GYEM HÍREK: Az ENSZ figyelembe veszi a GYEM ajánlásait
2016/4/11
A munkacsoportot az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az alapító szervezetek képviselői mellett a területen jártas szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.
Tudj meg többet a munkánkról.
A dokumentum rendkívül fontos az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során, hiszen a Magyarország számára kérdéseket, ajánlásokat megfogalmazó országok a kormány által készített nemzeti jelentés és az ENSZ összefoglalója mellett ebből a dokumentumból - amelyet civil szervezetek, jogvédők és más emberi jogokkal foglalkozó intézmények jelentései alapján állítanak össze - kaphatnak valós képet az egyes emberi jogok magyarországi helyzetéről. Magyarország felülvizsgálata 2016. május 4-én lesz.
Az összefoglalóban helyet kapott az ajánlásunk, amely szerint Magyarországnak világossá kell tennie, hogy a hivatalos személyek – ideértve a közigazgatásban és a bűnüldözésben dolgozókat is – által megfogalmazott rasszista megjegyzéseknek nincsen helye Magyarországon. Szintén felhívják a figyelmet arra az ajánlásunkra, hogy a kormány vessen véget a menekültek és menedékkérők elleni gyűlöletkampánynak, és inkább a toleranciát és befogadást hirdesse. Nagyon fontos, hogy bekerült a dokumentumba a kifejezetten gyűlölet-bűncselekmény ellen kidolgozandó nyomozati protokoll kérdése is, illetve, hogy az előítéletes motivációjú bűncselekmények áldozatai számára legyen elérhető az igazságszolgáltatás és a jogorvoslat. Az ENSZ által közzétett dokumentum szintén tartalmazza azt a megállapításunkat, hogy Magyarországon nem javult a közösség elleni uszítás elleni fellépés: bár a Büntető törvénykönyv alapján lehetőség lenne fellépni az uszítók ellen, a gyakorlatban ezt a tényállást szinte soha nem alkalmazzák, a feljelentésre induló eljárásokat az esetek túlnyomó többségében megszüntetik, ezért még a legszélsőségesebb, nyilvános, uszító közlések alapján sem kerülnek büntetőjogi felelősségre vonásra az elkövetők.
A GYEM 2015 szeptemberében adta be árnyékjelentését az ENSZ-nek. Ebben az anyagban több rendszerszintű problémát is feltártunk a magyar joggyakorlatban, például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítését (vagyis a gyűlölet motiváció figyelmen kívül hagyását), a rendőri intézkedések és az áldozatvédelem hiányosságait. Az árnyékjelentésről itt írtunk részletesebben.
2015 decemberében véleményeztük a nemzeti jelentés tervezetét is. A kormány álláspontjával szemben bemutattuk, annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér lehetővé tenné az eredményes fellépést, a szélsőséges paramilitáris csoportok, például a Betyársereg megfélemlítő tevékenysége elleni intézkedések nem valósulnak meg a mindennapokban. A rendőrségi szakvonal létrehozása valóban pozitív lépés, ám a gyakorlatban nagyon gyakran cserélődnek a tagok, akik a plusz feladatukért cserébe sem anyagi, sem pedig időbeli kompenzációt nem kapnak. Komoly problémát jelent továbbá, hogy a szakvonal tagjai nem részesülnek egységes és rendszeres képzésben, és működésük sem átlátható, még a konkrét feladataik, illetve működési feltételeik sem tisztázottak. A GYEM levelében azt is kiemeli, hogy a közösség elleni uszítás (Btk. 332 §) tényállását praktikusan soha nem használják a gyakorlatban a jogalkalmazó szervek, ami az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének sok esetben helytelen értelmezésén alapul. Részletesen a nemzeti jelentés tervezetéhez küldött véleményünkről.
UPR ÁRNYÉKJELENTÉS
Kapcsolódó tartalom
2019/5/23
Mindenki ombudsmanja legyen az új ombudsman!
35 civil szervezet, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok levélben fordultak a köztársasági elnökhöz. Azt kérik Áder Jánostól, hogy az esedékes ombudsmanválasztásra nyílt pályázaton és a civil szervezetekkel is konzultálva nevezze majd meg jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára. A Magyar Helsinki Bizottság ma petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel, amelyhez magánszemélyek és szervezetek is csatlakozhatnak, hogy valóban a „nép ügyvédje” lehessen az új biztos.
2019/4/8
Az ENSZ szakértője szerint továbbra is veszélyben van a bíróságok függetlensége
Diego García-Sayán, az ENSZ témával foglalkozó különleges jelentéstevője szerint továbbra sincs érdemi garancia arra, hogy a közigazgatási bíróságok politikai befolyástól függetlenül fogják tudni végezni a munkájukat – áll a független szakértő tájékoztatójában. Az ENSZ szakértője korábban már levélben fordult a magyar kormányhoz, de választ nem kapott.
2018/12/10
Az elnyomó és szexista politika bátor harcra ösztönöz a nők jogaiért
Nőjogi aktivisták világszerte az emberi jogokért folytatott harc élvonalában álltak 2018-ban. Az Amnesty International az emberi jogok 2018-as helyzetéről közzétett jelentése.
2018/10/4
India rohingyákat toloncol vissza Mianmarba
Az indiai kormány ma hét rohingya férfit, Mohammad Jalalt, Mokbul Khant, Jalal Uddint, Mohammad Younst, Sabbir Ahamedet, Rahim Uddint és Mohammad Salamot toloncolt vissza Mianmarba. Komoly esélye van, hogy mind a heten súlyos jogsértések áldozatául válhatnak.