Éves Jelentés: szörnyű év volt 2016
2017/2/22
Az Emberi jogok helyzete a világban című jelentésünk 159 országban vizsgálja az emberi jogok helyzetét. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy Európában, az Egyesült Államokban és a világ más tájain a gyűlöletkeltő retorikából fakadóan a politikai programok az emberi jogok globális visszaszorulásához vezetnek, és kétségbeejtően gyenge válaszokat adnak a tömeges atrocitásokra.
“2016 volt az az év, amikor a hibáztatás, gyűlölet- és félelemkeltés cinikus alkalmazása annyira elterjedt az egész világon, amelyre a harmincas évek óta nem volt példa. Túlzottan sok politikus reagál valós gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekre mérgező és megosztó identitáspolitikai manipulációval azért, hogy szavazatokat szerezzen.“- mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
“A megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoğanról vagy Dutertéről, egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká.
“Napjaink démonizáló megnyilatkozásai szégyentelenül hirdetik azokat a veszélyes ideológiákat, amelyek szerint egyes emberek kevesebbet érnek, mint mások, ezzel pedig egész csoportokat fosztanak meg az emberi méltóságuktól.”
A bűnbakképző politika az emberi jogok globális visszaszorulásához vezet
2016 elsöprő erejű politikai változásai magukkal hozták a gyűlöletkeltő retorikát is, szabadjára engedve az emberi természet sötét oldalát. Az elmérgesedő és mind megosztóbb politika globális trendjét Donald Trump kampánya is jól mutatja, de a világ más országainak vezetői is a félelem, a bűnbakkeresés és megosztottság mentén alapozzák meg jövőbeli hatalmukat.
Ennek a retorikának átütő hatása van a politikai programokra és cselekvési tervekre. 2016-ban a kormányok tétlenül szemlélték a háborús bűncselekményeket; olyan egyezségeket kötöttek, amelyek aláássák a menedékjogot; olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát; szerhasználók meggyilkolására buzdítottak; igazolták a kínzás és tömeges megfigyelés létjogosultságát és elképesztő módon kiterjesztették a rendőrség jogköreit.
“2016-ban a politika fősodrába került, hogy embercsoportokat megfosztanak emberi jellegükről, amely rendkívül káros. Megváltoztak az „elfogadhatóság” határai. A politikusok szégyentelenül és aktívan legitimálják a legkülönbözőbb, az emberek identitását célba vevő gyűlöletbeszédeket: nőgyűlöletet, rasszizmust illetve a homo- és transzfóbiát.” - mondta Salil Shetty.
A világ hátat fordít a tömeges atrocitásoknak
Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal agresszívebb és támadóbb világrend.
Világunknak számtalan válsággal kell szembenéznie, és nincs kézzelfogható politikai szándék arra, hogy ezeket a válságokat kezeljék, legyen szó akár Szíriáról, Jemenről, Líbiáról, Afganisztánról, Közép- Amerikáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Irakról, Dél-Szudánról vagy Szudánról. Az Amnesty International Éves Jelentése dokumentálja azt is, hogy 2016-ban 23 ország követett el háborús bűncselekményeket. A háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi közöny általánossá vált, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig megbénult az állandó tagok közötti rivalizálástól.
Magyarország emberi jogi teljesítménye kiábrándító
Az Éves Jelentésben a korábbi évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi teljesítményéről. Több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.
A Jelentésben többször előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék és 10 év fegyházra ítélt. Az ellen folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal.
A Magyarországról szóló országjelentés foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a Népszabadság bezárásával és a romák elleni diszkrimináció különböző formáival.
„A Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai azonban a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el.” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Ki emeli fel szavát az emberi jogokért?
Az Amnesty International arra kéri az embereket világszerte, hogy utasítsák vissza a régóta kiharcolt emberi jogaik korlátozására tett cinikus kísérleteket, akármilyen jóléttel és biztonsággal is kecsegtetik őket. Az Éves Jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a globális szolidaritás és közös cselekvés különösen fontos lehet annak érdekében, hogy megvédjék az emberi jogok védelmezőit. Ők azok, akik fellépnek a hatalommal szemben az emberi jogok védelmében, és akiket gyakorta a gazdasági fejlődés, biztonság vagy más állami érdek útját keresztező fenyegetésként próbálnak meg beállítani.
Kapcsolódó tartalom
2019/5/29
A mianmari hadsereg újabb háborús bűnöket követett el
A Mianmar Arakán államában folytatott vizsgálata során az Amnesty International nemrég új bizonyítékokat szerzett arról, hogy a mianmari hadsereg háborús bűncselekményeket és más jogsértéseket követett el. A hadművelet még mindig folyamatban van, vagyis további atrocitások várhatóak.
2019/5/23
Hat évre ítélték a dán Jehova tanúját Oroszországban
Az orosz fellebbviteli bíróság ma helyben hagyta a dán Jehova tanúja és lelkiismereti fogoly, Dennis Christensen hat éves börtönbüntetését.
2019/1/31
Tragédia: elhunyt Anasztázia Sevcsenkó lánya
Nem sokkal kórházba szállítása után meghalt a házi őrizetben lévő orosz jogvédő, Anasztázia Sevcsenkó 17 éves Alina nevű lánya. Anyja az ellene folyó eljárás miatt alig pár órát tölthetett vele.
2019/3/5
A szexuális erőszak "kultúrája" Dániában
A nemek közötti egyenlőség álarca mögé bújó Dánia az egyik olyan ország Európában, ahol a legmagasabb a szexuális erőszak előfordulásának aránya. A szabályozás hiánya és a széles körben elterjedt mítoszok és nemi sztereotípiák miatt az elkövetők jellemzően büntetlenül megússzák - áll az Amnesty International ma megjelent jelentésében.