A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleménye

A kormánynak a munkáját ért bírálatokra érvekkel és párbeszéddel kellene reagálnia, nem megbélyegzéssel és elhallgattatással. Ezért fontos az az eljárás, amely az Európai Unió Bíróságán zajlik a magyar civilellenes törvényről. A kormánypárti többség még 2017-ben kötelezte arra a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel nyilvános kiadványaikon és felületeiken.

A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény miatt az Európai Bizottság 2017 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított, ami két éve már bírósági szakaszban van. Többek közt arra hivatkozott a Bizottság, hogy az intézkedés indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, a civil szervezetek tevékenységét és a tőke szabad mozgását. Az Európai Unió Bíróságától kérték annak megállapítását, hogy a törvény az uniós jogot sérti.

A bíróság eljárása már a végéhez közeledik. Az ítélethozatalt készíti elő, hogy január 14-én ismertették a főtanácsnoki indítványt, amely javaslatot tesz az ügy jogi megoldására. Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok a kedden ismertetett indítványában azt javasolta a bíróságnak, hogy állapítsa meg: a civilellenes magyar törvény a magánélet és a személyes adatok védelmét, valamint az egyesülési szabadságot sértő rendelkezéseket tartalmaz, és indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

A főtanácsnok álláspontja, hogy egy magyar civil szervezetnek juttatott külföldi támogatás tőkemozgásnak minősül. Ezt a tőkemozgást Magyarországon olyan feltételekhez kötötték, ami egyebek mellett elrettentheti a külföldi támogatókat attól, hogy adományt juttassanak a magyar civil szervezeteknek. Tarthatnak ugyanis attól, hogy megbélyegzik őket, ha a támogatás részletei nyilvánosságra kerülnek. Ráadásul azzal, hogy a nevüket és adományaik összegét nyilvános adatbázisba foglalja az állam, vagyis személyes adataikat kezeli, a magánéletükbe avatkozik be.

A civilellenes törvény Sánchez-Bordona szerint hatással lehet az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására is azzal, hogy megnehezíti az adományozást, és így korlátozhatja az egyesülés szabadságához való jogot is. A magyar állam egyebek mellett a közrend védelmére hivatkozott – a főtanácsnok viszont úgy véli, csak azokkal a civil szervezetekkel szemben lehetne intézkedni erre hivatkozva, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet, és nem lehet előzetesen, valamennyi szervezettel szemben előírni a vitatott kötelezettségeket. Ezen túl azt is jelezte, hogy az uniós szabályozás megfelelő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

A következő lépés már az ítélethozatal. Az, hogy a törvény a főtanácsnok szerint is jogsértő, megerősítette a bizalmunkat abban, abban, hogy az Unió luxembourgi bíróságán elbukik a kormányt kritizálni merészelő szervezetekre szabott civilellenes törvény, és olyan döntés születik, amely alapján hatályon kívül kell helyezni a jogszabályt.