A tervek szerint közvetlenül Juncker bizottsági elnök szeptember 12-i Az Unió helyzete beszéde után az Európai Parlament képviselői történelmi döntés elé néznek: szembeszállnak a magyar kormány alapvető emberi jogokat és a jogállamiságot szisztematikusan, hosszú évek óta megsértő lépéseivel és kiállnak az EU közös értékeiért, vagy belenyugszanak ezen értékek tudatos semmibevételébe.

Az Amnesty International, a Human Rights Watch, az OSEPI, a magyar civil szervezeteket tömörítő Civilizáció és más európai szervezetek arra kérik a képviselőket, hogy álljanak ki a közös értékeinkért, az emberi jogokért és a jogállamiságért.

A képviselőknek arról kell dönteniük, hogy támogatják-e a Magyarországról szóló jelentést, amelynek következtetése, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll az európai uniós alapelvek megsértésének veszélye.

Ez a következtetés sajnos abszolút jogos. A helyzet arra kötelezi az EP képviselőket, hogy tegyenek eleget a legfontosabb kötelességüknek, és Magyarország illetve az egész EU érdekében álljanak ki az emberi jogok, a demokratikus értékek és a jogállamiság mellett.

Ha a szavazáson meglesz a szükséges kétharmados többség, akkor az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. bekezdése alapján az ügy az Európai Tanács elé kerül, akiknek meg kell vizsgálniuk a helyzetet és dönteniük kell róla.

Sajnos a helyzet Magyarországon egyértelműen annyira rossz, hogy szükség van erre a kivételes eljárásra. Ez maradt az egyetlen lehetőség arra, hogy az EU rákényszerítse a magyar kormányt, hogy az betartsa a játékszabályokat. A 7. cikk lehetővé teszi, hogy széleskörű vita induljon a valós helyzetről, ahelyett, hogy folyamatosan az Európai Unió Bíróságának kellene döntenie a magyar kormány emberi jogokat sértő intézkedéseiről, miközben a kormány hosszú évek óta „kapj el, ha tudsz” játékot űz a Bizottsággal.

Az EP jelentése nagyon sok komoly aggodalomra okot adó jogsértést foglal össze. Köztük van a magyar igazságszolgáltatási rendszerrel, a bíróságok függetlenségével, a véleménynyilvánítás szabadságával és az egyesülés szabadsággal kapcsolatos problémák, de komoly kritikák hangzanak el a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a sérülékeny csoportokhoz tartozók – köztük a roma, zsidó honfitársaink, a migránsok, menekültek és menedékkérők - jogainak megsértésével kapcsolatban is.

A 7.cikk szerinti eljárást gyakran az „uniós atombombaként” emlegetik, mert akár olyan szankciókkal is járhat, mint a tagállam szavazati jogának felfüggesztése a Tanácsban, amennyiben az Európai Tanács úgy találja, Magyarország súlyosan és folyamatosan megszegi az EU alapelveit. Ez azonban csak egy nagyon távoli lehetőség, amely az eljárás végén következhet be. Akkor történhet meg, ha az EU tagállamokat tömörítő szerve, a Tanács szerint annyira súlyos a helyzet, hogy nincs más lehetőség a helyzet orvoslására.

Számos lehetősége a Tanácsnak, hogy megpróbálja elérni, Magyarország térjen vissza a jogállamiság útjára. Ezek a lehetőségek a figyelmeztetéstől egészen a komoly szankciókig terjedhetnek. Bármi is lesz az eljárás vége, mindegyik szakaszban nyílt vitára lesz lehetőség a tagállamok között, a Tanács pedig alapos ajánlásokat fogalmazhat meg Magyarország számára. Ez elvezethet oda, hogy a magyar kormány önszántából úgy dönt, visszatér a jogállamisághoz.

Az, hogy pontosan milyen következményei lesznek, ha megszavazzák az 7. cikk szerinti eljárás elindítását, nem tudható egyelőre, azt azonban nagyon is tudjuk, mi lesz a következménye, ha az EP képviselők a rövidtávú politikai érdekeiket a közösség érdeke elé helyezik.

Ha a képviselők nem állnak ki a közös értékeinkért, az EU által is garantált szabadságjogainkat továbbra is semmibe fogja venni a magyar kormány, miközben álságosan a védtelen menekültek, migránsok, más kiszolgáltatott emberek és a hatalommal szemben a szavukat felemelők ellen hergeli az embereket. Európa többi idegengyűlölő és populista politikusa azt fogja gondolni, hogy a félelemre, gyűlöletre és a velük egyet nem értők elleni támadásokra építő politikájukat szabadon folytathatják az EU-ban.

Az elmúlt évek során a magyar kormány számtalan területen sértette meg az emberi jogokat és korlátozta az emberek szabadságát Magyarországon. Az Alkotmánybíróság már alig látja el szerepét, a kormány pedig mindent elkövet, hogy a bíróságok maradék függetlenségét is felszámolja. Az akadémiai szféra és a civil szervezetek elleni bosszúhadjárat, a sajtószabadság és a médiapluralizmus, a gyülekezési jogi mind olyan területek, amelyek áldozatul estek a kormány jogállamiságot semmibe vevő politikájának.

Az Amnesty legfrissebb éves jelentése alaposan bemutatja, hogy Magyarország hogyan lesz évről-évre egyre rosszabb hely az emberi jogok szempontjából. A magyar hatóságok vállalhatatlan bánásmódja a menekültekkel szemben, a tudományos élet és a civil szervezetek elleni támadások mind nagyon komoly aggodalomra adnak okot.

Azok a várakozások, hogy a Fidesz az április választások után végre felhagy a kampányolással, és konszolidálódik, (ismét) teljesen alaptalanok voltak. A kormánypárt azóta a korábbinál is durvább intézkedéseket vezetett be a civil szervezetek ellen, korlátozta a gyülekezési jogot és a bírák függetlenségét, újságok szűntek meg. A választások óta eltelt időszak fontosabb eseményeit itt szedtük össze.

A nyáron elfogadott „STOP Soros” börtönnel fenyegeti azokat a magánszemélyeket, szervezeteket és ügyvédeket, akik jogszerű segítséget nyújtanak menedékkérőknek, a „bevándorlási különadóval” pedig a kormánytól eltérő véleményük miatt kellene a szervezeteknek a támogatásaik negyedét az államnak odaadni.

Ezek a lépések persze az EU, az Európa Tanács és az ENSZ figyelmét sem kerülték el, mindegyik szervezet folyamatosan figyelmeztette a Fideszt, hogy amit tesz, az elfogadhatatlan. A kérlelés ideje elmúlt. Itt az idő cselekedni.

Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha az EP képviselők annak tudatában, hogy mi folyik évek óta Magyarországon, nem lépnének, és nem szavaznák meg a 7. cikk szerinti eljárás megindítását.

Milyen lesz az az Európa, ahol a választott képviselőink nem állnak ki a közös értékeinkért?