Az Amnesty International bejelenti, hogy visszavette Aung szan Szú Csítól “A Lelkiismeret Nagykövete” díjat, ami a szervezet legfontosabb emberi jogi elismerése. A példátlan lépésre azért került sor, mert Mianmar vezetője szégyenletesen elárulta azokat az értékeket, amelyekért egykor bátran küzdött.

Tegnap Kumi Naidoo, az Amnesty főtitkára levélben tájékoztatta a politikust, hogy a 2009-ben neki ítélt díjat visszavonja a szervezet. A mandátuma felénél tartó, a házizőrizetből nyolc éve kiengedett Aung szan Szú Csí kapcsán Kumi Naidoo elmondta, hogy az Amnesty rettenetesen csalódott benne, amiért nem küzdött az emberi jogokért, és totális közömbösséget mutatott a mianmari katonaság emberiesség elleni bűncselekményei és a szólásszabadság elfojtása kapcsán.

“Mint Lelkiismereti Nagykövetünktől, elvártuk volna tőled, hogy továbbra is kiállj az emberi jogok mellett, és felemeld szavad az igazságtalanságok ellen, történjenek azok akár Mianmarban is.” – írta Kumi Naidoo.

“Nagyon csalódottak vagyunk, hogy többé már nem te vagy a remény, a bátorság és az emberi jogok jelképe. Az Amnesty International a továbbiakban nem tarthat téged “A Lelkiismeret Nagykövetének”, ezért nagy szomorúsággal, de visszavesszük az elismerést tőled.”

Aung szan Szú Csí átveszi a díjat Salil Shettytől, az Amnesty akkori főtitkárától

A jogsértések állandósulása

Mióta 2016 áprilisában Aung szan Szú Csí lett a mianmari polgári kormányzat de facto vezetője, ő és kormánya aktívan hozzájárult több súlyos jogsértés állandósulásához.

Az Amnesty régóta komoly kritikával illette Aung szan Szú Csít és a mianmari hatóságokat, amiért nem léptek fel az évek óta apartheiddel felérő elnyomásban élő rohingyák üldözése ellen Arakán állam területén. A rohingyák ellen indított legutóbbi etnikai tisztogatás során a mianmari biztonsági erők több ezer embert öltek meg, lányokat és nőket erőszakoltak meg, fiúkat és férfiakat kínoztak meg és zártak börtönbe, illetve több száz komplett falut égettek porig. Több mint 720 000 rohingya menekült a szomszédos Bangladesbe. Az ENSZ szakértőinek vizsgálata arra jutott, hogy a mianmari katonaság vezetőit népirtás vádjával kell bíróság elé állítani.

Bár a polgári kormány nem ellenőrzi a katonaságot, Aung Szan szú Csí elősegítette az általuk elkövetett bűncselekmények miatti felelősségrevonás elmaradását azzal, hogy folyamatosan bagatellizálta vagy tagadta a jogsértések tényét és akadályozta, hogy nemzetközi vizsgálatok kezdődjenek. Vezetése alatt a hatóságok a rohingyák ellen uszítottak: “terroristáknak” nevezték őket, azzal vádolták meg, hogy ők gyújtották fel a saját otthonaikat és csak kitalálták, hogy megerőszakolták őket. A kormányzati média becsületsértő és megbélyegző cikkeket tett közzé, amelyben “utálatos emberi bolháknak” és “kitépendő gyomoknak” nevezték őket.

“Aung szan Szú Csí hallgatása a rohingyák elleni bűncselekmények kapcsán az egyik oka, hogy többé nem tarthatjuk számon mint a legjelentősebb emberi jogi díjunk nyertesét.” – mondta Kumi Naidoo.

“Az emberiesség elleni bűncselekmények letagadása miatt kevés remény van arra, hogy véget érjen a rohingyák üldözése és javuljon annak a több százezer embernek az élete, akik vagy Bangladesben élnek menekültként vagy még mindig Arakán államban vannak. Ha a kormány arra sem képes, hogy elismerje az ellenük elkövetett szörnyűségek tényét, nem valószínű, hogy bármit tenni fog a helyzetük javításáért.”

Az Amnesty Arakán állam mellett felhívta már a figyelmet Kacsin és Shan állam északi részén történt jogsértésekre is, ahol a katonaság háborús bűncselekményeket követett el különböző kisebbségi csoportok ellen. Ezek az esetek kapcsán sem mondott vagy tett semmit Aung szan Szú Csí. Sőt, hogy a helyzetet tovább rontsa, az általa vezetett polgári kormányzat szigorúan korlátozta a humanitáris segélyek eljuttatását a területre, ezzel tovább növelve több mint 100 000 elüldözött ember szenvedését.

A szólásszabadság elleni támadások

Bár igaz, hogy a katonaságnak kiterjedt hatalma van az országban, vannak területek, ahol a polgári kormánynak komoly lehetősége lenne, hogy védje és fejlessze az emberi jogokat, elsősorban a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés területén. De amióta Aung szan Szú Csí hatalomban van, jogvédőket, aktivistákat és újsággírókat tartóztattak le és börtönöztek be, míg másokat zaklatják és üldözik a munkájuk miatt.

A politikus és kormánya nem tett semmit a jogkorlátozó törvények eltörléséért, köztük azok hatályon kívül helyezéséért sem, amelyek alapján például őt is házi őrizetben tartották. Ehelyett többször nyilvánosan védelmébe vette a jogkorlátozó törvényeket, legutóbb amikor a Reuters két újságíróját vették őrizetbe, amiért a mianmari katonaság által elkövetett atrocitásokat dokumentálták.

Aung Szan szú Csí 2009-ben kapta meg az Amnesty “A Lelkiismeret Nagykövete” díját békés és erőszakmentes ellenálláért illetve az emberi jogokért és demokráciáért végzett munkája elismeréseként. Ekkor még házi őrizetben volt, napra pontosan ma nyolc éve engedték szabadon. A díjat végül 2013-ban vette át, akkor köszönő beszédében arra kérte az Amnestyt, hogy “továbbra is tartsa rajta a szemét az országon, és segítsen egy olyan ország megteremtésében, ahol a remény és a történelem egymásra talál.”

“Komolyan vettük Aung szan Szú Csí kérését, ezért sem mehetünk el szó nélkül a Mianmarban zajló jogsértések mellett.” – mondta Kumi Naidoo. “Küzdeni fogunk az igazságért és az emberi jogokért Mianmarban, vele vagy nélküle.”