Az Amnesty International a mai napon arra hívta fel a figyelmet, hogy az olimpiai előkészületek alatt az illetékes kínai hatóságoknak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) komolyan kell venni az emberi jogi helyzet javítására tett ígéreteiket. A szervezet Budapesten a Kínai Nagykövetség épülete előtt, illetve Keszthelyen tiltakozott a halálbüntetés, az átnevelő munkatáborok, a jogsértéseket kritizáló kínai emberi jogvédők bebörtönzése, és az internet cenzúra ellen. A szervezet értesülései szerint 2006-ban a kivégzések 63 százaléka Kínában történt. Valószínûsíthetően ez a szám jóval magasabb, azonban a valós adatok nehezen feltárhatók, mert a kormány államtitokként kezeli. Az Amnesty International üdvözli, hogy 2007. január 1-től visszaállították a Legfelsőbb Bíróság jogkörét a hatályban lévő halálbüntetések felülvizsgálatára, azonban fontos előrelépésnek tekintené az adatok nyilvánosságra hozatalát, és a kivégzések számának jelentős csökkentését. Több százezer embert ítéltek továbbá munka általi átnevelésre. Ezt a büntetési formát az 1950-es évek közepe óta alkalmazzák az országban, időtartama jelenleg 3 év, mely további egy évvel meghosszabbítható. A kényszermunka intézménye, és a tisztességtelen bírósági eljárás ellentmond a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményének, melynek Kína is aláírója.

2001-ben az olimpia megrendezéséről folyó tárgyalások során a kínai tisztviselők és Jacques Rogge, a NOB elnöke újra és újra hangsúlyozta, hogy az olimpia pekingi megrendezése elősegítené az emberi jogi helyzet javulását Kínában. Az Amnesty International fontos lehetőséget lát a pekingi olimpiában, és mind a kínai kormány, mind a NOB és társszervezetei feladatának tekinti, hogy komolyan vegye ígéreteit, és előmozdítsa az emberi jogi helyzet javulását.

"A pekingi olimpia történelmi lehetőséget kínál a kínai kormánynak arra, hogy javítson az emberi jogi helyzeten, és pozitív emberi jogi örökséget hagyjon népére és a világra.", mondta Sebály Bernadett, az Amnesty International kampánykoordinátora.

Az Olimpiai Charta szerint az Olimpizmus egyik alapelve "az emberi méltóság megőrzése" és "egy békés társadalom előmozdítása". Az alapokmány a rendezvény céljául tûzi ki, hogy "a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének a szolgálatába állítsa". Az 1996-ban olimpiai aranyérmet szerzett bokszoló, Kovács István, Kokó az olimpiai célok és az emberi jogok kapcsolatáról a következőképpen nyilatkozott: "Az Olimpizmus számomra nem csak a sportteljesítményt jelenti. Az olimpia ugyanolyan hangsúlyos eleme, hogy hozzájáruljon egy, az emberi szabadságjogokat tiszteletben tartó világ megteremtéséhez." A szervezet szerint fontos hangsúlyt fektetni arra, hogy az olimpiának ez a célkitûzése is megvalósuljon.

Az Amnesty International követeli a kivégzések számának nyilvánosságra hozatalát, a halálbüntetés és az átnevelő munkatábor intézményének  mielőbbi beszüntetését, az internet cenzúra eltörlését, és a bebörtönzött emberi jogvédők szabadon bocsátását. A jogvédő szervezet szerint 2008 végéig ezek a változtatások elérhetőek, az eredmény csak a felelős szervek akaratán múlik.