Az európai kormányok is felelősek a menedékkérők ezreinek rendszeres, jogellenes és gyakorta erőszakos módon történő kollektív kiutasításáért és visszatoloncolásáért Bosznia-Hercegovina nyomorúságos és egyáltalán nem biztonságos menekülttáboraiba - áll az Amnesty International ma közzétett jelentésében.

JELENTÉS

A határig tolva című jelentés részletezi, hogy az európai kormányok – a nemzetközi jognak való megfelelés helyett, a határellenőrzés előtérbe helyezésével – nemcsak szemet hunynak a horvát rendőrség brutális támadásai felett, de finanszírozzák is annak tevékenységét, ezzel pedig hozzájárulnak a növekvő humanitárius válsághoz az Európai Unió határán.

„Ahhoz, hogy megértsük az európai kormányok prioritásait, csak a pénzt kell nyomon követnünk. A humanitárius segítségnyújtáshoz adott pénzügyi hozzájárulások eltörpülnek a határok biztonságára fordított források mellett, amelyek magukban foglalják a horvát határrendészek felszerelését és béreinek kifizetését is.” - mondta Massimo Moratti, az Amnesty International európai kutatási igazgatója.

„Eközben a háború és az üldöztetés elől menekülő embereket a horvát rendőrök megverik, meglopják és erőszakkal visszaküldik, ezzel pedig kiszolgáltatják őket a nem működő bosnyák menekültügyi rendszernek.”

Jelenleg mintegy 5500 nő, férfi és gyermek ragadt a horvát határ közelében lévő Bihács és Velika Kladusa bosnyák kisvárosokban, ahol használaton kívüli korábbi gyárépületekben élnek. Bosznia-Hercegovina nem tud megfelelő védelmet és ellátást biztosítani számukra, a rögtönzött táborok pedig nem higiénikusak, hiányzik a forró víz, az orvosi ellátás és nincs elegendő élelmiszer sem.

Az egyik afgán anyuka a következőket mesélte az Amnesty Internationalnek: „Nincs elég élelem a család, különösen a gyerekek számára. Folyton éhesek.”

A bürokratikus akadályok, a hiányzó jogi segítség és a korlátozott hivatali erőforrások azt jelentik, hogy a menedékkérők által Bosznia-Hercegovinában benyújtott menedékkérelmeket valószínűleg nem bírálják el. A legtöbben más európai országokba próbálnak eljutni.

Ez az út nem könnyű. Miután korábban Görögországon és Bulgárián keresztül jutottak be az EU-ba, ahol a menekültügyi rendszerek nem voltak képesek megfelelő védelmet nyújtani, az emberek az unión kívül, a Balkánon folytatják az útjukat. Ahhoz, hogy elérjék Szlovénia vagy Olaszország területét, ahol az EU schengeni övezetének szabad mozgásra vonatkozó szabályai életbe lépnek, át kell kelniük Horvátország sűrű erdőin, gyors folyású vizein és egyes helyeken éles aknamezőkön is át kell jutniuk.

2018 első tíz hónapja alatt legalább 12 ember fulladt meg a Nyugat-Balkánon, többségük Horvátországból Szlovéniába próbált átjutni. Rajtuk kívül több tucatnyian haltak meg még. Egy fiatal afganisztáni nő arról számolt be az Amnesty Internationalnek, hogy miután egy horvátországi erdőben medvét láttak, a vele utazó nő elvetélt. “Annyira megijedt, hogy a baba halva született. Hat hónapos terhes volt.”

Akik megkísérlik az utazást, sűrűn találkoznak a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti határon lezajló szándékos visszaküldésekkel és kollektív kiutasítással, amelyek gyakran erőszakkal és megfélemlítéssel járnak együtt, miközben a menedékkérelmekkel nem foglalkoznak.

Bihács és Velika Kladusa táborainak szinte minden lakóját Horvátországból vagy Szlovéniából küldték vissza Bosznia-Hercegovinába. A megkérdezettek közel egyharmada tapasztalt erőszakot a horvát rendőrség részéről. Sokan számoltak be arról, hogyan verték meg, semmisítették meg az irataikat és lopták meg őket, amely úgy tűnik, a horvát hatóságok szisztematikus és szándékos gyakorlata, célja pedig, hogy megakadályozza az országba való jövőbeni belépést.

Egy gázai fiatalember elárulta, hogy mi történt vele, amikor a rendőrség kilenc másik emberrel együtt elfogta. “A boszniai határhoz vittek. Egyesével szállítottak ki bennünket az autóból, és gumibottal kezdtek ütni.” - nyilatkozta.

Azt is elmesélte, hogyan fújták le az arcát valamivel, amit paprikaspray-nek gondolt: „Nem láttam semmit. Égett a szemem. Aztán azt mondták, hogy tűnjünk el, és soha ne térjünk vissza Horvátországba.”

Az Algériából származó Sami elmesélte, hogy őt és egy csapatnyi másik férfit hogyan vitték el egyenként, és fogták közre álarcos rendőrök, akik gumibottal és baseball ütővel verték őket. “Ezután elvették a pénzünket és a telefonjainkat, és azt mondták, hogy menjünk Bosznia felé.”

Egy másik ember azt is elárulta, hogy a horvát rendőrség elvették a cipőiket, meleg ruháikat és hálózsákjaikat, majd arra kényszerítették őket, hogy jéghideg folyókon és patakokon keresztül, kilométereken át mezítláb gyalogoljanak a boszniai határ felé. Az ilyen típusú visszaélésekre elsősorban éjszaka és a kijelölt határátkelőhelyekektől távolabb eső területeken került sor.

Az Olaszországban és Szlovéniában elfogottak gyakran lánc-refoulement áldozatai, a horvát rendőrségnek összegyűjtve adják át őket, majd erőszakkal küldik vissza Bosznia-Hercegovina táboraiba anélkül, hogy a menedékkérelmeiket figyelembe vennék.

Miután egyre szélesebb körben vált ismertté a határon zajló erőszak, a horvát hatóságok mindent elkövetnek, hogy megnehezítsék működésük nyilvánosság általi ellenőrzését. Megakadályozták a horvát közintézmények kísérleteit, hogy a határon folyó migrációs gyakorlatokat felügyeljék, a menekültek és migránsok jogaival foglalkozó szervezeteket pedig vették célba.

A civil szervezetek önkénteseit zaklatták, a rendőrség hivatalos vádak nélkül órákig tartotta fogva és büntetőeljárással fenyegette őket. A Belügyminisztérium néhány szervezetet azzal is megvádolt, hogy segítették az embereket a Horvátországba történő irreguláris bejutásban. Mindezek bénítólag hatottak a menekültek segítésével és támogatásával foglalkozókra

A határon tapasztalható megdöbbentő gyakorlatok ellenére az Európai Unió továbbra is jelentős forrásokat juttat Horvátországnak. Az EU szándékosan hagyja figyelmen kívül az európai menekültügyi rendszer hibáit is, amelyek ezeket az utakat szükségessé teszik.

„Amint a hőmérséklet emelkedik és a hó elolvad, a Horvátországon átkelni szándékozók száma megnő. Ugyanakkor mivel Bosznia-Hercegovina nem tud megbirkózni a növekvő számban védelmet kereső emberek érkezésével, lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a humanitárius válságot az EU határán.”- nyilatkozta Massimo Moratti.

„Az európai vezetők a továbbiakban már nem tudják eltussolni a felelősségüket a balkáni útvonalon folytatott kollektív kiutasításokért és erőszakos visszatoloncolásokért. Eltökéltek abban, hogy megerősítsék az EU határait, nem számít, milyen emberi áron.” 

A Bosznián és Horvátországon keresztül vezető útvonal egyre népszerűbbé vált, mivel Magyarország a déli határán kerítést emelt, és erőszakkal küld vissza embereket Szerbiába, így ennek a két országnak a megközelítése egyre nehezebb.