A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell
2019/2/22
Az 1940-es évek óta nem történt Magyarországon hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat, mint a hat roma ember életét követelő, rasszista indítékkal elkövetett sorozatgyilkosság 2008-2009-ben. Ma az áldozatokra emlékezünk, de kifejezzük együttérzésünket és támogatásunkat a támadások túlélő sebesültjei és valamennyi áldozat hozzátartozói és valamennyi cigány ember felé is.
Emlékeznünk kell arra is, hogy a sorozatgyilkosságok nyomozása során a hatóságok számos hibát vétettek. Az elkövetőket minden bizonnyal hamarabb el lehetett volna fogni, több emberéletet meg lehetett volna menteni, ha a hatóságok professzionális munkát végeznek, ha hamarabb felismerik a gyilkosságok rasszista indítékát és sorozat jellegét, ha a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal megfelelően együttműködik. Jogvédő szervezetek - a TASZ, a NEKI, az Amnesty és az ERRC - helyszíni vizsgálatot tartottak és árnyékjelentést készítettek a mulasztásokról, ajánlásaikban nyomozások jó európai gyakorlataira hívták fel a figyelmet.
A gyilkosokat 2009. augusztus 20-án fogták el, és nagyon alapos bírósági eljárásban végül 2016-ban ítélték jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre. Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt. Emellett hangsúlyozta, hogy erkölcsileg megengedhetetlen, és emiatt súlyosabbnak minősül, ha valakiket akár cigány, akár más nemzetiséghez tartozásuk miatt ér erőszak. A másodfokú bíróság is hangsúlyozta, hogy a sértettek személye az elkövetők számára teljesen közömbös volt, kizárólag a származásuk miatt választották ki őket, és támadtak az életükre. A bíróság szerint a vádlottak azért érdemlik a legsúlyosabb büntetést, mert azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális, élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre. Bár végül a kúriai ítélethirdetésen nem hangsúlyozták eléggé a rasszista indítékot, úgy gondoljuk, a bíróság összességében megtette a dolgát ebben az ügyben a rasszista gyűlölettel szemben, és amennyire lehetséges, korrigálta a nyomozati szakban elkövetett hibákat.
Szerencsére az utóbbi tíz évben hasonló súlyú bűncselekmény-sorozat nem történt, és az elmúlt néhány évben már a gyöngyöspatai és devecseri megfélemlítéshez hasonló traumák sem érték a magyarországi roma közösséget. A rendőrség is komolyabb erőfeszítéseket tett azóta a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása érdekében. 2012-ben létrehozták a rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény szakvonalat, és 2016 óta alkalmazzák a civilek által kidolgozott indikátorlistát, amely segíti az előítéletes indítékú bűncselekmények nyomozását. Sőt, 2018-ban megkezdték a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó nyomozati protokoll megalkotását is. Bár a protokoll szövegezésébe már minket civileket nem vontak bízunk benne, hogy magas színvonalú anyag születik, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben megelőzhetőek, illetve hatékonyan feltárhatók legyenek a gyűlölet-bűncselekmények.
Kapcsolódó tartalom
2019/2/21
A civil szervezetek elleni támadások globális jelenségekké váltak
Világszerte egyre durvább támadásokat indítanak a kormányok a civil szervezetek ellen. Olyan törvényeket hoznak, amelyek alapján megfigyelik a szervezeteket és az ott dolgozókat, rémálomba illő bürokratikus akadályokat gördítenek az útjukba, időnként pedig börtönnel fenyegetik őket – derül ki az Amnesty International legfrissebb globális jelentéséből.
2019/3/18
Meghosszabbított házi őrizet, újabb jogvédő ellen indult eljárás
Június 17-ig meghosszabbította a Rosztov-na-Donu-i bíróság Anasztázia Sevcsenkó jogvédő, az Open Russia (Otkrytaya Rossiya) nevű szervezet korábbi munkatársának házi őrizetét. Sevcsenkót az Amnesty International lelkiismereti fogolynak tartja, aki ellen békés jogvédő munkája miatt indítottak eljárást az orosz hatóságok.
2018/8/21
Tep Vanny kegyelmet kapott!
Több mint 700 börtönben töltött nap után a király kegyelmet adott Tep Vanny kambodzsai jogvédőnek.
2018/10/10
A kormányoknak véget kell vetniük a halálbüntetésnek
A halálra ítélt rabokkal emberséggel és méltósággal kell bánni, és olyan körülmények között kell őket fogva tartani, amelyek megfelelnek a nemzetközi emberi jogi normáknak. Ma van a Halálbüntetés elleni világnap.