Amnesty International

A „Nem volt hová mennünk:” A lakosság erőszakos elüldözése és pusztítás Észak-Szíriában ("We had nowhere else to go": Forced displacement and demolitions in northern Syria) című jelentés bizonyítékokat tár fel az egyre aggasztóbb visszaélésekről, beleértve különböző szemtanúk beszámolóit, valamint műholdfelvételeket, melyek részletesen szemléltetik civilek ezreinek otthonukból való elűzését, valamint egész falvak földdel való egyenlővé tételét az autonóm körzet ellenőrzése alatt levő részeken; gyakran azon az alapon, hogy az ott lakók feltételezhetően szimpatizáltak vagy valamilyen módon kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal vagy más fegyveres csoportokkal.

„Civilek otthonainak bármiféle katonailag igazolható indok nélküli szándékos lerombolásával, egyes esetekben egész falvak felégetésével, földig rombolásával és lakosainak elüldözésével az autonóm körzet átlépi hatáskörét és súlyosan megsérti a nemzetközi humanitárius jogot háborús bűncselekménynek tekinthető támadásaival” – mondta Lama Fakih, az Amnesty International válságtanácsadója. „Az Iszlám Állam elleni küzdelemben az autonóm körzet gyakorlatilag porba tapossa a konfliktusok közepébe csöppent civilek jogait. Olyan menekülthullámmal és pusztítással állunk szemben, mely nem fakadhat a harcokból. A jelentés felfedi a nyilvánvaló bizonyítékokat, hogy összehangolt, kampányszerű büntetőhadjárat indult a korábban az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló falvak lakói vagy olyan kisebbségek ellen, akikről azt feltételezték, hogy támogatták a csoportot.”

Számos civil azt mondta, hogy az USA által vezetett légicsapásokkal fenyegették őket, amennyiben nem hagyják el otthonaikat.

Az Amnesty International kutatói 14 várost és falut látogattak meg Haszake és Rakka kormányzóságokban 2015 júliusa és augusztusa folyamán, hogy felderítsék az autonóm körzet felügyelete alatt történt erőszakos üldöztetések és az otthonok elpusztításának ügyét.

Az Amnesty International hozzájutott olyan műholdfelvételekhez, melyek illusztrálják a Tell-Hamísz régióban lévő Husszeinija faluban végbe ment pusztítás mértékeit. A 2014 júniusában készült felvételeken 225 épület látszik, míg 2015 júniusában már csak 14 áll: 93,8%-al kevesebb mint az előző évben.

2015 februárjában az autonóm körzet katonai szárnya, a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) átvette a terület feletti irányítást, ami addig az Iszlám Állam ellenőrzése alá tartozott, majd nekifogott az épületek lerombolásának és a lakók elüldözésének. A Husszeinijába látogató kutatók ottjártukkor látták az elpusztult otthonok romjait, és beszéltek szemtanúkkal is.

„Kiraktak minket az otthonunkból, aztán felgyújtották a házunkat...buldózereket hoztak...lerombolták az épületeket, egyiket a másik után, míg az egész falu a földdel egyenlővé nem vált” – emlékezett vissza egy szemtanú.

A Szuluk városától délre fekvő falvakban lakók közül sokan beszéltek arról, hogy a YPG harcosai az Iszlám Állammal való szimpatizálással vádolták meg és megfenyegették, hogy lelövik őket, amennyiben nem hagyják el a környéket. Bár néhány esetben a lakók elismerték, hogy falujukban akadt egy maroknyi Iszlám Állam-párti ember, de a többség nem volt a csoport támogatója.

Más esetekben a falvak lakói arról számoltak be, hogy a YPG harcosai otthonuk elhagyására utasították őket, egyúttal pedig azzal fenyegettek, hogy ha nem mennek el, az USA-koalíció légicsapásokat fog indítani ellenük.

„Azt mondták nekünk, hogy ha nem megyünk el, azt mondják az USA vezette koalíciónak, hogy terroristák vagyunk, ők pedig majd repülőikkel lebombáznak minket és a családunkat” – mondta Safwan, az egyik falubeli.

A YPG azzal igazolta a civilek elküldését, hogy épp a civilek védelmében vagy katonai érdekből volt rá szükség.

„Fontos, hogy a Szíriában az Iszlám Állam ellen harcoló USA vezette koalíció és minden más, az autonóm körzetet támogató vagy a katonasággal együttműködő állam ne hunyjon szemet az ilyen támadások felett. Nyilvánosan állást kell foglalniuk és elítélniük az emberek erőszakos elüldözését és a jogtalan rombolást, hogy biztosítsák, az ő katonai beavatkozásuk nem járul hozzá a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez” – hangsúlyozta Lama Fakih.

Egy különösen kegyetlen támadás alkalmával a YPG harcosai benzinnel locsoltak le egy házat és a bent tartózkodókat azzal fenyegették, hogy rájuk gyújtják azt.

„Benzint kezdtek önteni a rokonaim házára. Az anyósom még bent volt, mivel nem volt hajlandó elhagyni az otthonát, így egyszerűen körbelocsolták...majd megtalálták apósomat és elkezdték ütni a kezeit...én azt mondtam, hogy ha leégetik a házamat, akkor szerzek egy sátrat és felállítom a helyén. Ez az én otthonom, itt is fogok maradni” – mondta Bassma.

Bár a jogszerűtlen cselekményeknek áldozatul esett lakosok többsége arab és türkmén, néhány esetben, mint például a vegyes lakosságú Szulukban, a YPG és az Asayish, az autonóm körzet rendőrsége a kurd lakosságot sem engedte visszatérni otthonába. Máshol is, így például Abdi Koy faluban a YPG  egy kis csoport kurdot is távozásra kényszerített.

Az Amnesty International interjút készített az Asayish vezetőjével, aki elismerte, hogy voltak civilek, akik otthonuk elhagyására kényszerültek, de ezeket elszigetelt eseteknek nevezte. A YPG szóvivője megismételte azon állítást, miszerint a civileknek saját biztonságuk érdekében kellett távozniuk.

Akárhogy is, sok lakos nyilatkozott úgy, hogy erővel vették rá őket a távozásra annak ellenére, hogy falujuk nem volt összecsapások színtere, távol esett a harcok frontvonalától és nem voltak a környéken az Iszlám Állam által telepített pokolgépek sem. A civilek erőszakos elűzése otthonukból indokolt katonai szükséghelyzet nélkül, a nemzetközi humanitárius jog megsértése.

„Az autonóm körzetben azonnal be kell szüntetni a civilek otthonainak jogtalan elpusztítását, meg kell téríteni azok kárait, akiknek házát jogtalanul lerombolták, valamint fel kell hagyni az emberek elüldözésével és meg kell engedni a civileknek, hogy visszatérjenek és újjáépítsék otthonaikat” – jelentette ki Lama Fakih.