Sürgős akció

Békés orosz tüntetők üldözése

Orosz Föderáció, Az akció indult: 2019/8/21, A petíció aktív

Több tízezer ember tüntet július óta Moszkvában, miután az ellenzéki jelölteket kizárták a helyi képviselők választásából. A tiltakozók énekeltek, transzparenseket tartottak fel és időnként rövid időre megzavarták néhány utcában a közlekedést. A tüntetések egészen addig békések maradt, amíg a rendőrség nem támadt rá a tömegre, és kezdte el verni és önkényesen letartóztatni a résztvevőket. A hatóságok több mint egy tucat ember, főleg fiatalok ellen emeltek abszurd vádakat. Ha elítélik őket, hosszú időre börtönbe kerülhetnek. Azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni minden békés tüntetőt, és minden ellenük felhozott vádat ejteni kell.

A tüntetések 2019 júliusában kezdődtek Moszkvában, miután a helyi választási hatóságok nem engedték több ellenzéki képviselőjelöltnek (elsősorban olyanoknak, akik korábban kritizálták a helyi és országos hatóságokat), hogy elinduljon a szeptember 8-I helyi választáson. A választási hatóság szerint a jelöltek nem gyűjtötték össze a törvényben előírt kellő számú érvényes aláírást. Az ellenzéki jelöltek ezt vitatták és bemutatták a megfelelő számú előírást, szerintük egyszerűen politikai okokból nem engedik őket indulni.

Július 14. óta emberek tüntetnek minden hétvégén Moszkva belvárosában. A hatóságok eddig két tüntetést engedélyeztek (július 20-án és augusztus 10-én), a többit nem. Az eddig legnagyobb “engedély nélküli” demonstrációra július 27én került sor, amikor több ezren próbáltak meg a polgármesterhivatal előtt tiltakozni. Ott több ezer páncélba öltözött rendőrrel és nemzeti gárdistával találkoztak (különleges egység a zavargások ellen), akik kordonnal zárták le a területet, majd oszlatni kezdték a tömeget. Eközben gyakran bántalmazták a tüntetőket, gumibotokkal ütötték őket. A tiltakozók közül páran szintén erőszakos magatartást tanúsítottak: műanyag palackokat, sőt egy esetben egy kukát is eldobtak a rendőrök felé. A pár erőszakos tüntető ellenére a tömeg túlnyomó része végig békés maradt. Több tucatnyian sérültek meg súlyosan, több mint 1300 embert vettek őrizetbe. A rendőrség egyetlen tagja sem sérült meg komolyabban.

Az orosz hatóságok mmegtagadták, hogy kivizsgálják a rendőri erőszakot és túlkapásokat, még annak a férfinak az esetében sem indítottak nyomozást, akit kocogás közben, több órával a tüntetés előtt tepertek le a rendőrök a polgármesteri hivatal közelében. A férfit a földre lökték, az egyik lába csúnyán megséült. A hatóságok legalább 13 embert tartóztattak le, majd ellenük ellenük büntetőeljárást is indítottak. A vád tömegzavargásban való részvétel (az orosz büntető törvénykönyv 212. szakasza). Hármat közülük hivatalos személy elleni erőszakkal is megvádolták (318. szakasz): egyikük a gyanú szerint hozzáért egy rendőr sisakrostélyához, a második állítólag műanyagpalackot, a harmadik pedig egy kukát dobott a rendőrök felé. Az augusztus 3-i és 10-i tüntetések két résztvevője ellen szintén vádat emeltek. Egyiküket szintén hivatalos személy elleni erőszakkal vádolták meg, miután egy rendőr véletlenül átesett rajta, és kificamította a vállát. A másik tüntető ellen nyilvános esemény közrendjének többszöri megsértése (212. (1) ) miatt indult eljárás. Utóbbi 2013-ban került be a büntető törvénykönyvbe azzal a céllal, hogy büntetőeljárást lehessen indítani azok ellen, akik többször is részt vesznek “nem engedélyezett tüntetésen”, legyen az bármennyire békés is.

Ha a tömegzavargásban való részvételben bűnösnek találják a tüntetőket, akár 8 évre is börtönbe kerülhetnek. Ez súlyosabb is lehet, ha további bűncselekményekkel is megvádolják őket. Az orosz büntető igazságszolgáltatás hírhedt arról, hogy mindössze 0,2%-át mentik fel az embereknek, vagyis ha valaki bíróság elé kerül, szinte biztos, hogy el is ítélik az illetőt.

Ezek az esetek is jól mutatják, milyen helyzetben vannak az emberi jogok Oroszországban, és hogyan veszik semmibe a hatóságok az emberek békés gyülekezéshez való jogát. 2012 óta az orosz hatóságok egy sor drákói törvénymódosítással tették egyre nehezebbé a tüntetések szervezését, és egyre szigorodtak a kiszabható büntetések is. Például, ha valaki anélkül tart békés tüntetést, hogy engedélyt kapott volna (amelyet nagyon gyakran nem adnak meg), akár 10 napra börtönbe mehet vagy komoly pénzbüntetést kell fizetnie, abban az esetben, ha a megmozdulás “nem sértette meg a közrendet” vagy “nem akadályozta a közledést”. Ha valakit több alkalommal is bűnösnek találnak, akár 5 évre is rács mögé kerülhet. Ha valaki csak részt vesz egy bármennyire kicsi és békés tüntetésen, eljárás indulhat ellene. A rendőrség gyakran alkalmaz túlzott erőszakot az oszlatásoknál, gyakran verik meg a letartóztatni kívánt vagy már őrizetbe vett embereket, nem adnak inni és nem engedik használni a mosdót a letartóztatottaknak, elveszik a telefonjaikat, nem engedik nekik, hogy ügyvédet fogadjanak, és rendszeresen fenyegetik meg őket és találnak ki ellenük teljesen abszurd vádakat. Ezeket a jogsértéseket szinte soha nem vizsgálják ki a hatóságok.

Minden eset

Szólítsd fel online:

További információt kérek az új esetekről e-mailen vagy SMS-ben

Aláírásod feldolgozás alatt, kérlek várj...

Támogathatod az ügyet üzenet küldésével weben vagy Twitteren továbbá postán.

Mutasd a petíciót, amelyeket kiküldünk.

Petíció címzettje(i):

  • Alekszander Ivanovis Basztrikin

Követeljük:

  • engedjék szabadon a tüntetőket
  • ejtsék a vádakat
  • ne indítsanak eljárást olyanok ellen, akik élnek a békés gyülekezéshez való jogukkal

Ez az oldal sütiket (cookies) használ, hogy javítson a felhasználói élményen. Tudj meg többet... Rendben