Diego García-Sayán, az ENSZ témával foglalkozó különleges jelentéstevője szerint továbbra sincs érdemi garancia arra, hogy a közigazgatási bíróságok politikai befolyástól függetlenül fogják tudni végezni a munkájukat – áll a független szakértő tájékoztatójában. Az ENSZ szakértője korábban már levélben fordult a magyar kormányhoz, de választ nem kapott.

A januártól felálló új bírósági rendszer a tervek szerint egy sor olyan kérdésben határoz majd, amikor magyar állampolgárok kerülnek szembe a hatóságokkal. Gyülekezési, közbeszerzési, építési, környezetvédelmi, nyugdíj, adó kérdések dőlnek majd el ezeken a bíróságokon, és könnyen lehet, hogy itt döntenek majd arról is, milyen közérdekű adatokat ismerhetünk meg.

Márciusban a Velencei Bizottság már jelezte a magyar jogalkotó felé, hogy a decemberben elfogadott törvény „túl sok hatalmat ad túl kevés ember kezébe”, és nincsenek megfelelő garanciák és eszközök ennek ellensúlyozására. A Velencei Bizottságnak közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírók arról számoltak be, hogy félnek és aggódnak amiatt, hogy számos a jövőbeli munkájukat érintő részletet (például, hogy konkrétan milyen ügyek tartoznak a bíróságokhoz) csak azután fognak megismerni, miután lejár az áthelyezésük kérésére rendelkezésre álló időszak (2019. április 30.). Bár a magyar kormány a napokban módosított a törvényen, ez csak a felmerült problémák töredékét orvosolta.

Garcia-Sayán ENSZ szakértő szerint a módosítások ellenére az igazságügyi miniszternek továbbra is minden eszköze adott, hogy az „átmeneti időszakban” olyan bírókat jelöljön a közigazgatási bíróságokra, akiket akar, ebben pedig még a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke sem tudja megakadályozni. A miniszternek lehetősége lesz kénye-kedve szerint megváltoztatni a bírókat jelölő bizottság által felállított sorrendet, és kinevezésre lényegében bárkit felterjeszteni a köztársasági elnöknek. A szakértő ezért felszólítja a magyar kormányt, hogy hozzák összhangba a törvényt a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival.

Egy másik nagyon aggályos részlet, hogy a közigazgatási bíróságok önkormányzati szervének, az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak továbbra is „rendkívül korlátozott jogosítványai” lesznek a bírók, bírósági elnökök és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének kiválasztási folyamatában. Garcia-Sayán szerint erősíteni kell a Tanács függetlenségét és befolyását az igazságügyi miniszterrel és a Felsőbíróság elnökével szemben.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy minden bíróságot érintő reformnak a bíróságok függetlenségét kell erősítenie, és nem az országgyűlés vagy a kormány befolyását felettük. Utalva arra, hogy a törvényt decemberben lényegében az érintettek és szakértők bevonása nélkül fogadták el, a különleges jelentéstevő felszólítja a kormányt, hogy a törvény felülvizsgálatát egy nyílt, tisztességes és átlátható folyamat során, bírók és civil szervezetek bevonásával, a hazai és nemzetközi sztenderdek és a nemzetközi és regionális szervezetek (például a Velencei Bizottság) ajánlásainak figyelembevételével végezzék el.

„A Velencei Bizottság után egy újabb független szakértő erősítette meg, amit hazai civil szervezetek, többek között az Amnesty Magyarország is már több hónapja mond: komoly veszély fenyegeti a bíróságok függetlenségét. A kormány láthatóan csak kozmetikai kezelésekre hajlandó, és mindenáron fenn akarja tartani a politikai befolyást a közigazgatási bíróságok felett.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Nagyon egyszerű, amit a kormánynak tennie kell: korlátozza érdemben a miniszter jogosítványait, erősítse a bírói önigazgatást, és maradjon távol a bíróságoktól, hogy azok szakmai és ne politikai szempontok szerint végezhessék a munkájukat.”