A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország levélben kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt.

Dr. Áder János úrnak

köztársasági elnök

Köztársasági Elnöki Hivatal

Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.

Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227

Fax: +36 (1) 224-5039

sajto@keh.hu

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Abban a reményben fordulunk Önhöz, hogy érveinkkel egyetértve nem írja alá a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amely meggyőződésünk szerint káros Magyarországnak és a magyar polgároknak.

2018. december 13-án az országgyűlés ismét olyan törvényt fogadott el, amely aláássa a jogállamiságot, mivel sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Az elfogadott törvény szerint közigazgatási ügyszakban az igazságügyi miniszter dönt majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem. Bár a törvény értelmében a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. A miniszter nemcsak a bírók kinevezéséről, hanem az előléptetésekről és magasabb fizetésekről is dönthet, így felmerül annak a veszélye, hogy nem a jogi meggyőződés, hanem a lojalitás kifejezésre juttatása lesz a döntő szempont az ítélkezés során.

Mivel a közigazgatási bíróságok számtalan emberi jogot érintő ügyben döntenek, a törvényjavaslat súlyosan veszélyezteti a magyar polgárok és a Magyarországon élők szabadságát. Tüntetések szervezőinek, rendőri visszaélések áldozatainak és környezetvédőknek is nehezebb lesz például érvényesíteni a törvényekben biztosított jogaikat. A közigazgatási bíróságok átalakítása a demokráciát is tovább rombolja: a választási kampányról és a szavazatszámlálásról is olyan bírók fognak dönteni, akik személyesen függnek a kormánytól, vagyis a választáson induló egyik párt embereitől.

A törvényjavaslat káros a magyar gazdaság számára is: aláássa a befektetői bizalmat. A gazdaság szereplői óvatosabb befektetési politikát követhetnek, ha tudják, hogy az adóhivatal vagy más hatóságok, így a például versenyhivatal vagy a pénzügyi szektor felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank döntéseit igazi, független bíróságok előtt nem tudják megtámadni. Félő, hogy a gazdaságban nem a tisztességes verseny érvényesül, hanem átláthatatlan háttéralkuk fogják torzítani a piacot.

A kormány mindössze öt napot adott a társadalmi vita lefolytatására, hatástanulmány nem készült, ami sérti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt, hiszen három munkanap és két hétvégi nap nyilvánvalóan nem elegendő a társadalmi egyeztetés lefolytatására egy ilyen fontos és komplex területet érintő szabályozás esetén.

Emlékeztetjük: 2012-ben a kormány megpróbálta a jelenlegihez hasonlóan központosítani a bírók kinevezését. Az akkori terv szerint az Országos Bírósági Hivatal parlament által választott elnöke döntött volna a bírók kinevezéséről. Ettől a rendszertől az európai szervek és a magyar polgárok tiltakozása védte meg az országot. 2012-ben kiderült, sérti a Velencei Bizottság által a bírói függetlenséggel kapcsolatban meghatározott minimumkövetelményeket, ha egyetlen ember dönthet az összes bíró kinevezéséről. Az elfogadott törvény ezt a rendszert hozná vissza azzal a különbséggel, hogy a kormány egyik tagját ruházná fel ezzel a jogosítvánnyal, ami a hatalmi ágak elválasztása szempontjából még problematikusabb.

A törvény az Európai Unió jogát is sérti. A Magyarország ellen indított 7. cikkely szerinti eljárásban is fontos érv volt, hogy a magyar szabályozás nem garantálja kellően a bíróságok szervezeti függetlenségét, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság is többször kifogásolta, hogy a bírók kinevezésébe beleszólhat a kormány – ehhez képest az új magyar rendszer pontosan ezt a jogosítványt adná a magyar kormány kezébe.

Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslatról kikérte ugyan a Velencei Bizottság véleményét, de az Országgyűlés a véleményt nem várta be: a törvényt szerdán fogadták el, miközben a Velencei Bizottság leghamarabb jövő márciusban foglalkozik az üggyel.

A fenti érvek miatt kérte Önt az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, hogy a törvényt ne írja alá.

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Fontosnak tartjuk, hogy Ön a nemzet egységének megtestesítőjeként szem előtt tartsa a jogállamiság és a hatalmi ágak elválasztásának elvét, hiszen ez közös érdekünk.

Erre tekintettel és a fentiek alapján a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország arra kéri Önt, hogy az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében foglalt jogával élve ne írja alá a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, hanem észrevételeinek közlésével megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek azzal a felhívással, hogy az Országgyűlés a törvényt ismételten tárgyalja meg az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014 OGY határozat 78. § (1) bekezdése értelmében az újratárgyalásra rendelkezésre álló határidőben, a  Velencei Bizottság véleményét bevárva, ugyanis a bírósági rendszer ilyen mélységű és fontosságú átalakítása a lehető leggondosabb előkészítést igényli, amelynek során figyelembe kell venni az európai jogi előírásokat és hagyományokat.

Budapest, 2018. december 17.

 

Tisztelettel:

Dr. Pardavi Márta és Dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei

Dr. Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója

LEVÉL ÁDER JÁNOSNAK