A „Egy kockázatos ügy – a lakhatáshoz való jog védelme”, címmel megjelent tájékoztatójában az Amnesty International példákat hoz fel az emberi jogi aktivistákkal szembeni túlkapásokra. Az aktivisták az elmúlt két évben Kambodzsában az erőszakos kitelepítések ellen és a területi jogok    előmozdítása    érdekében    dolgoztak.

Helyi emberi jogi csoportok szerint az elmúlt két év során gyakorlatilag megduplázódott a területi vitákban résztvevő letartóztatott aktivisták száma, míg 2006-ban hetvennyolcan voltak, 2007-ben már száznegyvenkilencen. Ez a növekedés összhangban van azon jelentésekkel, melyek szerint a rendőrség igazságtalanul tartóztatott le területi vitákban résztvevő aktivistákat. Az ügyészek megalapozatlanul emeltek vádat ellenük; a törvényt végrehajtók és bírósági tisztviselők letartóztatással illetve börtönbüntetéssel fenyegették meg azokat, akik az erőszakos kilakoltatások ellen tüntettek.
 
„Már magában az is súlyos aggodalomra ad okot, hogy egyre növekedik a békés, területi vitákban résztvevő bebörtönzött aktivisták száma. Azonban minden bebörtönzött emberi jogvédő más aktivisták megfélemlítésének az eszközévé is válik, azt mutatva, hogy a fogva tartás, a bírósági tárgyalás és bebörtönzés valós kockázatot jelent.”- nyilatkozta Brittis Edman.

„A kambodzsai hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogrendszer méltányosan védjen minden felet, akik érintettek a területi vitákban és védje az emberi jogokat, valamint ki kell vizsgálnia minden olyan állítást, mely szerint az emberi jogok védelmezőit megfélemlítették vagy    törvénytelenül    tartóztatták    le.”-    tette    hozzá    Edman.


Háttér

Az ilyen jellegű, aktivisták elleni támadások sértik a nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályokat, melyek garantálják a szólásszabadságot, az egyesülési és gyülekezési jogot valamint a közéletben való részvételhez való jogot. Ellentétben áll az ENSZ Emberi Jogok oltalmazóinak védelméről szóló nyilatkozatával (1998), amely kinyilvánítja és részletezi ezeket a jogokat. Sok esetben az emberi jogvédőknek más jogait is megsértették, beleértve a bíróság előtti egyenlőséget, illetve az önkényes letartóztatás és fogva tartás tilalmát.

2008-ban körülbelül 150,000 olyan kambodzsairól tudunk, akik azzal a kockázattal élnek együtt, hogy a területi viták, a földelkobzás, a mezőgazdasági-ipari és városi újjáépítési projektek miatt erőszakkal kilakoltathatják őket. Több tízezer ember már erőszakos kitelepítés áldozatává vált az elmúlt években. Sokan hajléktalanná váltak, másokat pedig olyan helyre telepítettek át, ahol az infrastruktúra szegényes, hiányoznak az alapvető szükségletek − beleértve a megfelelő egészségügyi viszonyokat is −, és ahol nagyon korlátozottak a munkalehetőségek.

Egyik 2008 februárjában kiadott jelentésében az Amnesty International bemutatta, hogy a kambodzsai hatóságok – mind elméletben, mind pedig gyakorlatban – nem védik meg a lakosságot az erőszakos kilakoltatásokkal szemben. Ezzel ellentétben, politikai vagy gazdasági hatalommal bíró személyek büntetlenül sajátíthatnak ki földeket. Ezt úgy érik el, hogy titokban szövetkeznek a helyi hatóságokkal, melynek végeredményeként gyanús területi címeket és kilakoltatási parancsokat állítanak ki. A bírósági rendszerrel visszaélve pedig megakadályozzák azt, hogy az áldozatok bármit is tehessenek jogaik védelme érdekében.