Kishtwarban augusztus 12-én erőszakos összecsapásokra került sor a hinduk és a muzulmánok között, amelyben legalább két ember vesztette életét, miután a rendőrök állítólag tüzet nyitottak rájuk. Kishtwar egyike azoknak a városoknak, ahol a tiltakozások miatt kijárási tilalom van érvényben. A tiltakozásoknak legkevesebb 28 halálos áldozata van.

“Az azonnali tüzelési parancs az élethez való jog és a törvényvégrehajtás nemzetközi normái elleni irányuló erőszakos cselekmény” - mondta Sam Zarifi, az Amnesty International Ázsia-Csendes-óceáni igazgatója. A helyzet nagyobb  érzékenységet kíván a hatóságoktól, s nem az azonnali tüzelés engedélyezését.”  
Május 26-án az állam kormánya azzal a javaslattal élt, hogy erdőterületeket adna át a fenti államokban, hogy így biztosítsa az elhelyezést az éves zarándoklatukat folytató hinduknak. Azóta több erőszakos tüntetés és ellentüntetés történt.
 
Több nyilvános tüntetést jelentett be augusztus 15. előtt, az Indiai Függetlenségi Napot megelőző időszakban a Kashmirban és Jammuban lévő, túlnyomórészt muszlim tagú, egyik legnagyobb politikai alakulat, a „Minden Párt Hurriyat Konferencia” (APHC).
“Az indiai hatóságoknak nyomozásokat kell indítani, és bíróság elé kell állítani mind a rendőröket, mind  a tüntetőket gyors, átlátható és méltányos eljárás keretében, hogy a szektárius feszültségeket lecsillapítsák” - mondta Sam Zarifi.

Az Amnesty International felszólítja India kormányát arra, hogy biztosítsa az élethez való jog védelmét a nemzetközi jog értelmében. Ez magába foglalja a Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát is, amelynek India tagja, s azokat a rendőrség fegyverhasználatára vonatkozó ENSZ normákat, amelyek kimondják, hogy lőfegyvert csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az élet védelme érdekében szigorúan elkerülhetetlen.

Háttér

Jammu és Kashmir kormánya egy tíz napos kashmiri tüntetést követően július 1-én visszavonta a vitatott erdőterületek átadását. A fordulat ellentüntetéseket váltott ki. Jammu régiójában a tüntetők akadályozták a forgalmat a Jammu-Pathankot országos autópályán, amely a fő Kashmirba vezető útvonal. A hindu nacionalista csoport tagjait – beleértve a Bharatiya Janata pártot, s a Vishwa Hindu Parishadot is (Hindu Világtanács) – azzal vádolták, hogy azzal, hogy a főúton mindkét irányban megfékezték a forgalmat, gazdasági blokádot eredményeztek. A jelentések szerint a forgalmi akadály hiányt okozott az alapvető élelmiszerekből, és a völgyből szállított romlandó áruk károsodásához vezetett. A rendőrség tüzet nyitott azokra, akik megpróbálták elzárni a főutat augusztus 6-án, ennek egy halálos áldozata lett Kathua övezetében.
 
Augusztus 10-én a központi kormány belügymininsztere, Shivraj Patil bejelentette, hogy a főutat újra lehet használni, de az biztonsági erők ellenőrzése alatt áll. Abdul Aziz sejk, a Minden Párt Hurriyat Konferencia vezetője egyike volt azon öt személynek, akiket az egymást követő rendőri tüzelés során öltek meg. Haláláról szóló hírek további erőszakot szült, és állítólag másik 15 halálos áldozatot követelt, amelyek a Kashmir területein zajló, augusztus 12-ei rendőri tüzelés következménye.
 
A régió hamarosan az állami és a nemzeti választásokon is részt fog venni.