Az Amnesty International és más emberi jogi jogvédő szervezetek valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Tanács emberi jogi biztosa többször kritizálta a görög hatóságok jogsértéseit.  Az Amnesty több jelentésben  is kifejtette, hogy Görögország nem biztonságos az ott menedékjogért folyamodók számara. A görög hatóságok súlyosan sértik a menedékkérők emberi jogait és veszélyeztetik életüket azzal, hogy nem teljesítik a minimális európai uniós menedékjogi követelményeket sem.

A békéscsabai befogadó állomáson tartózkodó afgán menedékkérők feltételezhetően Görögország területén léptek be először az EU területére. Ezért az EU Dublin II rendelete 3.2 cikke alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) visszaküldhetné őket Görögországba. Viszont a rendelet arra is lehetőséget ad, hogy, például humanitárius okokból vagy, mert a célország nem nyújt kellő védelmet, a BÁH Magyarországon vizsgálja ki menedékjogi kérelmüket. Az elmúlt időszakban a Magyarországon menedékjogot kérő afgán állampolgárok esetében a BÁH legtöbbször úgy találta, hogy kérelmük jogos és védelemben részesítette őket. 

Az Amnesty International követeli, hogy a magyar menekültügyi hatóság éljen a dublini rendelet adta lehetőséggel, és vegye át a menekültek kérelmének megvizsgálását, hogy megvédje őket a Görögországban rájuk váró esetleges emberi jogi jogsértésektől.

A Görögországban menedékért folyamodóknak, menekülteknek súlyos rendszerbeli hiányosságokkal kell szembenézniük. A tisztességes menekülteljárás hiánya, a nem megfelelő fogva tartási feltételek, a diszkrimináció, annak esélye, hogy jogellenesen visszaküldik őket abba az országba, ahol üldözéstől, kínzástól, vagy más megalázó és embertelen bánásmódtól és büntetéstől kell tartaniuk, súlyosan sértik emberi jogaikat.

A magyar bevándorlási hatóságnak kötelessége, hogy mindent megtegyen a védelemért folyamodók emberi jogainak megóvása érdekében.