2019. április 30-ig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak.

A határidőig 162 bíró kérte áthelyezését – derült ki ma a bíróságok honlapjáról. A 162 bíró közül 142 a közigazgatási törvényszékekre, 20 pedig a Közigazgatási Felsőbíróságra jelentkezett át.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a Velencei Bizottságnak korábban 220 főre becsülte azon bírák számát, akik átjelentkeznek majd a különbíróságokhoz. A 162 fős létszám azonban jóval elmarad a miniszter várakozásaitól, a bírák több mint negyede úgy tűnik nem kér a miniszter bíróságából.

 

Aggodalmuk érhető. A bírák nem tudják, hogy kikkel együtt fognak ítélkezni, ahogyan azt sem, hogy pontosan milyen ügyekben döntenek majd, hiszen ezt még az utolsó pillanatban, egy nyári salátatörvényben tervezi módosítani a kormánytöbbség. A várakozás szerint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek mellett egy sor más gazdaság és emberi jogi szempontból fontos ügy (közbeszerzések, adóügyek, építési ügyek, választási ügyek) is a közigazgatási bíróságok asztalára kerül majd.

 

A korábbi nyilatkozatok alapján a különbíróságoknál 300 fős létszámra lehet majd számítani, de erről a miniszter a következő hetekben egyszemélyben fog dönteni. A bíróságok létszáma azért fontos, mert a betöltetlen álláshelyek felére már idén, a különbíróság felállása előtt kiírhatnak bírói álláspályázatokat. A bírói pályázatokkal kapcsolatos végső döntés pedig az igazságügyi miniszteré lesz, aki a hazai bírósági rendszerben példátlan hatalmat kapott arra, hogy eldöntse: kiből lesz bíró és kiből nem.

 

A miniszter eltérhet a pályázatokat rangsoroló véleményező bizottság javaslatától vagy éppen utólag eredménytelenné nyilváníthat egy pályázatot, és pályázat nélkül betöltheti az adott álláshelyet. A miniszter saját maga által kiadott rendeletben szabályozza, hogy a pályázóknak milyen korábbi tapasztalatra mennyi pontszám adható. Ezt a rendeletet a miniszter pedig úgy módosította, hogy a korábbi közigazgatási tapasztalatért adható pontszámokat megemelte. Magyarul a korábbiakhoz képest előnyösebb helyzetbe kerültek azok, akik nem bíróként dolgoztak eddig, hanem a különböző hivatalokból, akár minisztériumokból érkeznek.

 

Idén a 162 átjelentkezett bíró mellé közel 70 új bíró érkezhet, 2020-ben további 70 új bíró, amely majdnem duplája annak a számnak, amivel a miniszter igyekezett csillapítani a különbíróságok miatt aggódó hazai és nemzetközi hangokat. Félő, hogy a 140, az igazságügyi miniszter által választott bíró munkáját nem a bírói etika, hanem a kormány döntéseinek való megfelelés fogja majd irányítani. Ez a jelentős létszám pedig alkalmas lehet arra, hogy fontos, politikailag szenzitív területeken a kormánytöbbséghez lojális bírók ítélkezzenek.

 

A közigazgatási bíróságokról szóló törvényt korábban élesen bírálta a Velencei Bizottság és az ENSZ független szakértője is.