként csinálnám, a válaszom határozott nem.”

A pénzbüntetések és eljárási költségek árnyékában a jogvédők és civil szervezetek kevesebb időt és erőforrást tudnak áldozni a humanitárius munkájukra, mert a minden alapot nélkülöző vádak ellen is meg kell magukat védeniük, illetve a mentőhajót üzemeltető szervezeteknek a lefoglalt hajóikat is vissza kell szerezniük.

2019 márciusában menekültek és migránsok egy csoportja szembeszállt az El Hiblu nevű hajó kapitányával, aki miután kimentette, vissza akarta őket vinni Líbiába dacára annak, hogy ott kínzásnak és más jogsértések veszélyének lettek volna kitéve. Amikor a hajó végül kiköltött Máltán, három fiatalt a csoportból őrizetbe vettek, amiért eltérítették a hajót. Akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak a terrorellenes törvények alapján. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy erőszakot alkalmaztak vagy bárkit veszélybe sodortak volna.

Az Amnesty felszólítja az EU-t és a tagországokat, hogy módosítsanak az irreguláris belépésre, átutazásra és tartózkodásra vonatkozó nemzeti és uniós szabályaikon úgy, hogy a definíció tartalmazza vagyoni előnyszerzést mint tényállási elemet. Ezzel megakadályozható lenne, hogy ezeket a szabályokat a humanitárius segítséget nyújtók ellen használják.

A jogvédők megérdemlik a védelmet

Azok, akik másoknak segítenek és védelmezik az emberi jogokat, az ENSZ jogvédőkre vonatkozó egyezménye szerint jogvédők. Az Egyezmény értelmében az országoknak kötelessége garantálni számukra, hogy biztonságos és a munkájukat segítő környezetben dolgozhassanak anélkül, hogy megtorlástól kelljen tartaniuk.

Európa vezetőinek lépéseket kell tenniük, hogy az Egyezmény előírásainak érvényt szerezzenek, és senki ellen se induljon eljárás pusztán az emberi jogi tevékenysége miatt.

“A hatóságoknak véget kell vetniük a jogvédők üldözésének. A történelem rossz oldalára kerülnek azok a kormányok, akik az életmentést bűncselekményként kezelik.” – mondta Elisa De Pieri.

“Sokkal több hétköznapi európai polgár mutatott emberséget, mint ahány európai kormányról ez elmondható. Felháborító, hogy a jogvédők ellen abszurd vádak alapján azok indítanak eljárásokat, akik a határaikat lezárva emberi életeket sodornak veszélybe.”