"A kínai hatóságok készítsenek teljes körű beszámolót a halottakról és a fogva tartottakról. Azonnal engedjék szabadon azokat, akiket azért tartóztattak le, mert véleménynyilvánítási, egyesülési és gyülekezési szabadságukat gyakorolták. Olyan teljes körű és tisztességes vizsgálatot kell indítani, melynek az eredménye a nemzetközi normáknak megfelelő, a halálbüntetést kizáró tisztességes eljárás", nyilatkozta Roseann Rife az Amnesty International ázsiai- csendes-óceáni térségéért felelős igazgatóhelyettese.
 
"Tragikus veszteség történt, és elengedhetelen egy sürgős, független vizsgálat lefolytatása, mely az áldozatokért felelőseket az igazságszolgáltatás elé állítja" - közölte Roseann Rife. "Az erőszakra és a jogtalanságra sem a hatóságnak, sem a tüntetőknek nem lehet mentsége."
 
Az Amnesty International nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben a békés véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát védelmező, az önkényes őrizetbevételt, és az őrizet ideje alatti kínzást és embertelen bánásmódot tiltó nemzeti és nemzetközi joggal kapcsolatos kötelezettségeiket. A szervezet arra is felszólította a hatóságokat, hogy biztosítsanak szabad utat az incidenst tudósító hazai és nemzetközi újságíróknak, valamint a független megfigyelőknek.
 
A Xinhua nevű hivatalos állami hírügynökség jelentése szerint az a Xinjiang Uighur Független Régió (XUAR) fővárosában, Urumqiban, ahol több mint 8 millió ujgur él, a rendőrség több száz résztvevőt letartóztatott, közöttük tíz kulcsembert, akiket a zavargások kirobbantásával vádolnak, továbbá még körülbelül 90 embert keresnek.
 
A jelentések szerint a tiltakozások a kormány tétlensége elleni békés felvonulásokkal kezdődtek, miután egy, a Guagdong tartománybeli shaoguani gyárban kitört lázadásban ketten meghaltak. Június 26-án több száz, a XUAR régióból toborozott ujgur dolgozó csapott össze több ezer han kínai munkással. A jelentések szerint a rendőrség letartóztatta azt a férfit - ennek a gyárnak egy elbocsátott alkalmazottját - aki a halálos összecsapást kiváltó híreket terjesztette. A Guangdong tartománybeli erőszakos eseményeket illetően a hatóság hírzárlatot rendelt el, és utasította a weboldalakat, webes fórumokat, hogy töröljék az összecsapással kapcsolatos bejegyzéseket.
 
A hatóságoknak az erőszakos cselekmények kitörésén túl azzal is foglalkozniuk kell, hogy mi váltotta ki a feszültséget. Az ujgurok az 1980-as évek óta kiterjedt és rendszeres emberi jogi sértések áldozatai. Többek között önkényes őrizetbe vétel és bebörtönzés, magánzárka alkalmazása, a vallási szabadság, kulturális és társadalmi jogok súlyos korlátozásai formájában.
 
A kínai kormánypolitika, mely magában foglalja az ujgur nyelv használatának korlátozását, a vallási szabadság súlyos korlátozását és a han kínaiak folyamatos bevándorlását a régióba, elnyomja a szokásokat, és foglalkoztatási diszkrimináció mellett etnikai feszültséget és elégedetlenséget kelt. A kínai kormány agresszív kampányba kezdett, melynek eredményeképpen ujgurok ezreit tartóztattak le és tartottak fogva önkényesen terrorizmus, szeparatizmus, és vallási szélsőségesség "jogcímén", miközben ők csak békésen éltek emberi jogaikkal.
 
In english: here