A politikusok mérgező és dehumanizáló „mi vs. ők” retorikája egy még megosztottabb és veszélyesebb világot teremt - figyelmeztetett az Amnesty International az emberi jogok 2016-os globális helyzetét dokumentáló Éves Jelentése. A jelentés lesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről.

JELENTÉS MAGYARUL

Az Emberi jogok helyzete a világban című jelentésünk 159 országban vizsgálja az emberi jogok helyzetét. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy Európában, az Egyesült Államokban és a világ más tájain a gyűlöletkeltő retorikából fakadóan a politikai programok az emberi jogok globális visszaszorulásához vezetnek, és kétségbeejtően gyenge válaszokat adnak a tömeges atrocitásokra.

“2016 volt az az év, amikor a hibáztatás, gyűlölet- és félelemkeltés cinikus alkalmazása annyira elterjedt az egész világon, amelyre a harmincas évek óta nem volt példa. Túlzottan sok politikus reagál valós gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekre mérgező és megosztó identitáspolitikai manipulációval azért, hogy szavazatokat szerezzen.“- mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

“A megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoğanról vagy Dutertéről, egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká.

“Napjaink démonizáló megnyilatkozásai szégyentelenül hirdetik azokat a veszélyes ideológiákat, amelyek szerint egyes emberek kevesebbet érnek, mint mások, ezzel pedig egész csoportokat fosztanak meg az emberi méltóságuktól.”

A bűnbakképző politika az emberi jogok globális visszaszorulásához vezet

2016 elsöprő erejű politikai változásai magukkal hozták a gyűlöletkeltő retorikát is, szabadjára engedve az emberi természet sötét oldalát. Az elmérgesedő és mind megosztóbb politika globális trendjét Donald Trump kampánya is jól mutatja, de a világ más országainak vezetői is a félelem, a bűnbakkeresés és megosztottság mentén alapozzák meg jövőbeli hatalmukat.

Ennek a retorikának átütő hatása van a politikai programokra és cselekvési tervekre. 2016-ban a kormányok tétlenül szemlélték a háborús bűncselekményeket; olyan egyezségeket kötöttek, amelyek aláássák a menedékjogot; olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát; szerhasználók meggyilkolására buzdítottak; igazolták a kínzás és tömeges megfigyelés létjogosultságát és elképesztő módon kiterjesztették a rendőrség jogköreit.

“2016-ban a politika fősodrába került, hogy embercsoportokat megfosztanak emberi jellegükről, amely rendkívül káros. Megváltoztak az „elfogadhatóság” határai. A politikusok szégyentelenül és aktívan legitimálják a legkülönbözőbb, az emberek identitását célba vevő gyűlöletbeszédeket: nőgyűlöletet, rasszizmust illetve a homo- és transzfóbiát.” - mondta Salil Shetty.

A világ hátat fordít a tömeges atrocitásoknak

Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal agresszívebb és támadóbb világrend.

Világunknak számtalan válsággal kell szembenéznie, és nincs kézzelfogható politikai szándék arra, hogy ezeket a válságokat kezeljék, legyen szó akár Szíriáról, Jemenről, Líbiáról, Afganisztánról, Közép- Amerikáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Irakról, Dél-Szudánról vagy Szudánról. Az Amnesty International Éves Jelentése dokumentálja azt is, hogy 2016-ban 23 ország követett el háborús bűncselekményeket. A háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi közöny általánossá vált, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig megbénult az állandó tagok közötti rivalizálástól.

Magyarország emberi jogi teljesítménye kiábrándító

Az Éves Jelentésben a korábbi évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi teljesítményéről. Több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.

A Jelentésben többször előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék és 10 év fegyházra ítélt. Az ellen folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal.

A Magyarországról szóló országjelentés foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a Népszabadság bezárásával és a romák elleni diszkrimináció különböző formáival.

„A Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai azonban a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el.” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket.”

Ki emeli fel szavát az emberi jogokért?

Az Amnesty International arra kéri az embereket világszerte, hogy utasítsák vissza a régóta kiharcolt emberi jogaik korlátozására tett cinikus kísérleteket, akármilyen jóléttel és biztonsággal is kecsegtetik őket. Az Éves Jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a globális szolidaritás és közös cselekvés különösen fontos lehet annak érdekében, hogy megvédjék az emberi jogok védelmezőit. Ők azok, akik fellépnek a hatalommal szemben az emberi jogok védelmében, és akiket gyakorta a gazdasági fejlődés, biztonság vagy más állami érdek útját keresztező fenyegetésként próbálnak meg beállítani.

“Nem támaszkodhatunk a kormányzatokra abban a kérdésben, hogy kiálljanak az emberi jogokért, nekünk, embereknek kell cselekednünk. Olyan politikusok mellett, akik mindinkább azon vannak, hogy egész közösségeket démonizáljanak, mindannyiunk kötelessége, hogy felemeljük a szavunkat az emberi méltóság és egyenlőség alapvető értékeinek védelme érdekében.” - mondta Salil Shetty.