Hogyan kerülik meg a kínai közösségi médiában a koronavírussal kapcsolatos cenzúrát?

A kínai nyelvtudás újabban már nem elég a kínai közösségi oldalakon zajló beszélgetések megértéséhez. A világ legkiterjedtebb cenzúrarendszerének megkerülésére a kínai internetezők (netpolgárok) saját szókészletet hoztak létre, hogy megvitathassák a „kényes kérdéseket”. Ez az új nyelv állandóan fejlődik és változik, mivel a kínai kormány folyamatosan bővíti a tiltott témák és kifejezések listáját.

A kínai közösségi média és az internetes cenzorok hadának nyelvi macska-egér harcát mi sem szemlélteti jobban, mint az új koronavírus (COVID-19) esete.

A koronavírus-járvány hatására erősödött a cenzúra

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban sokan a kínai kormány szemére vetették a kezdeti titkolózást és a lakosságot érintő információk elhallgatását. A bíráló hangok szaporodásával egyre több kifejezés vált nemkívánatossá a kínai kormány szemében.

Weibo kínai közösségi oldal felhasználói közül januárban többen azzal szembesültek, hogy a járvány epicentrumára utaló Vuhan és Hupej szavak használatát korlátozták: a szavakat tartalmazó posztok csak kevesek számára voltak láthatóak, míg a járvány sújtotta területek hatóságait bíráló bejegyzéseket letiltották.

A Torontói Egyetem CitizenLab kutatócsoportja szerint a szintén népszerű WeChat oldalon bizonyos szókombinációkat és kifejezéseket módszeresen cenzúráztak, ilyenek voltak a „Hszi Csin-ping Vuhanba megy” és a „Vuhan + KKP + Válság + Peking” kombinációk.

A felhasználók ezután Vuhan és Hupej helyett a „wh” és a „hb” rövidítéseket kezdték használni. Ez még nem olyan bonyolult. Lépjünk egy szinttel tovább!

Miután a kínai Vöröskereszt működésével kapcsolatban is merültek fel kételyek, az internetezők előre látták, hogy a „Vöröskereszt” szó is cenzúra alá fog kerülni, ezért azt a „vörös tíz” kifejezéssel helyettesítették (a tízet jelölő kínai „ Shí” karakter keresztre hasonlít). Amikor arról kezdtek írni, hogy a kínai Vöröskereszt nem szállítja ki megfelelően az ellátmányokat, népszerűvé váltak „az ellátmányok vörösödnek” és hasonló hashtagek. 

Szintén jó példa az „F4” használata. A 2000-es évek elején befutott tajvani fiúbanda neve a régió négy politikusára utal: Hupej tartomány kormányzójára, a KKP hupeji párttitkárára, Vuhan polgármesterére és a vuhani párttitkárra. Sokan négyüket tartják felelősnek a kialakult helyzetért.

Látszólag ártalmatlan mondatok is hordozhatnak mélyebb jelentést. Li Ven-liangot, a járványra először figyelmeztető orvost egy nyilatkozat alírására kényszerítette a vuhani közbiztonsági hivatal; a kiszivárogtatott nyilatkozat részleteit aztán felkapta az online közösség.

„Meg tudja tenni” – olvasható a január 3-i rendőrségi nyilatkozatban a kérdés arra vonatkozóan, hogy a férfi hajlandó-e véget vetni a vírus kapcsán végzett „illegális tevékenységnek”.

„Meg” – szól a férfi válasza.

„Megértette?” – folytatódik a nyilatkozat.

„Értettem” – válaszolta Li.

A közösségi oldalakat ezután elárasztotta a kérdés-felelet: „Meg tudja tenni? Meg. Megértette? Értettem.”

Miután ezeket a bejegyzéseket törölték, az internetezők taktikát váltottak, és lázadóbb stílusban hozták vissza a tartalmat: „Nem teszem és nem értem meg.”  

Ugyanazon az éjjelen felkapottá vált a „szólásszabadságot akarok” hashtag, amit a hatóságok nem sokkal később eltávolítottak, használóit pedig blokkolták.  

Új kínai szótár

A járvány terjedésével a cenzúra is egyre erősebb, a tiltólistás szavak sora napról napra bővül. A kínai netpolgárokat azonban ez sem állíthatja meg, kezdenek hozzászokni a kényes szavak lecseréléséhez.  

Az egyik leggyakoribb példa a kormány kínai nevéből eredő „zf” rövidítés, a „jc” rendőrséget jelent, a helyi közbiztonsági hivatalból „guobao” (nemzeti kincs) vagy pandás kép lesz, a KKP Propagandaosztálya pedig Orwell 1984 című regénye nyomán „Igazság-minisztérium”.

A Kínában letiltott közösségi oldalakhoz (mint a Facebook és a Twitter) csak VPN szoftvereken keresztül lehet hozzáférni.

A „Nagy Tűzfalon való átmászás” lehetőségét kínáló szoftverekre a „létra” illetve a „vietnámi pho tészta” kifejezéseket használják (utóbbi kínaiul úgy hangzik, mint az „átmászni a falon”).

Mindeközben június 4-e, az 1989-es Tianmen téri vérengzés napja és egyben a kínai internet egyik legszigorúbban cenzúrázott kifejezése helyett elterjedt például a „május 35”, az „április 65” és a „nyolc a négyzeten”.  

Kreatív zsenik vagy elpazarolt tehetség?

Az internetezőknek gyakran az lehetetlenség határait súroló leleményességre van szükségük bejegyzéseikhez. Első látásra például nehezen érthető, hogy miért nem ment át a cenzúrán a „Hogyan tisztítsunk meg alaposan egy karcsú nyakú üveget?” kérdés, melyet a ZhiHu oldalon (a Quora kínai megfelelőjén) tett fel valaki. A cenzorok figyelmét azonban nem kerülte el a tény, hogy a „karcsú nyakú üveg” kiejtése kínaiul hasonlít Hszi Csin-ping elnök nevéhez.  

Az egyik szülő panaszkodott, hogy gyermekének „rosszul megy a tanulás”, ezt a bejegyzést szintén rögtön eltávolították. Hogy miért? Azért, mert az elnök vezetékneve kínaiul azt jelenti, hogy tanulás, ezért az a „rossz” jelzővel semmiképp sem hozható kapcsolatba.  

A kínai cenzúrán nehéz kiigazodni. A nemkívánatos szavak és kifejezések listája nem nyilvános és állandóan változik. Vannak olyan szavak is, amelyeket egyesek használhatnak, mások meg nem. Mindez oda vezet, hogy a felhasználók eleve cenzúrázzák magukat, nehogy azt a rendszer tegye meg helyettük.

A netpolgárok sorait számos tehetséges újságíró, diák, értelmiségi és aktivista gyarapítja, akik kreativitásukat az alternatív szótár minél gyorsabb bővítésének szentelik.

De ezt a játszmát nem lehet a végtelenségig űzni. Már csak azért sem, mert akárhányszor törlik a profiljukat, a felhasználóknak mindig újat kell létrehozniuk, és ismét kapcsolatba kell lépniük a követőikkel.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 21. században, ráadásul egy világjárvány kapuján miért a szólásszabadságért folytatott harc emészti fel még mindig mindezt a bölcsességet és kreativitást...

Bejegyzés helye:Koronavírus