Amnesty International

November 12-én a magyar kormány benyújtott egy 200 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelyben számos, a bírósági rendszer jövőjét meghatározó törvénymódosítást is elrejtettek. Bár kötelező lett volna, a törvényjavaslat kapcsán nem volt előzetes egyeztetés sem a bírókkal, sem pedig a szakmai szervezetekkel. A javaslatból kiderül, hogy a kormány hogyan akarja növelni a politikai befolyását a bíróságok felett, illetve hogyan akarja elérni, hogy a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben. A törvényjavaslatot azonnali hatállyal vissza kell vonni, mert komoly veszélyt jelent a bíróságok függetlenségére és a jogállamiságra.

A kormány nem tett le arról, hogy növelje a politikai befolyását a bíróságok felett. A törvényalkotási programban előzetesen nem szerepelő és egyeztetésre sem bocsátott legutóbbi tervezet olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek például lehetővé tennék, hogy a hatóságok az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ha a bíróság nem nekik ad igazat. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ha valaki pert nyer mondjuk a rendőrség ellen, akkor a hatóság ezt a döntést megtámadhatja a kormánytöbbség által megválasztott tagokból álló Alkotmánybíróság előtt. Az alkotmánybíráskodás lényege, hogy az egyént védi az állammal szemben, most ez megfordulni látszik.

Egy másik aggasztó javaslat szerint megszűnne az összeférhetetlenség a bírói jogviszony és az alkotmánybírósági tagság között, és az AB tagok megbízatásuk után rögtön a Kúriára kerülhetnének anélkül, hogy pályáznának és megfelelnének a kinevezési feltételeknek. A bírói és alkotmánybírói szakmai életút teljesen más, a bírák sokéves szakmai gyakorlat és ítélkezési tapasztalat után szoktak ilyen beosztásokba kerülni. A javaslat továbbá nemzetbiztonsági átvilágítást ír elő olyan bírók számára is, akik esetében egyáltalán nem világos, hogy erre mi szükség van. A bírók még szélesebb körben történő kirendelése közigazgatási szervekhez szintén aggodalomra ad okot, mert elmossa a határokat az igazságszolgáltatás és a közigazgatás között. A tervezet a bírói mérlegelési jogkört is korlátozza azzal, hogy indokolnia kell a kúriai bírónak, ha eltér a korábbi kúriai gyakorlattól, aminek aztán értékelésére és szakmai előmenetelére is hatása lehet.

Ha már hozzányúl a Kormány a bíróságokhoz, akkor kezdje azzal, hogy megerősíti az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeleti hatásköreit, az hogy valóban megfelelő ellensúlyt tudjon képezni az Országos Bírói Hivatallal (OBH-val) szemben. Ennek keretében például erősítse meg az OBT ellenőrzési jogköreit az OBH elnöke felett; gondoskodjon arról, hogy ne lehessen megfélemlíteni a bírákat például fegyelmi eljárások indításával; biztosítsa, hogy az OBH elnöke csak az OBT egyetértésével nyilváníthasson eredménytelenné bírói pályázatokat, és garantálja, hogy az OBH elnöke nem a lojalitás, hanem a szakmai hozzáértés alapján nevezzen ki bírókat és bírósági vezetőket.

Jogállamban az igazságszolgáltatás függetlenségét minden eszközzel támogatni és erősíteni kell, és biztosítani kell, hogy a bírák szabadon, megfélemlítés nélkül végezhessék a dolgukat.

Az Amnesty részletes elemzése megtalálható a honlapunkon.