Amnesty International

A munkacsoportot az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az alapító szervezetek képviselői mellett a területen jártas szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.

Tudj meg többet a munkánkról.

A dokumentum rendkívül fontos az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során, hiszen a Magyarország számára kérdéseket, ajánlásokat megfogalmazó országok a kormány által készített nemzeti jelentés és az ENSZ összefoglalója mellett ebből a dokumentumból - amelyet civil szervezetek, jogvédők és más emberi jogokkal foglalkozó intézmények jelentései alapján állítanak össze - kaphatnak valós képet az egyes emberi jogok magyarországi helyzetéről. Magyarország felülvizsgálata 2016. május 4-én lesz.

Az összefoglalóban helyet kapott az ajánlásunk, amely szerint Magyarországnak világossá kell tennie, hogy a hivatalos személyek – ideértve a közigazgatásban és a bűnüldözésben dolgozókat is – által megfogalmazott rasszista megjegyzéseknek nincsen helye Magyarországon. Szintén felhívják a figyelmet arra az ajánlásunkra, hogy a kormány vessen véget a menekültek és menedékkérők elleni gyűlöletkampánynak, és inkább a toleranciát és befogadást hirdesse. Nagyon fontos, hogy bekerült a dokumentumba a kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény ellen kidolgozandó nyomozati protokoll kérdése is, illetve, hogy az előítéletes motivációjú bűncselekmények áldozatai számára legyen elérhető az igazságszolgáltatás és a jogorvoslat. Az ENSZ által közzétett dokumentum szintén tartalmazza azt a megállapításunkat, hogy Magyarországon nem javult a közösség elleni uszítás elleni fellépés: bár a Büntető törvénykönyv alapján lehetőség lenne fellépni az uszítók ellen, a gyakorlatban ezt a tényállást szinte soha nem alkalmazzák, a feljelentésre induló eljárásokat az esetek túlnyomó többségében megszüntetik, ezért még a legszélsőségesebb, nyilvános, uszító közlések alapján sem kerülnek büntetőjogi felelősségre vonásra az elkövetők.

A GYEM 2015 szeptemberében adta be árnyékjelentését az ENSZ-nek. Ebben az anyagban több rendszerszintű problémát is feltártunk a magyar joggyakorlatban, például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítését (vagyis a gyűlölet motiváció figyelmen kívül hagyását), a rendőri intézkedések és az áldozatvédelem hiányosságait. Az árnyékjelentésről itt írtunk részletesebben.

2015 decemberében véleményeztük a nemzeti jelentés tervezetét is. A kormány álláspontjával szemben bemutattuk, annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér lehetővé tenné az eredményes fellépést, a szélsőséges paramilitáris csoportok, például a Betyársereg megfélemlítő tevékenysége elleni intézkedések nem valósulnak meg a mindennapokban. A rendőrségi szakvonal létrehozása valóban pozitív lépés, ám a gyakorlatban nagyon gyakran cserélődnek a tagok, akik a plusz feladatukért cserébe sem anyagi, sem pedig időbeli kompenzációt nem kapnak. Komoly problémát jelent továbbá, hogy a szakvonal tagjai nem részesülnek egységes és rendszeres képzésben, és működésük sem átlátható, még a konkrét feladataik, illetve működési feltételeik sem tisztázottak. A GYEM levelében azt is kiemeli, hogy a közösség elleni uszítás (Btk. 332 §) tényállását praktikusan soha nem használják a gyakorlatban a jogalkalmazó szervek, ami az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének sok esetben helytelen értelmezésén alapul. Részletesen a nemzeti jelentés tervezetéhez küldött véleményünkről.

ENSZ UPR ÖSSZEFOGLALÓ